Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-185

306 188. orsEáfBS Rlés 1893. márerius Ül én, k«Sde«. doskodás az illető város népének neveltetéséről. És egy ily nagyszámú lakosságú városnak saját ezélja és érdeke szempontjából szükséges megtenni azt, hogy ily intézmény létesíttessék a saját kebelében, mely a népet előbbre vigye, hogy az a nép a közigazgatási s egyéb czéljaira szükséges erőket azon intézményekből merhesse. Mert innen van, hogy az ilyen városokban a közigazgatási állásokra, még a tanácsosi állásokra is alkalmas egyéneket az iparosok és mesteremberek között kell keresni, a minek oka egyedííl az, hogy az illető városoknak a szükséges intézetek nem állottak úgy rendelkezésükre, mint kellett volna. Tudom, hogy a t. minister úr az eszközök csekély volta miatt nem teszi meg azon lépéseket, melyeket ő maga is óhajt, sőt ki is fejezte, hogy az egységes középiskola behozatalával ezen hiányok-st is pótolni fogja. De, t. ház, én azt hiszem, hogy egy ily mozgalomnak, a mely az alföldön megindult, azzal vetni gátat, hogy annak teljesítését egy későbbi időre teszszük át és helyezzük kilátásba, nem volna helyes. Mert végre is az egységes középiskola létesítése talán be fog következni, talán nem. Talán ebben az évtizedben fog bekövetkezni, talán később, de ezen szükségletet mielőbb ellátni azért kell, mert a múltban is már nagy mulasztás követtetett el, hogy a kormánynak figyelme erre ki nem terjedt. Ennek következtében én a magam részéről azt vagyok bátor a t. háznak és a, t. kormánynak figyelmébe ajánlani, hogy az alföldnek egyáltalában véve, — nem szólok egyes városról, — kulturális törekvéseit nagyobb érdeklődéssel és jóakarattal kísérje és azon intézkedéseket, me lyek e tekintetben szükségesek, a maga hatáskörében megtenni szíveskedjék, (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi minister úr kíván szólani. Gr. Csáky Albin vallás és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! Bár Thaly Kálmán t. képviselő úr a válasz alól szíves volt engem felmenteni, mégis kötelességemnek tartom röviden reflectálni azokra, a miket elmondott, mert szerintem igen fontos dolgokat hozott fel. T. i. a magyar irodalomtörténetnek és a magyar nemzeti történelemnek tanítását a középiskolában. Elismerem t. képviselőház, hogy ezen tantárgyaknak bővebb, kiterjedtebb módon való tanítása a középiskolákban nagyon kívánatos. De azt tartom, hogy nem járnék el helyesen, ha a tantervet most részletesen változtatnám meg, mert ha az egy tantárgyra vonatkozólag történik, az természetesen megbolygatja az egész rendet és az egész tanterv a szerint változást fog szenvedni. Minthogy pedig amúgy is bőven foglalkozunk az egységes középiskola eszméjével és tantervének megállapításával, és miután az egységes középiskola tantervének, szerintem egyik főfeladata a nemzeti művelődés érdekeit nagyobb súlylyal ellátni, mint a jelenlegi tantervben történik, akkor ezen tanterv megállapításánál lehetünk figyelemmel azon kívánságokra, a melyeket a t. képviselő úr felemlített. A mi a magyar irodalomtörténet tanítását illeti, igaz, hogy a gymnasiumokban a VIII. osztályban taníttatik, a reáliskolákban pedig a VII. és VIII. osztályban. De téves azon felfogás, mintha a gymnasiumokban csakis a VIII. osztályban taníttatnék, mert hiszen az már az alsó osztályokban különféle prózai és költői megbeszélés alkalmával és azzal kapcsolatban tárgyaltatik, úgy, hogy az, a mi a VIII. osztályban előadatik, csak összefoglalása és ismétlése annak, a mit az alsó osztályokban tárgyaltak. Egyébiránt csak azt ismételhetem, hogy nem tartom elégségesnek a jelenlegi tanítás keretét, s igen szívesen leszek azon, hogy az új tanterv megállapítása alkalmával ennek nagyobb keret adassék és több idő szenteltessék in specie a magyar történet és a magyar irodalom-történet tanításának. (Általános helyeslés j Holló Lajos t. képviselő úr felszólalására csak az a válaszom, hogy a középiskolák száma nagyban megfelel a lakosság számának és azon szükségletnek, melynek kielégítésére azok hivatva vannak. De egy nagy baj van; az t. i., hogy a középiskolák igen rosszul vannak elhelyezve. A territoriális elhelyezés rossz. Ez a történeti fejlődés végeredménye. Ha esak egy tekintetet vetünk a térképre, látjuk, hogy ezen középiskolák az ország azon részeiben vannak összetömörítve, a melyek hosszabb időn keresztül nagyobb nyugalomnak örvendettek, mint az ország többi része. Ebből az következik, hogy a felföldön aránylag csekélyebb körben itt-ott aránylag több középiskola van, mint. a mennyi szükséges volna ; ellenben az ország másik részében, az alföldön némelykor egész megyék területén egy középiskola sincs. Ezeken a bajokon egyszerre segíteni igen nehéz dolog, mert igen nehéz dolog elvonni egy középiskolát oly közönségtől, 'a mely azt már régen megszokta, új iskolát állítani, és már régen fennálló és nem teljes szükséget képező iskolákat egyes helyeken meghagyni pedig a financiális szemponttal ellenkezik. Mindazonáltal mindig azon vagyunk, hogy a Iegkiáltóbb hiányokon fokozatosan segítsünk és ha nem is vehettük figyelembe mindazon kívánságokat, mint a milyent a képviselő úr kifejezett, — gondolom, Felegyházára vonatkozólag, — ez az összes oda