Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-182

'1*S ors'/Airo» Illés 1888, irtámiws 17-én, pénteEént ajánlva kijelentettem, hogy ennek éietbeléptetéss í enmriféle nehézségbe nem ütközik, holott az általános polgári anyakönyv életbeléptetése igenis sok mindenféle nehézséggel fog találkozni, oly nehézségekkel, hogy azt hiszem, véglegesen és teljes biztossággal csak a közigazgatási reform életbeléptetése után lehet azt tényleg keresztülvinni. Igaz, hogy így fejeztem ki magamat, de nkkor abból a szempontból indultam ki, hogy az elkeresztelési mozgalomnak rögtön véget kell vetni, és pedig partialis anyakönyvek behozatala által véget vetni, mivel ezek létesítése és az életbe való átplántálása könnyít szerrel lett volna eszközölhető; mert hiszen a vegyes házasságokból született gyermekek száma aránylag olyan csekély, hogy nem is kellett volna új közegekről gondoskodni, minden egyes szolgabírói kerületben a szolgabíró könnyen elintézhette volna és a törvény megalkotása után 14 nappal országszerte életbeléphetett volna. Ezen könnyűséggel szemben az áltatános anyakönyv létesítése kétségkívül nagy nehézségekkel jár. Sőt minapi beszédemben kiemeltem, hogy még most is nehézségekkel fog járni. Ámde tavaly, kösülbelül Julius hava óta, a mióta megállapodtam a tekintelben, hogy az általános polgári anyakönyvek behozandók, később szeptember óta, a mikor a ministertanács állapodott meg e tekintetben, volt időnk ezen nehézségekkel megküzdeni, és volt időnk contemplálni mindazon intézkedéseket, melyek szerintem bizonyosan a nehézségek leküzdésére fognak vezetni. A t. képviselő úr azután — e tekintetben egyetértőleg Polónyi t. képviselő úrral — azt mondja, hogy ezen elvek feleit nem lehet ítéletet mondani mindaddig, míg a javaslatok részleteit nem ismerjük. Csak kis türelmet kérek a t. képviselő úrtól. Én azt gondolom, hogy a közel jövőben a t. képviselő úr, a törvényhozás, az egész közvélemény abban a helyzetben lesz, hogy ezekkel a részletekkel meg fog ismerkedni. De még ha a részletek most bemutathatok lettek volna is, én nem hiszem, hogy ez megkönnyítette volna a discussiot. A különbség csak az lett volna, hogy nemcsak az elvekkel, de a részletekkel is foglalkoztunk volna, hogy nemcsak az elvekre, de a rendeletekre vonatkozólag is nyilváníttattak volna különféle felfogások, a mi kétségkívül a vitát még megnehezítette volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Mikor a javaslatok be lesznek mutatva, a mi, remélem, nagyon közel jövőben meg fog történni, akkor a képviselő úrnak módjában lesz meggyőződni arról, vájjon megvan-e bennünk az a komolyság, melynek hiányát ő itt panaszolja. (Helyeslés jobb felöl.) Végül azután a képviselő úr még kifogásolta azt, hogy a kormánynak egyházpolitikai programmjában a katholikus autonómiáról nincs említés. Hát nem feledékenységből, de czélzatosan nem vétetett be az egyházpolitikai pro • grammba a katholikus autonómia, és pedig azon egyszerű oknál fogva, mivel a kormány a kath. autonómiát eminenter a katholikus egyház belügyének tekinti, (Helyeslés jobb felől.) A kormánynak a katholikus autonómia létesítése érdekében csak közvetítő, közbenjáró szerepe lehet, a melyet szívesen fog teljesíteni, de nem járhat el úgy, hogy maga quasi octroyálja az autonómiát a katholikus egyházra. (Helyeslés jobb felől.) Az pedig, hogy közvetítőleg, közbenjárókig akar eljárni, az ismételve lett általam kijelentve; ehhez a kormány ragaszkodik is: tehát az egyházpolitikai programba csak azt lehetett volna felvenni, hogy a kormány hajlandó közbenjáró lag eljárni; ez pedig szerintem igen nevetséges előleg lett volna, (Felkiáltások jobb felöl: Nem is volt szükséges!) T. ház! Kötelességemmé válik áttérni azokra a határozati javaslatokra, melyet Ugron Gábor és Polónyi Géza t. képviselő urak beadtak. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Ugron Gábor t. képviselő úrnak határozati javaslata tulajdonképen az egyházpolitikai programnak a napi rendről való levételét kívánja; másrészt pedig utasítani kívánja a kormányt arra, hogy az állam és egyház közti viszony rendezése tárgyában külön javaslattal álljon elő. Megvallom, hogy ezen utóbbi által az előbbit kizártnak tartom; (Helyeslés jobb felöl) mert. én azt nem tudom megérteni, mikép szabályozzuk a viszonyt az állam és egyház között, ha a concrét szabályozás ügyével nem foglalkozunk. És azt gondolom, hogy ez a viszony állam és egyház között nem szabályozható, ha nem foglalkozunk a polgári házasság kérdésével. (Helyeslés a jobboldalon.) De ha a t. képviselő úr ezen szabályozás alatt azt értette, — és erre vall, hogy úgy értette, az a kifejezése, hogy szabad egyház a szabad államban,— hogy a katholikus egyház viszonya az államhoz, hogy a protestáns egyházak viszonya az államhoz ez alkalommal szintén véglegesen szabályoztassék: akkor egy ily intézkedés által nemhogy megkönnyitenők az eljárást, de c»ak rendkívül megnehezítenők. Egy új nagy thémát vetnénk fel, melynek belevegyítése az előbbiekbe kétségkívül az előbbi intézkedések keresztülvitelét csak késleltetné. Nézete indokolására a képviselő úr aztán mellékkörülményeket is hozott fel Aggályainak adott kifejezést a fölött, hogy az általános polgári anyakönyv rendkívül nagy költséget fog okozni. Úgy emlékszem, hogy a vita folyamán Kulin m képviselő úr a kérdés e részét már megvilágosította, másrészt azonban azt hiszem, nem fogja rossz néven venni t. kollegám, a belügyI minister, ha elárulom, hogy a törvényjavaslat-