Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-185

$gg Í88, «r»lág«a Illés 1891. mártrAm 21 é*, keflAéri, és ezrekre menő befektetéseket tett a budapesti egyetembe, a melynek neve is magyar királyi egyetem : tehát ideje volna ezen formalitást végre valahára a képviselőházban elejteni. Egyébiránt megvallom, nagyon szerettem volna, ha felsőbb oktatásunk nagy és nehéz kérdései a t. házban behatóbban és szakszerűbben bírálat alá vétettek volna; de minthogy a jelenlegi időben magam is azok közé akarok tartozni, a kik szeretnék, hogy a jelenlegi költségvetési vita minél előbb véget érne : bármennyire szeretnék is a kérdéssel foglalkozni, mégis megvonom magamtól a szót, és csak egy pár vonatkozássá! óhajtoui jelezni igénytelen álláspontomat. Álláspontom pedig a felső oktatásra nézve az, hogy a mai rendszer a legrosszabb a mi létezhetik. Én voltam bátor a kérdésről egy igénytelen röpiratot írni és ma is azt állítom, hogyha nem lesznek tárgyalásaink egyházpolikai vitákkal saturálva, hogyha a képviselőház és az ország is belevonatika eulturális vitákba: ideje lesz ezzel a kérdéssel számolni; mert a mai felsőbb oktatási rendszer nem felel meg a tudományos kiképeztetésnek, de nem fele! meg a gyakorlati kiképzésnek sem. Az elsőnek nem felel meg, mert a mai rendszer úgy a budapesti, mint a kolozsvári egyetemen az igazi tudományos kiképzésnek igazi, valódi feltételeit nélkülözi. A tudományokba való mélyebb belevonás és bevezetése; a különböző törvényhozásoknak szakszérű összehasonlítása ; a jogtörténet terén a források tanulmányozása; gyakorlati példák és esetek diagnosisa ; a tudomány nagy mestereinek szakszerű és beható megismertetése : a tudomány nagy vívmányainak szakszerű fejtegetése: ez a mai egyetemi rendszer mellett mind nem lehetséges. Hányszor tettek kifogást itt e házban is, — én magam is. — egyes tanárok ellen, (Felkiáltások bal felől: Pulszky Guszti ellen.) 0 ellene is! Felhoztuk, hogy nem fejlesztik eléggé a tudományt, nem tudnak tankönyvet írni. Most a tanár annyira meg van terhelve az örökös colloquálásokkkal és egyéb apró-cseprő dolgokkal, hogy absolute nem ér rá tudományát szakszerűen művelni. Így egyetemünk majdnem paródiája az igazi egyetemnek. Az igazi egyetem az volna, a hol csak a magasabb kiképzést kellene szem előtt tartani; e hol a tanár meg volna szabadítva apró-cseprő nevelési gondoktól, a hol nem kellene törődnie a vizsgálatokkal, hanem szabadon fejleszthetné a tudományt. Az ilyen egyetem valódi fáklyavivője lehetne a tudományosságnak. Előbb-utóbb rá kell térni a megosztás rendszerére; csinálni egyetemet, igazi, teljes tanszabadsággal, és csinálni jogi szakiskolákat is. így lenne az egyetem a magyar kultúra nagy emporiumává, a szakiskolák pedig a gyakorlati kiképzés helyeivé lennének. De mindezeket csak per tangentem akartam érinteni, nem tartván alkalmasnak az id ít e kérdés beható tárgyalására. Most még csak egy megjegyzést akarok tenni Thaly Kálmán t. képviselőtársam tegnapi beszédére, a ki csodálatos módon el akarná zárni a magyar ifjak elől a bécsi orvosi egyetemet. Bocsánat, de ezt oly tudós embertől, mint t. képviselőtársam, igen feltűnőnek találom. Az orvosi facultás nem olyan, mint a jogi. a hol vannak speciális magyar tudományszakok is: magyar közjog, magyar magánjog, magyar jogtörténet. Az orvosi facultás összes tantárgyai a szó teljes értelmében nemzetköziek, és egy cseppet sem magyar érdek elzárni a magyar ifjút attól, hogyha amhitiot érez magában, a tagadhatatlan magasabb niveaujú bécsi egyetemen képezze ki magát. Hiszen az visszajő Magyarországba, és itthon műveli a külföldön elsajátított tudományt. (Helyeslés jobb felől.) Végűi én is ajánlom a t. minister úr figyelmébe Horváth Ádám t. képviselőtársamnak a jogakademiákra vonatkozó megjegyzéseit. Azt hiszem, a minister úr felfogása e részben, hála isten, eltér dődjétől. Boldogult Trefort határozott ellenszenvvel viseltetett a jogakadémiák iránt, és mind meg akarta szüntetni, folyton csak a harmadik egyetemet sürgetve. Pedig szerintem nem volna helyes kultúrpolitika épen most, midőn az igazságügyi administratiot is decentralisáljuk, beszüntetni a jogakadémiákat. Inkább fejleszteni kellene őket és jobban kellene appretiálni tanáraikat. Abban a reményben, hogy a t. minister úr azon hivatásnak, a melynek nem ellensége, iparkodik eleget tenni, nincs kifogásom a tétel megszavazása ellen (Helyeslés) Bernáth Dezső jegyző: Gr. Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem kívánok az egyetemi szervezetre általánosságban kiterjeszkedő fejtegetésekbe bocsátkozni ; csak egy speciális, de szerintem nagy fontosságú pontot óhajtok kiemelni, és a t. minister úrnak, és a háznak figyelmébe ajánlani. (Halljuk! Halljuk!) Sürgetni kívánom ugyanis a magyar művelődés-történelmi tanszéknek felállítását. (Helyeslés.) Az egyetemi tanács 1892 ben. gondolom az év vége felé, sürgős felterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz, a melyben egyhangú megállapodás folytán ezen magyar művelődés-történelmi tanszéknek felállítását, mint legsürgősebbet és legszükségesebbet ajánlotta a t. minister úrnak figyelmébe, még pedig azon kérelemmel, hogy esen tanszéknek költségei már az 1893. évi költségvetésbe vétessenek fel. Igen nagy sajnálatomra azonban a költség-