Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-170

356 170- országos ülés 1898. márcaius 8-án, csütörtökön. vonatkozó rendelkezés nem áll a törvény szerint módjában a ministemek, mert ez, egyedül az autonóm társulatot illeti. Az intézkedések alapján egyik-másik területre súlyosabb terhek esnek, de ennek valódi oka nem abban fekszik, hogy a kataszteri megállapítás folytán igazságtalan resultatumokra jutottak ; hanem abban, hogy a különböző vidékek különböző vízviszonyai miatt az egymással collidáló érdekeknek nem lehetett és nem tudtak eleget tenni. És most, miután ezeket elmondottam, bátor vagyok a magam részéről még arra is, a mit Terényi Lajos t. képviselőtársam felhozott, röviden refleetáini. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondta beszéde végén t. kópviselőtár sam, hogy míg a/ Alsó-Kőrös teljesen szabályozva van, addig a Fehér-, Fekete- és Sebes-Kőrösnél az átvágások vagy nincsenek kiképezve, vagy ott egyáltalán tetemes mederelfajúlás történt. A Kőrösök szabályozása az 50 es években, midőn rendkívüli árvizek és rossz termés látogatták meg a magyar Alföldet, Albrecht főherczeg kezdeményezésére történt, és akkor nagy hirtelenében oly terveket készítettek a Kőrös folyó szabályozására, hogy majdnem minden kanyarulat átvágatott, és ezzel az a folyó, melynek, — mint a természet mutatja, — természetes lefolyása kanyarulatokban történt, egyszerre kiegyenesíttetett. Ezen kh-gyenesítés folytán igen sok kalámitás következett be, mert a vizek felülről a lehető leggyorsabban folytak le, de azokat alul a felduzzadt Tisza már nem eresztette le, minek folytán az Alsó-Kőrösök vidékiét a legnagyobb veszedelemben tartotta évek hoszszú során át. Csongrádtól Szegedig a tiszai ealamitásoknak oka is épen az volt, mert a Kőrösök sebesen lefolyván, Csongrádnál ;ikkora víztorlódások keletkeztek, hogy a Közép-Tiszának árvizszíne Csongrádtól Szegedig volt a legmagasabb. Én helyeslem azt, hogy a t. minister ár kisérje figyelemmel a Kőrösök szabályozását, de azt már nem csak nem helyeselném, sőt nagy hibának tartanám, ha azon átvágásokat, melyek •A Sebes-, a Fehér- és Fekete-Kőrösön vannak, minden további feltílbírálat nélkül egyszerre kezdenék kiképeztetni, mert épen az által, hogy ezeknek az átvágásoknak egy nagy része nem működik, hogy ezek a vizet nem eresztik át, hogy a régi kanyarok újabban kiképződtek, és hogy a hol az átvágások működnek, ott nagy mederelfajúlások következtek 1)6, van tanúsítva az, hogy épen az ezen három Kőrösön eszközölt átvágások és praeliminált szabályozási munkák a czélnak teljesen nem felelnek meg. Ennélfogva ha ott a t. minister úr intézkedni akar, igen kívánatos, hogy mielőtt intézkednék, mind a három Kőrösnek felvétele után, egy új terv állapíttassák meg, mely egyszersmind az ottani bajokon segítene, de melyek az Alsó-Kőrösnél újabb calamitásokat nem okoznak. Ahhoz, hogy arra útasíttassék a minister, vagy az kéressék tőle, hogy azt, a mit a természet szerencsésen megcorrigált, ront a élés a természet okozta hasznot változtassa át kárrá, magam részéről nem járulhatok hozzá. Ezek után végzem felszólalásomat azzal, hogy miután nagy szükség van arra, hogy a beruházásokra szükséges összegek beszereztessenek, és miután nem kétkedem benne, mert az előterjesztések is mutatják, hogy a ministeríum gondoskodni is akar mindazokról az összegekről, a melyek Magyarország folyóinak szabályoszükségesek: csatlakozzam ahhoz, a mit előttem szóló t. képviselőtársaim itt felemlítettek, hogy mert nagy összegek fognak a ministeriuumak és az érdekelteknek a t. minister úr előterjesztése folytán rendelkezésére állani, tehát szükség van arra, még kellő időben kell mindazokat a változtásokat és módosításokat a vízjogi törvényen megtenni, a melyekre szükség van, mert ha még ahhoz, hogy a törvénynek e helytelen dispositioit nemcsak fentartjuk, hanem talán még növeljük is, nagy összeget is bocsátunk a ministerium és az érdekeltek rendelkezésére, akkor csakugyan czélt tévesztett az egész. Én tehát a vízjogi törvény sérelmes intézkedéseinek mielőbb való orvoslását annál is inkább szükségesnek vélem, mert nagy összeg állván a a kormány és érdekeltség rendelkezésére, annak következtében ezen összeg'czélszertí felhasználása és hováfordítása épjaz által van biztosítva, ha a törvény helytelen intézkedései módosítattnak, (Helyeslés hal felől.) Igen érdekes volt az, a. mit Terényi Lajos képviselő úr felhozott, hogy t. i. a talajjavítás és alapcsővezésre vonatkozólag a kormány által eddig tett intézkedések minő eredményt mutatnak fel. Igaz, mindnyájan tudjuk, hogy körülbelül 200 millió a praeliminált összeg, melyet ezen a czímen igénybe fognak venni a Kőrösök. Ismerjük tehát az összeget, s azt is tudjuk, hogy arra szükség vau. Arra is módot akartunk adni, hogy a közönség ahhoz hozzáférhessen, és kitaláljunk oly módot, a melynek folytán ebből a 200 millióból még egyetlen egy rézgarast sem tudott magának szerezni az, a kinek arra szüksége van. Azt hiszem, t. ház, hogy nem olyan törvényekkel lehet az ország közállapotain segíteni, a melyeknek végrehajthatatlanságát már a törvény meghozatalánál tudja mindenki, hanem olyanokkal, a melyek végrehajthatóságát maga az élet biztosítja. Hogy a vízjogi törvény módosítása szükséges, erre nézve a legjobb argu1 mentum az, hogy másfél év alatt egyetlen egy