Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.
Ülésnapok - 1892-182
2fO 182. orseáfos fllés 1§&8. márcMus 17-én, péntekeH. tését a körorvosi intézmény államosítása tárgyában. A szatmárnémeti törvényszék s területén alkalmazott törvényszéki, bírósági és ügyészségi díjnoki karnak, Ugron Gábor orsz. képviselő által beadott kórvényét állásuk biztosítása s anyagi helyzetük javítása tárgyában. Tárgyalás és jelentétel végett kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Bemutatom továbbá a gyergyótekerőpataki róm, katholikus tantestületnek és Csiszér Pető igazgató-tanító és társainak Tódor J., a franczfeldi községi tanítói tantestületnek és a panesovai választó kerület tanítóinak Dániel Ernő orsz. képviselők által beadott kérvényét a községi és hitfelekezeti tanítói fizetések rendezése tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház közoktatásügyi bizottságának. Bemutatom végre a bakabányai állanű tanítóknak b. Nyáry Béla orsz. képviselő által beadott kérvényét a tanítók fizetésének szabályozása és fizetési osztályba sorozása tárgyában. A vonatkozó törvényjavaslat már le lévén tárgyalva, a kérvény visszavehetés czéljából a ház irodájába tétetik. Az elnökségnek több előterjesztése nem lévén, következik a napirend és pedig a vallásos közoktatásügyi ministerium költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Az első tétel felett a vitatkozás már be lévén fejezve, következnek a zárbeszédek. Az előadó úr zárszóval élni nem kívánván, a vallás- és közoktatásügyi minister ár kíván szólni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A vitának a tegnapi napon váratlan bezárása után, kötelességemmé válik nyilatkozni azon határozati javaslatokra vonatkozólag, melyek a vita folyamában az utóbbi napokban be lettek adva. Mielőtt azonban ezt tenném, mégis egy kissé foglalkoznom kell azokkal, melyek a határozati javaslatok beterjesztése alkalmával azok mellett és azokra való tekintettel előadattak. Nem szándékozom t. kép viselőház ezen alkalommal az egyházpolitikai programra védelmével hosszasabban foglalkozni. Hiszen kellő védelemben részesült az a ház minden oldaláról, fényesebbnél fényesebb beszédekbe lett foglalva e védelem, s úgy az elméleti, mint a gyakorlati térről merített t argumentumok egész sorát hallottuk e programm mellett. Egyet azonban tartozom ez alkalommal felemlíteni, és ez az, hogy ezt az egyházpolitikai programmot szerintem mi sem igazolja annyira, mint az utóbbi napokban, épen kellő időben megjelent püspöki memorandum, mert ezen püspöki : memorandum, — melynek tartalmával egyébiránt foglalkozni nem kívánok, — azt gondolom, terjes bizonyítékát nyújtja annak, hogy az állami felfogásnak ebben a memorandumban semmiféle tér sem jut. Az állami felfogás pedig egyházpolitikai kérdésekben kell, hogy a vallásfelekezet! felfogások felett domináljon, és így logikailag következik ebből, hogy az állami felfogásnak külön állami intézkedés útján kell érvényt szerezni. A memorandumra vonatkozólag még két dolgot kell megjegyeznem. Első az, t. ház, hogy nem tartom indokoltnak azt a kifogást, a melyet itt-ott hallottam, hogy a főtisztelendő püspök urak nem jártak el helyesen és alkotmányosan, mikor vélt, vagy igazi sérelmeikkel a legfelsőbb kegyúrhoz, ő Felségéhez, a királyhoz fordultak. Azt tartom, hogy mindenkinek az országban joga van képzelt, vagy igazi sérelmeinek orvoslása czéljából a trónhoz fordulni. (Helyeslés jobb felöl.) Sőt ki kell emelnem, hogy a főt. püspök urak eljárása a lehető legalkotmányosabb alakban történt, a mennyiben ezen országos ügyben nem közvetlenül a királyhoz fordultak, hanem a királyhoz intézett felterjesztésüket bemutatták a kormánynak, (Helyeslés jobb felöl.) azzal a kérelemmel, hogy a kormány azt ő felsége elé juttassa, a mi meg is történt. (Helyeslés jobb felöl.) Madarász József: Ha tagjai a törvényhozásnak, nem alkotmányos eljárás. Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi minister: A másik, amit Id kell emelnem az, hogy a püspöki memorandum egy tévedésből indul ki, mert bevezetésében az foglaltatik, hogy a februári remi elet helyébe, a mely azelőtt, mint a memorandum magát kifej ed, egymaga volt sérelmes a katholikus egyházra nézve, az új kormány programmjába négy új tételt vett fel, négy új intézményt helyez kilátásba. Tévedésnek kell ezt jeleznem, t. ház, azért, mert ezen négy intézmény közül három : a zsidók receptiójáról, a polgári anyakönyvekről és a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslatok, már az előbbi kormány által lettek a törvényhozásnak kilátásba helyezve, sőt határozottan meg lett igérve a házban, hogy a kormány azokat legközelebb elő is fogja terjeszteni. Tehát tulajdonkép egy tétellel szaporodott a kormány egyházpolitikai programmja, s ez a kötelező polgári házasságról szóló törvény. T. ház! A vita folyamában sok mindenféle kifogás emeltetvén egyházpolitikai téren követett eljárásom ellen, habár már múltkori felszólalásom alkalmával iparkodtam eljárásomat kellően
