Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-180

180, orsisásros ülés 1808. valóságos rémképeket festettek arról az izgatott­ságról és elkeseredésről, a mely az országban e programm és a kormány eljárása miatt támadt. Már azt hiszem, vagy vau izgatottság, és akkor senki sem mondhatja, hogy a kormány tervét nem veszik komolyan, vagy tényleg nem veszik komolyan, s akkor nem tudom elképzelni miért van izgatottság, mert az emberek rendszerint nem szokták magukat felizgattatni olyan dolgok által, a melyeket nem vesznek komolyan. (Tet­szés a jobb oldalon.) Azt is mondották egyes ell n­zéki szónokok, hogy a kormánynak ezen egész egyházpolitikai állásfoglalása csak arra való volt, hogy ezen a réven a hatalmat magához ragadja, de ugyanazon képviselő urak egyúttal eonstatál hatni vélték, hogy a sikerre való minden kilátás nélkül állította fel ezen programmot a kormány. Méltóztattak hallani, hogy a kormány ezen reíörmprogrammhoz állását kötötte hozzá. Vájjon lehet-e elképzelni oly kormányt, mely puszta ambitióból, kedvtelésből, hatalom szomjból mind­járt legelőször oly czélt tűzne ki m-tgának, mely­ről bizonyosan tudja, hogy azzal megbukik'? (Élénk tetszés jobb felől.) Sághy Gyula t. képviselő úr igen szépen megintette az izgatókat, hogy ne izgassanak, mert rossz dolgot cselekesznek vele. De ugyan ő, épen mint az indemnity-vitában Boránszky képviselő úr, kijelentette, hogy a míg az izga­lom meg nem szűnik, a kedélyek le nem csilla­podnak, az egyházpolitikai reformokhoz hozzá fogni nem lehet. Horánszky Nándor: Én nem mondtam! Berzeviczy Albert államtitkár: Akkor tehát csak Sághy képviselő úr; úgy emlékeztem, hogy a képviselő úris hasonlóan nyilatkozott. Azt hiszem, azoknak az izgatóknak, a kiket Sághy képviselő úr apostropbált, mindenesetre lesz elég eszük, hogy a képviselő úr két mondása közül azt szívleljék meg jobban, a. mely nekik elő nyösebb. És ha maga a képvisel*) úr ígéri, hogy mindaddig ellenzi a reformokot, a mig izgalom lesz: akkor azok az izgatók gondoskodni fog­nak arról, hogy az izgalom meg ne szűnjék, (Élénk tetszés jobb felöl.) és e tekintetben magu­kat a képviselő úr intelmeitől legkevésbbé sem fogják befolyásoltatni. Sághy Gyulai Én a megszüntetés eszkö­zeire is rá mutaít.itn! Berzeviczy Albert államtitkár: Majd arra is rátérek. A képviselő urak álláspontjának félszegsége kitűnt abból is, hogy egyesek, különösen Győrffy Gyula képviselő úr, heves filippikáf. intéz­tek a kötelező polgári házasság, és csakis a kö­telező polgári házasság ellen, a uélkűl, hogy arra nézve is nyilvánították volna nézetűket, vájjon a polgári házasság más nemét hajlandók-e el­márezlns 14-én, kedden. f g \ fogadni ? De e tekintetben vajmi kevés reményt hagy fenn az a körülmény, hogy azok az érvek, melyeket a t. képviselő urak, kivált Győrffy kép­viselő ur, a kötelező polgári házasság ellen felhoz­tak, oly természetűek, hogy kivétel nélkül minden nemű polgári házasság ellen felhozhatók, és ennélfogva, ha consequensek akarnak lenni, mindennemű polgári házasságot kénytelenek lesz­nek ellenezni. (Tetszés jobb felől.) Egyedül Ugron Gábor t. képviselő úr jelen­tette ki, hogy ő a faenítativ polgári házasságot, igenis elfogadja. Kijelentette, hogy a polgári házasság barátja, de, — valószínűleg tájékoz­tatásunk végett, — hozzátette, hogy ő a pol­gári házasságot jobban félti barátaitól, mint ellenségeitől! (Élénk derültség jobb felöl.) Azok a t. szónokok, a kik a reform-pro • gramm megvalósítása előtt mindenek előtt az izgalom lecsillapítását tűzik ki czélúl, a nyu­galom helyreállításának eszközét is megjelölték a februáriusi, u. n. elkeresztelési rendelet vissza­vonásában. Kivált Ugron Gábor képviselő úr volt az, ki egyenesen és csak e rendeletet állí­totta oda az izgalom forrásául. Egészen elte­kintve attól, hogy e rendelet visszavonását, ki­vált a képviselőház 1890-diki enuneiatioja után nemcsak indokolatlannak, hanem a kormány részéről úgyszólván morális lehetetlenségnek tartom mindaddig, míg az a helyzet, melyen az elkeresztelési rendelet alapittt, fennáll, azt hiszem, hogy ama rendelet visszavonása, a kedélyek le­csillapítása, az izgalom megszüntetése szem­pontjából is teljesen meddő és czéltalan volna, mint bátor leszek röviden kimutatni. (Malijuk! Malijuk !) Meggyőződésem, hogy a rendelet vissza­vonása a helyzeten egyáltalán semmit sem vál­toztatna. Mert először is mindenki tudja, hogy e rendelet a legrövidebb idő alatt a polgári anyakönyvek behozatala folytán, mint tárgy­talan, amúgy is hatályon kívül fog helyeztetni. És talán épen ez okozta azt, hogy ma már az elkeresztelési rendeletről sokkal kevesebbet be­szélnek ; ma tagadhatatlanul nem ez, hanem a polgári házasság kérdése dominálja a helyzetet. Erről mindenki meggyőződhetik, ki a közvéle­mény, a közhangúlat alakulását figyelemmel ki­séri. (Úgy van! jobb felől.) És ha valaki mind mostanig abban a hitben élt, hogy a nyugtalan­ságot a februári rendelet okozta, ós hogy a februári rendeletben rejlik tulaj donképen az, a mi a katholikus vallás felfogását és dogmáját megtámadja, annak hitét a legújabbi időben publikált amaz emlékírat, melyet az általam mélyen t. katholikus episcopatus a kormányhoz intézett, teljesen lerontotta. (Úgy van! jobb felöl.) \ Mit mond az episcopatus ezen memorandumának ! mindjárt első fejezetében? (Hulljuk! Malijuk!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom