Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-185

iSS. orsxá^os ülés 1898, máreafns 21-én, kedden. 3Ü legyem tót, szerb, román vagy német, vagy akármilyen nemzetiségű: ő elsősorban magyar, és tudja azt, hogy akármilyen messzire költözzék is, mint magyarnak kell hazájába visszatérnie. (Élénk tetszés.) A felvidéki és különösen az ungmegyei iskolák tekintetében hívom fel a t. minister úr figyelmét. A systemát kell itt megváltoztatni, és sürgősen, a mennyire csak lehetséges, a községi iskolákat át kell változtatni állami népiskolákká, mert ezek adják meg a már általam is említett garantiát, hogy ott semmiféle tévtanokat nem hirdethetnek, és hogyha e népiskolákban a magyar nyelvet elsajátíthatják a nemzetiségek gyermekei, akkor ezek az iskolák a magyarosodásnak főtényezői lesznek. (Helyeslés.) Kérem a t. minister urat, méltóztassék e szavaimat figyelembe venni, és a jövő költségvetésben, a mennyire a budget kerete meggedi, több állami népiskola felállításáról gondoskodni. A tételt, elfogadom. (HelyesUs.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Csak egyegé^z rövid észrevételem van azokra, miket gr. Sztáray István képviselő úr elmondott. Nagyon kívánatosnak tartom én is, hogy az állami népiskolák száma gyárapíttassék, és azokból mennél több jusson a felvidéknek. De azt nem fogadhatom el, hogy ez eddig nem így történt. T. i. eddig is változatlanul, mindig az volt a törekvés, — és gondolom, ki is lehetne azt mutatni igen részletes adatokkal, — hogy a hol állami népiskola felállíttatott, az mindig a nemzetiségi viszonyokra, és mindig arra való tekintettel történt, hogy a magyarságot azokon a helyeken megmentsük vagy fentartsuk. (Helyeslés.) Ez vezetett engem eddig is, ez fog vezetni ezután is. A mennyiben nagyobb összeg fog rendelkezésemre állani, természetesen nagyobb méretekben és kiterjedésben fogom ezt az irányt, ezt a rendszert alkalmazni. A rendszernek és az iránynak azonban változatlanul ugyanannak kell maradnia, mert azt hiszem, ez az egyedüli helyes a mai viszonyok között. (Helyeslés.) Elnöki Kíván még valaki szólani. (Nem.) Ha senki nem kíván szólani, a vitát bezárom. A tétel meg sem támadtatván, az 1,673.492 frtot elfogadottnak jelentem ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 72.814 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Kisdedóvónő és dajkaképzés. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 30. czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 23. czím. Kiadás Személyi járandóságok és dologi kiadások 35.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa)-. Bevétel 3.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) : Kisdedóvódás. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 31. czím. Kiadás 130.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Egyéb népnevelési czélok. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 32. czím. Kiadás 162.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .• Siketnémák intézete Váczott. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 33. czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 24. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 38.880 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bevétel 24.064 frt.' Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): A budapesti !. ker. állami tanítóképzőnek kapcsolatos és siketnémák oktatására képesítő tanfolyam. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 34. czím. Rendes bevételek: VIII. fejezet, 25. czím. Kiadás. Személvi járandóságok és dologi kiadások 6.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) : Bevétel 4.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .Vakok országos intézete Budapesten. Rendes kiadások: XIX. fejezet, 35. czím. Rendes bevételek: Vili. fejezet, 26. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 45.326 frt. Óváry Ferencz! Óváry Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A vakok ügye Magyarországon nem igen foglalkoztatta még a törvényhozást, pedig ezen szerencsétlen és fájdalom, hazánkban igen is jelentékeny számú szerencsétlen teremtései az emberi társadalomnak, megérdemelnék, hogy sorsukkal a törvényhozás komolyan és behatóan foglalkozzék. (Helyelés.) A szegény vak, mint egy nagy műveltségű' vek tudós mondta, a világegyetem örök foglya, kinek egész életén át éreznie kell, hogy közte és embertársai között ledönthetetlen válaszfal létezik, melyet az előítélet, saját gyámoltalansága és az emberek iránti gyakran nem alaptalan bizalmatlansága tetemesen öregbít. A vakok statisztikája Magyarországon igen szomorú adatokat tár elénk. Nem ritka eset ugyanis nálunk, hogy egy családban 3, 4. sőt