Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-171
370 Í?i. orszäfos ttíés 189S. Míeziüs 8-án, péntekéli. az alanynak megválasztása, hogy tudniillik mily alany mily talajba való, a harmadik a jól öszszeforrt oltvány. A ki a reconstructionál e három föltételnek meg nem felel, annak fáradtsága kárba vész, míg ellenkező esetben lehetetlen, hogy czélt ne érjen Franeziaországban megtalálták a hegy tetején is díszlő s annak hűvös talajához odasimuló alanyt a rnpestris két válfajában: a rnpestris monticula és metallicában. Meg vagyok győződve, hogyha a budai hegyekben is e két fajjal kísérleteket tennénk, akkor ez okvetlenül sikerre fog vezetni. Ismétlem, csak a rupestrisnek e két válfaját kellene felhasználni, mert a rupestrisnek 225 faja van, de csakis ez a kettő vált be. Televényes, dús, nedves, meszes, márgás talajba más-más alany való. Mindegyiknek meg van a maga talaja, így például a ripáriáknak, porialis és tomentuosa válfajai a Solonis, Viala stb. fajok. A talaj megvizsgálására Franeziaországban már évek óta nagy gondot fordítanak, és ma már ott vannak, hogy minden departement talajának vegyelemzése következtében tudják, melyik talajba milyen szőlőfaj való. Annak idejében e tekintetben megtettem jelentésemet a minister úrnak, de fájdalom, e kérdésben a mai napig semmi sem történt, pedig nézetem szerint ez lett volna a kormány első kötelessége. Ha a mi talajunk vegyileg analisálva volna, mindenki tudná, miesoda talajba miesoda szőlőfaj való és a kormány is tudná, kinek milyen fajt ajánlhat s elkerülhette volna azt a szemrehányást, hogy kapkod, midőn ma ezt, holnap azt az alanyt ajánlja. A helytelen alany megválasztásával az egész recoiiBtructio munkája veszélyeztetve van, mert mit fog mondani az a szerencsétlen tulajdonos, vagy község, ki az oltványokat vette, vagy ingyen kapta az államtól, ha, mert az alany rosszul lett megválasztva, egy pár év mulya látni fogja, hogy a drága pénzen rigolirozott földbe drágán szerzett oltványok elpusztulnak. Ennélfogva mindenek felett óhajtanám, hogy a minister úr e czélra nagyobb összeget vegyen föl. (Halljuk! Halljuk!) Igaz ugyan, hogy az átmeneti kiadások 8. rovatában előfordul 10.000 frt a különféle amerikai szőlőfajok sikeres tenyésztése czéljából való tanulmányozásra, tanulmányutak s általában a védekezés, s közczélíí telepek létesítése érdekében stb., de itt annyi a tétel, hogy egy-egy tételnek alig jut valami. Ezért óhajtanám, hogy ezen végy elemzés kérdésére a minister úr nagyobb összeget fordítson ezen 10.000 írtnál. Az eddig mondottak szerint a reconstructio biztos sikerének három föltétele van, ugyanis a föld elég mély forgatása, az alany megválasztása és az oltványok tökéletes összeforrása. Én, t. ház, minden tétovázás nélkül azon tudattal teszem meg ezen felszólalásomat, hogy bárki, ki ezen szempontokat magáévá teszi, ki az itt jelzett szempontok szerint fogja szőlőit reconstruálni, biztos eredményt fog látni, mert ezen munkálkodás sikeres lesz. Az eddig elmondottakból láthatja a t. ház, hogy a sikernek főkelléke nemcsak a vessző, hanem az oltvány is, és míg nem fogunk rendelkezni oly mennyiségű oltványokkal, hogy azok a kívánalmakat kielégítsék, addig a reconstructio munkája csigamunka marad. Az állam létesített ugyan egy oltványtelepet Baraczkán franczia mintára, a többi képezdékben is vannak úgynevezett zöld oltványai, de nem hiszem, hogy ezen rendelkezésre álló oltványok mennyisége 1 milliónak megfelel, s a magyar szőlőterület reconstructiojára mi az az 1 millió oltvány? Franeziaországban számtalan oltványtelep van, igaz, hogy állami nincs egy sem. Ott a tanintézetekben az oltványokkal csak oly kísérleteket tesznek, hogy ilyen vagy olyan alanyba oltott nemes galy micsoda termést eredményez, vagyis arra fektetik a súlyt, megtudni, hogy mily termést lehet elérni nemes galynak egyik vagy másik alanyba való beoltása által. Az ottani oltványtelepek részint társulatok, részint szövetkezetek, részint egyesek kezében vannak. Nézeten szerint nem is a kormány feladata, hogy oltvány telepeket teremtsen, hanem akár a magányosokat, akár a gazdasági egyesü!et"ket ilyen oltványtelepek létesítésére buzdítsa s azokat kamatnéikűli kölcsönökkel támogassa, mindaddig, a míg a tőkepénzesek, a kik természetesen minden újabb vállalattól visszahúzódnak, látván ezek jövedelmezőségét, bizalmat fognak meríteni és pénzüket ily vállalatba ép úgy, mint más lucrativ vállalatba be fogja fektetni. (Helyeslés a baloldalon.) Engedelmet kell kérnem a t. háztól, ha előterjesztésein hosszabbra nyúlik, de szíves engedelmükkel csak arra kell még megjegyzést tennem, hogy a reconstructio munkálatára nézve milyen eltérő adatokat hallottunk itt a házbau. így például gróf Zichy Jenő kiszámította, hogy 1 hold reeonstructiojának a költsége 2—300 forintba kerül, Bernát Béla t. képviselőtársam pedig 800 frtra becsülte azt. Bernát Béla: 1000 frtra! Atzél Péter: Itt a különbséget a felforgatandó talaj minősége és a munkának minősége is teszi, és a szerint, a mint az egyik, vagy másik föld felforgatásának ára drágább, drágább lesz holdankint a reconstructio is, és a mikor megengedem, gróf Zichy Jenő t. kép viseló'társamnál egy hold felforgatása alig kerííl 80 frtba, addig Bernát Béláé bizonyosan hatszáz frtba kerííl. E tekintetben a magam tapasztalására hivatkozhatom, mert míg tnagyaráti