Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-186

ggg 18«. orm&gm illés 1898, märctins i2.én, sstercfá*. eszlári per tárgyalásából, t. í. az úgynevezett zikczene-zakczene nótával. (Mozgás a szélső baloldalon és felkiáltások: Hát a receptiót elfogadja?) Gr. Károlyi Gábor : Hiszen te is a mellett vagy! (Derültség a szélső^ baloldalon.) Fenyvessy Ferencz: Én a mellett vagyok. De nem csúfolom a zsidó Mahlert, mint ő. De Thaly Kálmán t. képviselőtársam teljesen félreértette szavaimat. A t. képviselőtársam úgy akart engem feltüntetni, mint a ki már a képzőművészet terén sem óhajtanám a magyar felfogás érvényesülését. Bocsánatot kérek, most már igenis dicsekedve mondom, ámbár nem természetem a dicsekvés, hogy igenis én voltam ebben a házban a legelső, a ki tavaly is azzal a kérdéssel foglalkoztam, hogy a magyar képzőművészetet tönkre teszi a eozmopolitismus. Hivatkozom e tekintetben a tavalyi beszédemre, melyet e tárgyban tartottam. A példák egész sorát említettem fel, hogy minő baj van ebben a tekintetben, és felhoztam többek közt a magyar kir. operaházat, mint a melynek menyezetét tele festették olimpusi görög istenekkel, holott pedig a magyar történelemből vehettek volna tárgyakat; a freskók gyönyörűek, de nem magyar tárgyúak. Á t. képviselő úr egészen félreértette felszólalásomat, mert azt állította, mintha én azt mondtam vo'na, hogy nem szeretném vagy nem engedném, hogy a aiagyar zeneakadémiában a magyar zene történelmét ismertessék. Én épen az ellenkezőjét állítottam, azt mondtam, hogy igenis helyeslem azt, hogy a magyar zene termékeit bővebben ismertessék a zene-akadémiában, és csak azon felfogás ellen tiltakoztam, és állok szavamnak most is, hogy a ki a zenéhez ért, az tudja, hogy vájjon lehet-e a magyar zene sajátságait egy egész éven át tanítani? Ha lehetne, úgy akkor én lennék a legelső, a ki kérni fogom a niinister urat, hogy a magyar zene sajátságainak tanítására külön tanszéket állítson. (Helyeslés jobb felöl.) Thaly Kálmán: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót, félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett. Fenyvessy Ferencz t. képviselőtársam oda módosította előbbi kifejezését... Fenyvessy Ferencz: Nem módosítottam! Thaly Kálmán: . . . hogy olyan embert szeretne látni, a ki egy egész éven át képes lenne a magyar zene sajátságát tanítani. De ezelőtt nem csak a sajátságokról beszélt, hanem szó volt a magyar zene fejlődéséről, történetéről és egyúttal sajátságairól, a mint koronként idomúit és más zenétől befolyást nyert, s azután megint eredetien, nemzetiesen fejlődik; ezt igen is lehet egy egész éven keresztül hetenként 2—3 órában tanítani. Bátran állítom akárkivel szemben, hogy elég anyag lesz ez egy esztendei tanulásra, s kérem a mínister ur£t, hogy hallj ássa meg e tekintetben a szakértőket, ha nem is többet, de legalább azt a hármat hívja meg egy tanácskozásra, s ezek igazolni fogják állításomat, ők már most is ott állónak tartják a magyar zenét, hogy ez lehető; ha pedig megtörténtek azok az összehasonlítási szempontból is szükséges rokon nemzeti zenegyüjtesek, melyekre Eötvös Károly t. képviselőtársam is hivatkozott, az anyag még jobban kibővül, a sajátságokat még jobban megismerik s így egy tanszék egy egész éven át képes lesz e tárgygyal foglalkozni. Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi mínister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy a zeneakadémia helyiségei nem felelnek meg a czélnak, hogy azok elégtelenek, már köztudomású dolog, s ismételten szóba hozatott úgy a t. házban, mint a közoktatásügyi bizottságban is. Én ismételten kötelességemnek tartottam kijelenteni, hogy folyton foglalkozom azzal az eszmével, hogy a zeneakadémiának külön, arra való épületet állítsunk. Hogy ezen eszme mindeddig meg nem valósult, oka, hogy speciális nehézségei vannak, melyek onnan erednek, hogy a zeneakadémia felállítását kapcsolatba kívánják hozni a hangversenytermek létesítésével, és miután bizonyos tekintetben igen czélszerü a két czél összekötése s egy fedél alatt való kielégítése, természetesen első sorban magam is ezen összekapcsoló eszmével foglalkoztam. De ha ez ekképen nem létesülhetne, illetőleg ha rövid idő múlva nem lehetno megállapodni egy oly eljárási módozatban, mely megfelelne egyrészről a zeneakadémia feladatainak, másrészről egy hangversenyterem létesítésének, akkor saját ügykörömből kiindulva, az előbbinek kell elsőbbséget adnom s a zeneakadémia megfelelő s ezélszerfí elhelyezéséről mielőbb gondoskodnom. (Élénk helyeslés,) Ez magában véve nem jár akadályokkal és nehézségekkel, mert, mint méltóztatnak tudni, a zeneakadémia utóvégre is bérhelyiségben van, tehát a bérösszegnek megfelelő tőke elegendő volna a megfelelő épííletnek az előállítására. Áttérve most a második themára, a mely nagyon érdekesen tárgyaltatott a t. házban, van szerencsém tisztán gyakorlati szempontból a következőket megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) A mi a magyar zenének oktatását a magyar zeneakadémiában illeti, az kell, hogy két részre oszolják: gyakorlati és elméleti oktatásra. A mi a gyakorlati oktatást illeti, saját tapasztalásomból mondhatom, hogy az a kellő mérvben megvan. A magyar zene a gyakorlati téren kellően ápoltatik a magyar zeneakadémiában. Én magam voltam jelen egy előadáson, a mely elejétől végig magyar zene-előadásokból állott, s meg-