Képviselőházi napló, 1892. X. kötet • 1893. márczius 7–márczius 24.

Ülésnapok - 1892-178

t$g m. (HMtfM Illés ím, náreeln ll-é», utomhatos. megdöntve, ezen tényeknek kérlelhetetlen logi kaja senki által sem lett felbontva. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Senki sem bizonyította, mert nem is bizonyíthatta, hogy az elkeresztelési rendelet támadás volt a katholikus egyház ellen; senki sem bizonyítottá, mert nem bizonyíthatta, hogy az állami anyakönyveknek, akár a részleges, akár általános állami anyakönyveknek behozatala által nem lehetett volna azt a felekezeti békét, melyre szükségünk van, megint helyreállítani; senki sem bizonyította, mert nem bizonyíthatta, hogy az általános kötelező polgári házasságnak behozatala nem kell, hogy megelőzze az 1868: LIII. tez. 12. §-ának módosítását, mely módosítás épen a katholikus egyház szempontjából annyira sürgettetik, és mint a béke helyreállításának feltétlen szüksége, odaállíttätik. (Igaz! Úgy van! jobb felöl. Mozgás balfelől: Halljuk! Halljuk! Végül, t. ház, kifogások emeltettek a taktika, az eljárás és mindenféle csekélységek ellen, de azt, hogy e két alternatíva közű! melyik lett volnt választandó, vagy hogy a helyett, a mit választottunk, t. i. elvi alapon való reformálását az egész egyházpolitikai helyzetnek, a másik útra térjünk és hajoljunk meg a katholikus egy ház egyoldalú felfogása előtt, azt senki sem merte kimondani. (Úgy van! jobb felöl.) Én, t. ház, nem játszom az elvekkel, és nem játszom a meggyőződéssel. (Helyeslés jobb felöl.) Én, t. ház, a magam részéről si'mini körülmények között nem járultam volna oly egyházpolitikához, mely az állam tekintélyét compromittálja. (Helyeslés jobb felöl.) Meglehet, hogy helyettem e helyen más, másként cselekedett volna, de szerintem nemcsak helytelenül csele kedett volna, de bűnösen is. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Helytelenül cselekedett volna kivált oly szempontból, hogy csakhamar meggyőződött volna, hogy oly politikával, mely az állam tekintélyét compromittálja, e helyen nem maradhat meg senki; (Élénk helyeslés jobb felől.) mert abban a perczben, midőn ez constatálva van, a háznak nem ezen oldala csupán, hanem az egész ház, az egész közvélemény felzúdulna az ilyen minister ellen (Élénk helyeslés jobb felöl) Már most áttérek, t. ház, azokra, a mik a vita folyamán egyesek által elmond ittak, és a melyek, szerintem, szükségessé teszik, hogy velük foglalkozzam, (Halljuk! Halljuk!) Első sorban meg kell emlékeznem Győrffy Gyula t. képviselő ár beszédéről. A t. képviseli) ár igen hosszadalmasan foglalkozott annak a kimutatásával, hogy mindaz, a mit a kormány proponál, tulajdonképen nem liberális dolog, hogy annak a libera lisniussal semmiféle összeköttetése nincs. Én, elismerem, t. ház, hogy a liberalismus relatív fogalom, hogy a mi az egyiknek elég liberálisnak látszik, kevésbbé látszik liberálisnak a másiknak; sőt azt is concedálom, hogy egyáltalán kétségbevonható, hogy valami liberális, vagy nem: de ha már egyáltalában nincs oly fokmérőnk, a melylyel az absolut liberalismust meg lehetne állapítani, van nekünk egy igen jó, kényelmes és biztos eszközünk annak a megállapítására, hogy két dolog, vagy két irány között melyik a liberálisabb. (Halljuk! Halljuk!) És ha e szempontból vizsgáljuk a dolgot és eonstatáljuk egyúttal, hogy a kormánynak kilátásba hétvezért előterjesztései a jogegyenlőség alapján nyugosznak, hogy azok egyenlő jogot fognak biztosítani és egyenlő kötelessé geket fognak róni az állampolgárokra: akkor, azt gondolom, ez összehasonlítva, a t. képviselő úr ideáljával, t. i. az urilkodó egyháznak rendszerével, vagy legalább is a jelenlegi állapot fentarfásával, kétségkívül oda fog mutatni, hogy a kormánynak egyházpolitikája sokkal liberálisabb, mint a képviselő úré. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő úr azután végigjárván Európának országait, elősorolta nekünk azt, hogy hol van kötelező és hol van faeultativ polgári ház isság. Úgy hiszem, hogy e szempontból sokan közülünk foglalkoztak már az európai viszonyokkal, és talán elhiszi nekem a t. képviselő úr, hogy e szempontból magam is teljes tájékozottságot szereztem magamnak, de minthogy ő nagyon kiemelte azt, hogy sok helyen van faeultativ polgári házasság, és csak igen kevés, szerinte három nagy európai államban van az általános kötelező polgári házasság behozva, ebből azt kell következtetnem, hogy a t. képviselő úr a faeultativ polgári házassággal meg van elégedve, azzal meg tudna barátkozni, illetőleg azt & maga részéről el is fogadná. Sajnos csak az, hogy ő ezt ki nem jelentette. Mert így kénytelen vagyok attól tartani, hogy a mint most quasi rámutatott arra, hogy a faeultativ polgári házasságot maga elfogadná, de az általános kötelezőt nem, úgy, ha megfordítva állana a dolog, hogy t. i mi a faeultativ házasságot proponálnák, akkor azt mondaná, hogy azt nem, hanem az általánosan kötelező polgári házasságot fogadja el. (Derültség jobb felöl.) Egyébiránt úgy tudom, t. képviselőház, hogy az általános kötelező polgári házasság az egyházi felfogásokkal is sokkal könnyebben megegyeztethotő, vagy hogy más kifejezéssel éljek, az egyházra nézve kevésbbé sérelmes, mint a faeultativ polgári házasság, a mit, azt gongondolom, minapi beszédembea már ki is fejtettem. A mi helyzetünkben azonban még egy más momentuma is van, mely elkerülhetetlenné teszi az általános kötelező polgári házasság el-