Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-170

170. országos ülés 1898. mámiw 2-án, estttSrHSkön. 349 költségvetést tárgyaljuk, még egyáltalában nem történt arra nézve semmi, hogy a Közép-Duna miként fog szabályoztatni. Nincsen teehnicus a földmívelésügyi ministeriumban, a ki el ne ismerné, hogy míg az átmetszések, különösen Ercsitől—Bajáig el nem készülnek, míg a Duna medre rendezve nem lesz; Budapestet is mindig veszélyeztetni fogja az árvíz. E kérdést mégis napról-napra halogatják, s e helyett a ministeriam a bajai partok védelmével foglalkozik, melyre eredetileg háromszáz és néhány ezer forint előirányoztatok, és elköltetett csaknem 900.000 forint, az alatt pedig úszni hagyja azon községeket, melyeknek jajkiáltása nem csak a minister úr füléig, hanem az ország szívéig hat. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Meg vagyok győződve, hogy a minister urnak komoly szándéka a Közép-Duna rendezését a lehető legrövidebb idő alatt foganatosítani. De azért, mint törvény hozónak mégis kötelességem ellenőrizni, menynyire teljesíti a minister úr azon ígéreteit, melyeket az ország törvényhozásának a nemzet színe előtt tett. Midőn ez előterjesztésre hivatkozom, teszem különösen azért, hogy kifejezzem azon való aggodalmamat hogy jelen viszonyok közt sem történik meg minden arra nézve, hogy azok a községek, melyek a Közép-Duna árja által veszélyeztetve vannak, a végelpusztúlástól megmentessenek. Én személyesen jártam odalenn, többször láttam azokat a védgátakat, melyek ott emeltettek a társulatok által. Azok a védgátak olyan laza futóhomokból vannak készítve, hogy sohasem fogják kiállani azt a víznyomást, melynek minden esztendőben ki vannak téve. Továbbá tapasztaltam azt, hogy pl. Bogyiszló községe a kétségbeesésig védekezik, de Bogyiszló községének védekezése hiábavaló munka, mert ott két nagy tényező van. Az egyik a kalocsai érsekség, a másik a tolnamegyei részen a Dréher uradalom. Azok mindig meghagyják a körgátaknak a nyilast, a melyen beomlik a víz és elönti Bogyiszlót. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Arra kellene szorítani az említett nagy birtokkal bíró tulajdonosokat, hogy területükön, azokon a darabkákon, melyek kiegészítő részét képeznék a védekezésnek, melyet Bogyiszló évről-évre eszközöl, a védgátakat építsék ki. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én úgy vagyok meggyőződve, hogy ma a már fölvételek Duna medrének technikai módon való észlelése oly stádiumba jutott, hogy semmi néven nevezendő technikai akadály nincs arra nézve, hogy a Közép-Duna szabályoztassék. Én ágy tudom, hogy a tervek már nagyrészben készen vannak, és hogy legközelebb is nagy műszaki tanács elé fognak terjesztetni. Én tehát arra kérem a t. minister urat, ne méltóztassék igen sok időt engedni a pénzügyminister úrnak arra nézve, hogy gondolkozzék, hogy mikép bújjon ki e tervezetek kiviteléhez megkívántató terhek és költségek viselése alól, hanem a lehető leggyorsabban méltóztas sék előterjeszteni a Közép-Dunára vonatkozó munkálatokat és az ezekhez megkívántató költségvetést, hogy addig, míg a most tapasztalt nagy veszedelemnek hatása alatt vagyunk, mindannyian megszavazzuk a szükséges költségeket, mely ezen munkálat keresztülvitelére megkívántatik. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert általában \éve azt tapasztalom, hogy nemcsak odakünn a népnek, de idebenn a népképviselőknek is az a rossz természetük van, hogy mikor nagy a veszedelem, akkor rohamosan szeretnének mindent csinálni, mikor pedig nincs víz, azt mondják, nincs szükség gátra, és ha krajezárokat kérünk, azokat is nehezen szavazzák meg. (Helyeslés a szélső baloldalon) De, a mint beszédem kezdetén bátor voltam megjegyezni, ezen részletes tervezésekkel és szabályozásokkal mindazok a bajok, mely bajok elhárítását a közvélemény és az ország türelmetlenül várja, elhárítva nem lesznek. Egy rendszeres és az összes magyarországi vízhálózatot íelölelő tervezetre van szükségünk, melybe végre-valahára beillesztessék a belvizek rendezése is, inert hiszen az olyan felszólalás, a milyet pl Lukáts Gyula t. képviselőtársamtól hallottunk, minden jogosultságát elvesztené, ha szórványosan, ötletszer üleg, egyes érdekeltek nézete szerint nem történnék a belvizek rendezése, hanem összefüggésben a folyamok vizi viszonyaival, úgy alkottatnának meg a belvíz levezető csatornák, hogy az azok által összegyűjtött vizeknek a főfolyam recipiense, levezetője lehessen. A míg ez meg nem történik, a míg arra van kilátás, hogy Beregvármegyének nagy részében megépített szernyeesatornák által oly területre zúdíttatik a víz, a hol ezelőtt soha sem volt; míg attól lehet félni, hogy a FeketeKőrösbe nem lehet bevezetni azokat a vizeket, a melyek levezetése Biharban czéloztatik: addig a helyett, hogy jót cselekednénk, átkos munkát végzünk azokkal a vidékekkel szemben, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hol a belvizeket szabályozzuk. Én tehát végre-valahára elérkezettnek látom annak az idejét, hogy annyi tanulmányozás, annyi okoskodás után a tett is bekövetkezzék s egy rendszeres, minden érdeket szem előtt tartó nagyban és egészben országos vízügyeinket felölelő rendszeres munka terjesztessék a ház elé. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Most, t. ház, méltóztassék megengedni, hogy egy lépéssel tovább menjek, s kijelentsem, hogy a mindenfelől panaszlott vízügyi miseri áknak, ha szabad magamat így kifejeznem, egyik leg-