Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-182
244 182. országos ölés 18ít3. mnrcüins 17-én, pénteken igazságügy min ister úr már részletesen megjelölte azon elveket, melyek szerint a házassági jog szabályozandó lesz, úgy, hogy minket joggal az a vád sem érhet, hogy mi a választók minden megkérdezése nélkül akarjuk becsempészni e migy kérdést a nélkül, hogy az iránt mandátumot nyertünk volna. Először is elvi alapon kifogásolom azt az ellenvetést, mintha a fölmerülő politikai kérdésekre nézve előbb mandátumokat kellene kérnünk. Épen a képviseleti rendszer ellen vét az, a ki oly tanokat állít fel, mintha nem volna szabad egyes kérdéseket fölvetni és megoldani, ha azokra nézve utasítást nem kaptunk. (Élénk helyeslés, a jobboldalon.) Mi a választások elé nem úgy menüink, hogy általános programmot, felhívást intéztünk a választókhoz, mert mi gyakorlati kormányférfiak vagyunk. Azt mondottuk : hivatkozunk tetteinkre, azon ígéretekre, a melyeket a házban tettünk. Hivatkoztunk arra a programmra, a melyet itt kifejtettünk, és e programúiban igenis benn volt a házassági jog kérdése is, mert, midőn itt tett nyilatkozatainkat egészében fentartottuk, a midőn e nyilatkozatok kiegészítő részét . . . (Egy hang a baloldalon; Ssapáry megbukott !) Nem fogja a képviselő úr azt a czélt elérni, hogy nyugtalanságával megzavarjon eszüicmenetemben. (Helyeslés jobb felöl.) En szívesen veszem mindenki felszólalását, de érthetetlen közbeszólásokra refiectálni nem fogok. (Halljuk! Halljuk!) Annak bizonyítékát kívánom szolgáltatni, I. ház, hogy fel voltak vetve ezek az eszmék itt a képviselőházban, mert mi a választók előtt azt mondottak, hogy mindazt, a mit programmunkban kértünk, a mit itteni felszólalásaink során kinyilatkoztattunk, fentartani és valósítani akarjuk, ágy, hogy a legrigorosabb felfogás szerint sem tehet nekünk valaki szemrehányást azért, hogy a választók előleges megkérdezése nélkül akarjuk eldöntés alá hozni ezt az ügyet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Remete Géza: Űj választást kell elrendelni! (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor ministerelnök ós pénzÜgyminister: De hiszen, ha korábban nem, talán némi felvilágosítást nyertek ezek a kérdések a mostani vita folyamán is, talán sikerül még egyes pontokat közelebbről is megvilágítani mostani felszólalásomban, a melyben tartózkodni fogok a házassági jogra való kiterjeszkedéstől, mert hisz e tekintetben kimerítő és igen alapos fölvilágosításokkal épen most szolgált az igazságügy minister úr. Polónyi Géza képviselő úrnak a vallásszabadságról mondott észrevételeire nézve, a melyeket a múltkor mondott, és a melyekre most csak röviden utalt, a mennyiben a zsidók receptiojának kérdéséről és ezek feltételeiről emlékezett meg, azt kívánom megjegyezni, hogy nézetem szerint a teljes vallásszabadság követelményeinek felel meg az a programul, az az álláspont, a melyet mi elfoglaltunk. (Úgy van! jobb felöl.) Igaz, hogy mi ezt nem vallásszabadságnak, hanem a vallás szabad gyakorlatának nevezzük, igy volt ez szándékosan nevezve 1873-ban is, de a vallásszabadság azon lényeges feltétele, hogy a vallás- és lelkiismereti szabadság mindenkire nézve egyénileg szabadon meghagyatik, hogy intézményei berendezésében semminemű vallási kényszernek alá nem vettetik, hanem egyénileg a vallás- és lelkiismereti szabadságot saját tetszése szerint gyakorolhatja, abban a törvényjavaslatban, mint fo- és alapprincipium meg lesz óva. (Helyeslés jobb felöl.) A különbség esak az lesz, hogyha különbséget akarunk tenni a vallásszabadság és a vallás szabad gyakorlata között, hogy mielőtt az ilyen külön vallási nézeteket valló embereknek azt megeiigednők, hogy egyletekké, társulatokká, egyházi körökké alakuljanak, és mindazokat a jogokat élvezzék, melyeket nálunk az egyletek, társulatok és különösen az egyházi testületek élveznek, megkívánjuk, hogy szolgáltassák bizonyítékát annak, hogy hitelveik az állami és társadalmi institutiókba nem ütköznek, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) szolgáltassák bizonyítékát annak, hogy hitelveik nemzeti érdekeinkkel ellentétben nem állanak. (Általános élénk helyeslés.) Hogyha ezt a bizonyítékot szolgáltatják, akkor azt a vallási és lelkiismereti szabadságot, melyet az egyeseknek megadunk minden egyéb bírálat nélkül, megfogjuk adni ezen testűleteknek is. (Helyeslés.) Erre szükség van minálunk, mert a mi viszonyaink nem olyanok, mint az amerikaiak. Mi jelentékeny előjogoknt, kiváltságokat, kedvezményekéi; biztosítunk a vallásfelekezeteknek, azok papjainak, és tanítóinak. Ha mi ezen kedvezmények, ezen jogok osztályosává akarjuk tenni az új vallást, ha azt akarjuk, hogy nemzeti tekintetben is megfeleljen azon követelményeknek, melyeket irányában méltán kel! támasztanunk, (Zajos helyeslés a jobboldalon) akkor azt kell tenni, hogy előleges bírálat alá vegyük. (Helyeslés.) De vájjon fennállanäk- e mindezen követelmények a zsidó vallással szemben? (Halljuk! Halljuk!) Fennállanäk! De akkor, mikor egy oly vallással állunk szemben, mely századokon át gyakoroltatik minálunk, mely - híveiben, testületi szervezetében, megengedem, hogy az egységesítés tekintetében sok kívánni valót hagy hátra, közszemponíokból is bírálat tárgyává kell tenni, és ezt a kérdést valahogy megoldásra kell juttatni, (Helyeslés.) de mikor oly vallással állunk
