Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-171

1*1. orsüágoB tles 189a*. méreztns áán,pénteken. 361 De nem akarom ezen igazán borzalmas képet tovább festeni; a jelen szomorú képe ez, de ezen változtatni nem lehet. (Mattjuk! Halljuk!) A fó'kérdés most már az, hogy jövőben mit te gyünk? És itt, mindenekelőtt hálás köszönettel és elismeréssel fogadom a t. földmívelési miter úrnak, a keddi ülésl en, Busbach Péter t. barátom és képviselőtársam interpellatiojára adott válaszát, a melyben kilátásba helyezte, hogy ott a szükséges rendezési és szabályozási munkálatok három év alatt be fognak fejeztetni. Meg kell azonban vallanom, hogy ezt teljesen elegendőnek, tökéletesen megnyugtatónak nem találhatom. (Halljuk! Halljuk!) Ha itt a legsürgősebb orvoslást haladéktalanul nem nyújtják, úgy ez a vidék, a nyár elején beállani szokott zöldár alkalmával, az idén még egy második pusztításnak is ki lehet téve. Epén ezért bátor vagyok több képviselőtársam helyeslésével és aláírásával ellátva egy határozati javaslattal járulni a t. ház elé, (He lyeslés a jobboldalon.) és igen kérem úgy a t. házat, mint a t. földművelésügyi minister urat, mint szakministert, és az összes kormányt, hogy. legyen szíves ezt elfogadni, s oda hatni, hogy a fajszi és dombori zátonyok, valamint a bogyiszlói átvágás felső torkolata, a mennyire csak lehetséges, azonnal baggerozási eljárás alá vétessenek, (Élénk helyeslés.) Ezeknek előrebocsátani után. bátor vagyok még egészen röviden, mert magam sem vagyok barátja annak, hogy a részletes vita alkalmával hosszú beszédek tartassanak, a Dunaszabályozás általános kérdésére nézve néhány egyéni nézetet elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Különös örömömre szolgál, s a mint ezt a tegnapi napon felszólalt barátom és képviselőtársam gr. Teleki József is tette, hasonlóan üdvözölhetni a minister úr abbeli szándékát és tervét, hogy az egész Dunavölgy egységes szervezését szándékozik életbeléptetni, hogy annak tanulmányozását már elrendelte, és hogy a doloi; olyan stádiumba jutott, hogy a munkálatok legközelebb megkezdhetők. Teljesen hozzájárulok én is t. képviselőtársam azon nézetéhez, hogy e tervet egy nagyobb kölcsön művelet útján kell lehetőleg rövid idő alatt keresztül vinni, (Helyeslés jobb felől.) mert méltóztassék csak megfontolni, hogyha csakis azon földadó-elengedések átalányát veszszük is, a melyek 1867. óta, a mióta önrendelkezési jogunkat visszanyertük, a Duna mentén Dunaáradás ezímén leírattak, úgy ezen átlag kétségkívül egy olyan magas kölcsön annuitását nyújtaná, melyből régóta hathatósan megkezdhettük volna a Dunaszabályozás foganatba vételét. (Iga* ! Úgy van! a jobboldalon.) Én tehát igen kérem a t. földmívelési minister urat, legyen szíves ezen eszmének mielőbbi megtesKÉPVÍI. NAPLÓ. 1892 — 97. IX. KÖTET tesülése érdekében a rendelkezésére álló összes eszközöket felhasználni s igénybevenni, s így a mennyire lehet, elkerülni azt, hogy ezen, a legutóbbi időben majdnem évente, de akárhányszor évente kétszer is előfordult ealamitás az országnak egy ilyen cultivált és értékes részét elpusztítsa. (Helyeslés.) Ezek után kérem úgy a t. házat, mint a t. minister urat, méltóztassanak határozati javaslatomat elfogadni, mely így szól: (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : »Útasíttatik a földmívelési minister, hogy a fajszi Duna-szakasz és a bogyiszlói átmetszés alatti Dunakanyarok rendezését már a folyó évben megkezdje és mielőbb hajtsa végre, úgyhogy ezen munkálatok legkésőbb három év alatt befej eztessenek.« Bernáth Dezső jegyző: Thold Dániel! Thold Dániel: T. ház! Meggyőződésem szerint senki sem fogja kétségbe vonni, hogy a vizszabályzás szoros kapcsolatban van a földmíveléssel, úgy, hogy mindig igen óvatosan kell eljárni, valahányszor egyik vagy másik helyen a víz szabályo/tatik. Megtörtént a fővárostól nem messze egy ponton, midőn Budapesttől kezdve egész Tassig a vidéket szabályozták, hogy a soroksári ág teljesen megfosztatott a víztől. Ennek következtében az egész vidék a legnagyobb nyomornak lett kitéve. Összesen 110 malom van e vidéken, melyeknek tulajdonosai •\ legkisebb kártérítésben sem részesültek s még értésökre sem adták, hogy a Duna előlök elzáratik. Ez 1872. május 16-án történt. Pedig ez a vidék valamikor a legnagyobb fejlődésnek örvendett. Most e vidéken nem csak a vegetatio szűnt meg, hanem a miasmák országa létesíttetett. Én indítványoztam annak idejében, hogy fordul junk e tekintetben a közmunka és közlekedési ministeriumlioz, s 1875-ben másodmagammal kérvényeztük is, hogy

7 legalább 10 levezető árkot létesítsenek. A magas kormány meg is ígérte ezt, a mint ezt a kezemben levő ministeri leirat is bizonyítja, mely így hangzik: »t 1.245 sz. Magyarkir. közmunka és közlekedési Ministerium. Pest-Pilis-Solt t. e. vármegyék közönségének Soroksár mezőváros, továbbá Haraszti és Taksony községek képviselőinek alá •/. csatolt együttes folyamodványát, melylyel a soroksári Dunaágban a viz levezetésére készítendő vezér-árkot, a folyamodó községeket közvetlen érintő ágban vezettetni és a p.-gubacsi zsilipnek mielőbbi megnyitását kérik, e megyék közönségének hivatkozással az első kére'em tárgyában f. évi Julius 5-dikén 8180. sz. alatt kiadott érdemleges válaszomra, az illető községeknek kellő értesítése végett oly megjegyzés mellett küldöm át, miszerint a táp-zsilipnek megnyitása legfeljebb f. évi szeptember havában fog bekövetkezni. Budapesten, 1875.