Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-179

142 1?9. országos ttléB 1898. márezitis 13-án, hétfőn. javaslatokkal, melyek féltékenységet keltenek, minden vallásfelekezetben azt a féltékenységet ébresztik, hogy az egyik felekezetet a másikkal szemben előnyben akarják részesíteni, és megindul a harcz és küzdelem, a vita, melyben egyik felekezet a másikat legyűrni, és egyik a másik lelett bizonyos előnyöket kicsikarni remél. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon. Úgy van! Úgy van! bal felöl.) A ki az egyház és állam közti viszonyokat meg akarja oldani, annak az egyenlőség és szabadság alapjára kell állnia. (Úgy vem! Úgy van ! bal felől.) Mert az egyenlőség kizárja a féltékenységet, a szabadság pedig a háborút. Én a világtörténelemben nem ismerek esetet, hogy egy nemzet, mely a vallásszabadság rendszerével él, valaha vallásháborút folytatott volna. Igenis voltak vallásos háborúk ott, a hol az uralkodó vallás a többit el akarja nyomni, hogy a hol egy állami despotia a vallásokat a maga igája alá akarta hajtani. (Úgy van! Úgy van! a baloldalon.) Hogyan állunk Magyarországon'? Ugy, hogy az egyházak viszonyai a legnagyobb mértékben rendezetlenek. Itt van mindjárt a katholikus egyház, mely egy darabig uralkodó vallás volt. Istennek hála, ma már nem az. A katholikus e gyház n legnagyobb, legelterjedtebb ; mindazokat az előnyöket, melyeket mint uralkodó vallás birt, elveszítette, de mindazokat a hátrányokat, melyek az ő protectorának, uralkodóvá tételének, urának, királyának, és így az államnak is által nyújtott, mindazokat a hátrányokat elszenvedi és tűri. Nem kell egyebet csinálni, csak az egyenlőség és szabadság elvére kell állnia. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.) A katholikusoknak is meg kell adni, a mi meg van adva a görögkeletieknek, a protestánsoknak. (Úgy van! Úgy van! Mozgás.) A katholikusok vallási egyenlősége ellen hasztalan hozzák fel azt az elvet, hogy a katholikusoknak van Rómában egy pápájuk, mert hasonló joggal ellenvethetjük, hogy a görögkeletieknek pedig ott van Szt.-Péterváron a czárja, a czár mögött három millió szurony áll, a római pápa mögött pedig az a pár száz testőr őrködik. (Élénk mozgás és zaj a jobboldalon.) De bármiként van, az kétségtelen, hogy szabadság által azokat a kérdéseket, melyeket törvény és hatalom megoldani nem tudott, mindig meg lehetett oldani, mert, a mely kérdésekben megpróbáltatik a törvények különböző formája, és megtétetnek a különböző kísérletek, és még sem sikerül az államhatalomnak azokat megoldania, ott egy orvoslás van: a szabadság, a mely biztosan meghozza a nyugalmat és a békét, mert a szabadságnak nem csak az a természete, hogy megjavítja a társadalmat, hanem az ki is békíti a kedélyeket, mert egyiket sem akarja jogtalan előnyökhöz juttatni. A t. minister úr azt mondja, hogy nem kell neki a vallásszabadság, csak a vallás szabad gyakorlata, és a zsidó-receptioról akar törvényjavaslatot benyújtani. Már a kabinetbelépése alkalmával volt szerencsém megkérdeni, hogy minek a zsidókat recipialni, ha a vallás szabad. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A katholikus egyház mellett ott vannak a bevett felekezetek: a protestánsok és görögkeletiek, ott van egy elismert felekezet: a zsidóság, és egy csomó felekezet, mely nincs elismerve. Polónyi Géza: Tűrt vallás! Ugron Gábor: Egyik olyan, mint a másik, én nem csinálok sem hatalmi, sem tekintélyi lépcsőzetet, hanem mindegyikkel szemben az egyenlőség alapján állok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a minister úr, hogy a vallásszabadság igen sokat jelent, vagyis azt jelentené, hogy az állam által megszabott törvények kellékeinek megfelelés mellett új vallásokat is lehet Magyarországon alkotni és új felekezeteket létrehozni. A minister úr csak a létezőkkel akar számolni, azért oly rettenetes liberális. Mert a való szabadelvüség az, hogy a vallás nem egyéb, mint azon ember által, a ki azt vallja, felismert igazság. Az az igazság előttem, mint törvényhozó előtt, nem jelenhet meg máskép, mint egyenlő joggal; ha ő azt igazságnak tartja, igazsága egyenlő joggal kell, hogy bírjon. Ha pedig a minister úr rendszerét fogadjuk el, a létező vallások elsőszülöttségi jogot fognak élvezni, a később bekövetkezendő vallások ki lesznek zárva a szabad vallásgyakorlat jogaiból. Int a minister úr, hogy nem úgy van; sajnálom, hogy a minister úr kétszeri felszólalásban egy jelzésnél többet nem mondott, tehát abból, hogy megkülönböztette a vallások sz tbad gyakorlatát a vallásszabadságtól, kell, hogy következtetéseimet levonjam. Egy szabadelvűnek nevezett államban nem lehetnek igazságok, a melyek be vannak véve, igazságok, a melyek tűrve vannak, és igazságok, a melyek nincsenek elismerve. Annak az igazságnak akárkié legyen, szegényé, gazdagé, egyenlő elbánásban kell részesülnie, és a szabad állam, szabad egyház elvét kell elfogadni. A. szabad államnak vagyok híve, midőn Magyarország függetlenségét követelem, és a szabad egyháznak vagyok híve, midőn az önök reformja ellen küzdök. De egyúttal kijelentem azt is, hogy a katholikusok autonómiája nélkül Magyarországon vallásszabadság nem lehet, és mikor a minister úr azt mondja, hogy a katholikus autonómiára