Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-183
ÍM. orsí%»<rlfl'és 1£f>S. méreüfns lS-An , gxwmWfÉi. : S63 érsekség székhelyén levő tlieologiai intézetre tekintettel egy a magyar állam tekintélyének megfelelő helyiséget fognak építeni. Ezen tárgyalások eredményre nem vezettek. (Berzeviczy Albert államtitkár tagadólag int.) Bocsánatot kérek, a t. minister úr és az államtitkár úr Nagyszeben városával megkötötték a szerződést, de ennek a szerződésnek czélját teljes egészében nem ismerik. Meggyőződésem, hogy a t, kormány nem annyira a közoktatás ügyének tekintetéből, de más egyéb szempontokból, és hiszem, hogy akarata ellenére, ott az úgy nevezett deszkasétatérrel szemben, a legegészségesebb helyen ezen czélra fentartott telket eladta potom 5480 írért, és a magyar áliatn költségvetésében felvett telekvétel czimén 25.000 frtot, midőn ezzel a 19.000 forint többletnek kellene képeznie az első évi törlesztését ezen épület költségeinek, melyet már ez ideig fel kellett volna állítani. Hogy az eladott telek jogi természete vitás, az az indokolásban benne van, a mennyiben Szeben városától a magyar állam pénzügyi czélókra telekhelyiséget kapott. Az állam ennek folytán ottan pénzügyigazgatóságot állított fel, és ennek a város külön telket nem adott. Tehát hogyha a magyar állam a pénzügyi ezélokra rendelt telket is nevelési ezélokra fordítja, azonban a pénzügyi czéloknak megfelelő más épületet saját erején és költségén tart fenn, az ellen nem lehetnek jogi szempontból sem jogos és törvényben gyökerező aggályok. De évekig vajúdott az eladási kérdés, a minek okát abban a törekvésben látom, a mely törekvés Nagy-Szeben városában mindig megvalósulni látszik, midőn valamely magyar állami intézmény teljes kiegészítéséről van szó. És én, midőn az előbbi telek eladása felett sajnálkozásomat fejezem ki, az új telek vételére nézve csakis köszönetet mondhatok a t. vallás- és közoktatásügyi minister úrnak, hogy bevette e tételt a költségvetésbe, de a mikor köszönetet mondok, kötelességemnek érzeai kijelenteni, hogy igénytelen nézetem szerint a minister úr kötelességérzete, a politikai komolyság, a ministeri reputatio követeli meg azt, hogyha már felvette az első tételt a telekvásárlásra, még ez évben tegye meg a kezdeményezést arra, hogy Nagy-Szeben városában, e nemzetiségi exponált helyen a magyar állani tekintélyének megfelelő állami épületben legyen az állami főgymnasium ellie lyezve. (Helyeslés a baloldalon.) Még egyetlen egy kérdést vagyok bátor, t. ház, felvetni, és ez, azt hiszem, szintén fontos magyar nemzeti szempontból, és erre nézve a t. minister úr becses figyelmét és esetleg feleletét kérem. Midőn az alkotmányosság helyreállíttatott, / be lettek ezikkelyezve a törvényesen bevett vallásfelekezetek, fel lettek állítva, nagyobbrészt állami segélylyel, a görög-keleti román és a görög-keleti szerb püspökségek. De van Magyarországon, különösen a székely földön — és ebben talán a székelyföld érdemes képviselői nekem igazat fognak adni — nagyon sok oly magyar ember, kik a görög-keleti valláshoz tartoznak, de sem nem szerb, sem nem román anyanyelvűek, az u. n. görög-keleti magyar anyanyelvűek. Ezeket vallásuk után, de nem is vallásuk után, mert vallásukat általában nem is ismerik, az csak most lett divattá, (Úgy van! Úgy van!) hanem a papjuk után ma már a székelyföldön oláhoknak nevezik. Testestől-lelkestől magyarok voltak ezelőtt 20 évvel, és ma már nemcsak egyes vidékek a székelyföldön, hol azok az emberek, kik magyarul beszélnek, oláhul nem is tudnak, ma már hajukat megnövesztették és azt mondják, hogy ők oláhok. T. ház és t. minister úr! Igénytelen véleményem szerint itt is a ministeri kötelességérzet egy expediensfc kell hogy találjon, hogy azon egyének meghagyassanak vallási érzelmeikben, mert hisz ebben háborgatni senkinek sem lehet czélja, hanem egyúttal biztosíttassanak nemzeti törekvéseikben, nemzeti érzületeikben. Erre nézve várok a t. minister úrtól feleletet, várok intézkedést és megnyugtató választ. És ezzel beszédemet bezárom azzal, a mivel kezdtem, hogy igenis teljes erővel és egész lelkesedéssel meg kívánom adni minden magyar kormánynak az eszközöket arra, hogy a magyar közoktatásügyet előbbre vigye, és ha a költségvetést megszavazom, ez nem a bizalom kifejezése, hanem kifejezése azon s/.ükséges politikai ténynek, mely elől nem zárkózhatlk el senki akkor, midőn a nevelésügy kérdéséről van szó. És a költségvetés elfogadása mellett bizalmatlanságomat nyilvánítom azért, mert a politikai életnek hosszú évekre meni! megfigyelése azt a meggyőződést érlelte meg bennem, hogy ma már a kormányzati tényezők nem azok, kiket a nemzet vezéreinek ismer el, és a kik a ministeri székekben ülnek, magukat nem a nemzet vezéreinek akarják tartani, magukat nem a nemzet aspiratióival azonosítják, hanem egyszerűen politikai ügyvivőkép szerepelnek. Ezért vagyok bizalmatlansággal a kormány iránt. (Élénk helyeslés bal felöl. A szónokot szlmo?an üdvözlik.) Gr. Csáky Albin, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Részemről csak a legnagyobb köszönettel veliehetem a népoktatás és közművelődés iránti oly érdeklődést, a melynek a t. képviselő úr épen most kifejezést adott, és azt hiszem, nem fogja kétségbe vonni senki sem, hogy én is nehezen érzem annak az állapotnak a súlyát a melynek
