Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-159

159, országos Illés 189S. februílr l7.én, pénteken. 39 velem szemben, hanem bevallja akkor, mikor Horváth Gyula t. képviselő úrral vitatkozik. Ugyanis azt mondotta: »Az egyik támadás ezt tartotta, és helyesebb volna ezt a támadást csak kritikának neveznem, hogy ebben a törvényjavaslatban a bírák túlságos kedvezményekben részesíttetnek. Hivatkozás történt arra, hogy a bírák fizetésének kiszabása tekintetében eltérés van a törvényjavaslatban attól az alapelvtől, hogy minden kinevezés a fizetés legalsóbb fokán történik, s hogy a bírákra nézve kezdődik a kinevezés a második, tehát a magasabb fizetési fokozaton. Ez így van. De hiszen ennek oka igen egyszerűen abban rejlik, mert hogy ha az első fizetési fokozatba lettek volna a bírák kinevezve 1400 frttal, ez a fizetés leszállítását foglalta volna magában.« Tehát ha 1400 frttal leimének a bírák dotálva az első fokon, az már fizetés leszállítás volna, de mert 1600 frttal vannak dotálva, az már nem fizetésleszállítás, ahoz még 200 fit leszállítás kellene, hogy fizetésleszállítás legyen. Ezt értse meg, a ki tudja és magyarázza meg Szilágyi Dezső minister úr. Mert a mikor valaki maga elismeri, hogy a kevesebb fizetéssel járó osztályba való beosztás fizetésleszállítást jelent, annak el kell ismernie azt is, hogy a ki 2000 fi't helyett 1600 frtot íog kapni, hát az is csak leszállítás. Én ezt machiavellismusnak neveztem, bocsánatot kérek ezért, szívesen revocálom kijelentésemet, és hajlandó vagyok ezt Szilágyismusnak elnevezni. (Derültség a hal- és szélsőbalon.) Micsoda abrakadabrája az igazságszolgáltatásnak az, hogy ezentúl a budapesti törvényszéknél lesz egy nyolczadosztályú bíró, a kinek 1600 frt törzsfizetése, 400 forint személyes pótléka és 100 forint lakbérpótléka lesz, — hogy korpótlékot mennyit fog kapni azt nem tudom, lehet, hogy 800, lehet, hogy csak 600 forintot. Azután lesz egy bíró, a kinek a fizetése 1600 forint és nem személyes, hanem működési pótlék czímén fog kapni 400 forintot, lakbérpótlék nélkül. Mit eredményez ez? Azt, hogy ugyanazon bírói fokon, ugyanazon foglalkozásnál az egyik bíró fog kapni 2000 forint fizetés után, szolgálati idejének megfelelő nyugdíjat, a másik bíró pedig, a ki a törvényjavaslat megalkotása után fog kineveztetni, csak 1600 forint fizetés után fog kapni nyugdíjat, mert mint tegnap méltóztatott a minister úr megmagyarázni, a működési pótlék már nem számíttatik a nyugdíjba. Pedig hát bocsásson meg a minister úr, a ki különben nagyon szeret legújabbi időkben porosz mintákra hivatkozni, hogy ha már porosz mintára akarja Magyarországot berendezni, vegye tudomásul, hogy Poroszországban a lakbért és az összes illetményeket is beleszámítják a nyugdíjba. Magyarországon pedig meg fog történni, hogy az ä bíró, a ki a VII. rangoaztály 3. fizetési fokozatába van beosztva, kinek tehát 3700 és 3900 frt az összjárandósága, csak 2400 frt után fog nyugdíjat kapni. Ez arra vezet, hogy a 40 évi szolgálatot betöltött bíró tényleg 40°/o-el kisebb jövedelem után mehet csak nyugdíjba, mint a menynyi fizetése volt. Ez pedig arra fogja ösztökélni, hogy 40 éves szolgálata után is tőle telhetőleg húzza az igát, a mi sem neki kellemes, sem a közügynek hasznos nem lesz. Hogy tisztában legyünk az iránt is, hogy a t. minister úr február 11-iki beszéde menynyire meggyőzte a budapesti bírákat, ügyészeket és alügyészeket arról a luminosus igazságról, melyet hirdetett: méltóztassék meghallgatni, mit határoztak azon gyülekezetükben, melyet a minister úr tegnap nem említett ugyan, de azt hiszem, erre vonatkozott az az »elszigetelt jajgatás,* melyre a minister úr oly kíméletesen czélzott. íme ezt határozták Magyarország fővárosának bírái, ügyészei és alügyészei : »Miután az 1871: XXXIL tcz. 8. §-a értelmében a fővárosi bíró és ügyész fizetése 2000 frt és a fővárosi albíró és alügyész fizetése 1500 frt, miután továbbá az 1869: IV. tcz. 5. §-a szerint a kinevezett bírónak fizetése le nem szállítható, a köztisztviselőnek fizetésének szabályozásáról szóló törvényjavaslat azon rendelkezése értelmében, hogy 2000 frt fizetéssel a VII. és 1400 frt fizetéssel, a VIII. rangosztály van egybekapcsolva, a törvény életbeléptetéséig kinevezett fővárosi bírák és ügyészek a VII., a törvény életbeléptetéséig kinevezett fővárosi albírák és alügyészek a VIII. rangosztálynál alább nem sorozhatok szerzett jogaik sérelme nélkül; — miután továbbá az 1871 : XXXIL tcz. 8. §-a fizetésről és nem másféle javadalmazásról (péíd. fizetés jellegével biró működési vagy személyes pótlékról) szól; miután az 1869: IV. tcz. 5.§-a a fizetést nem engedi leszállíttatni; miután végre a fizetéssel, a mint a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat legjobban mutatja, egyéb előnyök is járnak, mint határozott javadalmazás biztosítása a hivatali működés egyenértéke gyanánt : az említett jogsérelem fenforog akkor is, ha azon pénzösszeg, melylyel fizetésük a VIII., illetve IX rangosztályba való besorozásuk folytán kisebbedik, bármely más czímen pótaltatik. Ezen felfogásból kiindulva,a mai napon egybegyűlt bírák és ügyészek, tekintettel arra, hogy a budapesti bíróságok és ügyészségek tagjainak, tehát az ezentúl kinevezendőknek is, a fővárosi törvénykezés fontosságának és az azzal kapcsolatos hivatali munka terhének megfelelő beosztását a képviselőház pénzügyi bizottságánál, illetve a képviselőháznál már kérelmezték, sem a bíróságok és ügyészségek, sem a törvényhozó