Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-170

110. orstóges filét 189S. ntárcztüs Ián, etitSrtSkBu, SSl gyár állam mégis csak megtehet. (Ügy van! a ssélsö baloldalon.) Szükségesnek tartom kiemelni t, ház, hogy ha az állam csak annyit adna, a mennyit maga elvesz adóban, az is elég lenne, — mert vannak vidékek, a melyeknek területét másképen nem lehet művelni, csak szőlővel, és a míg az, mint szőlő, legjobbat terem, és legjobb jövedelmet hoz, addig az más mívelési ágra nem alkalmas; ott pedig, a hol más mívelési ágra nem alkalmas az illető földterület, ott, ha szőlőt nem ültetnek bele, az adóalap teljesen elvész. (Úgy van! a ssélső baloldalon.) Merem állítani saját tudomásom és tapasztalatom nyomán, hogy Baranyamegyének 44.000 holdnyi szőlőterülete között legalább 15.000 hold olyan terület van, a mely, ha szőlővel be nem ültetnék, parlagon marad, és nem adózik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt pedig tudjuk, hegy a legsilányabb hegyi szőlő után is több adót fizetnek, mint a legjobb minőségű szántóföld után. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Azután még egy körülményt neiu szabad a háznak figyelmen kívül hagynia, — mert a kormány ágy gondolkozik, hogyha egyfelől elveszti az adót, megkapja más részről; t. i. ha a fold egyik része nem termel semmit, és az adót le kell írni, azt kiveti a többire, mert ez módjában van. Ugyanis, a mint tudjuk, a földet 30 millióig megadóztathatja, s a kik szőlő után nem fizetnek adót, minthogy erre az adóra az államnak szüksége van, azt kivetheti a többire, mert a törvény alapján ez lehetséges. (Ellenmondások.) Ennélfogva ismételve bátor vagyok azt a kérelmet intézni mind a kormányhoz, mind a t. házhoz, hogy az adózó nép érdekében, de az állam érdekében is, méltóztassék javaslatomat elfogadni. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A tanácskozás be van fejezeve. A földmívelési minister iir kíván szólani. Gr. Bethlen András földmívelésügyi minister: T. képviselőház! Az előttem szólott képviselőtársam szavaiból őszinte sajnálatomra az tűnik ki, hogy mindaz, a mit jelentésemben igazán az unalomig részletesen taglaltam, teljesen kikerülte figyelmét, mert különben nem találkoznánk oly kívánságokkal, a milyenekkel a t. képviselő úr előáll. Azonban nem ez az, a mi ellen küzdök, mert ezt könnyen rectificálliatom; hanem küzdök azon törekvés ellen, mely a legjobb szándékból származik, de melylyel határozottan kárt tennénk, és a mely határozati javaslatának bevezetésében foglaltatik, midőn azt mondja, hogy ezen baj leküzdése első sorban állami feladatot és érdeket képez. Ez az elv el nem fogadható. A mint már egy előbbi alkalommal jeleztem, Franeziaország, mely gazdagabb, és a hol hasonlóképen főfontosságű érdek ezen baj leküzdése, egyáltalán nem terjeszti ki működését arra, a mit a képviselő úr itt az állam feladatául jelez, sőt kevesebbet költ ezen actiora, mint a jóval szegényebb Magyarország. Ausztria e czélokra talán egy hatodát költi annak, a mit mi. Nem ezélszerű tehát ezt úgy oda állítani, mintha az államot mulasztás terhelné. Ellenkezőleg, ha az áüam tesz mindent, akkor mintegy felmentenők az érdekelteket a tevékenységtől, és növelnők bennük az indolentiát a mi nagy baj volna. (Helyeslés jobb felöl.) Nézetem szerint inkább mindent el kell követni arra, hogy a magántevékenységet ösztönözzük. (Morgás a szélsőbalon.) T. képviselőtársam határozati javaslatának első pontjában azt ajánlja, hogy kísérleti és vessző-telepeket létesítsünk. Méltóztassék budgetemnek átmeneti kiadási rovatát megtekinteni, és látni fogja, hogy 14 ponton vannak már létesítve az országban ilyen állami vesszőtelepek, és ha épen megyéjének érdeke az, a mit mindenek előtt szivén hord, ott van a pécsi is a többek közt. De mondom, ez átöleli az egész ország terűletét, az összes szőlő-vidékeket. Azonkívül a mint ismételve volt szerencsém hangsúlyozni, körűi-beltíl 700 olyan községi telep van, mely amerikai szőlők termelésével foglalkozik, továbbá igen sok magánteíep. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a községek nem foglalkoznak amerikai szőlŐ-teíepítéssel: de azt még kevésbbé lehet mondani, hogy az állam ezeket nem serkenti, mert a községek minden évben több izben fel lesznek híva, vándortanítók által beoktatva, és ismételve mondhatom, hogy a mely község kért, vagy kérni fog szőlővesszőket, azt mindig ingyen megkapja. Ezenkívül 42.000 forint van felvéve a budgetbe a végre, hogy ilyen szőíőtelepek segélyeztessenek. A mi a statisztikai adatokat illeti, melyek felvilágosításul szolgáihatnak, megígértem, hogy ezentúl is ki lesz tüntetve az, hogy hány holdat tesz a filloxera által elpusztított terület. Ez tényleg ki is van mindig tüntetve, állandóan evindentiában van tartva, és a földmívelési ministeriumnak szakközlönyében esetrőlesetre hivatalosan jeleztetik, midőn ismét új község jut a filloxera által ellepett területek sorsára. Hogy mi volt ezen területek össses állami adója, és mennyi íratott le ezen adóból, erre nézve kész vagyok kimutatással szolgálni. Annak kimutása, hogy hány holdra tehető az amerikai szőlőmívelésre alkalmas terület, könynyen félrevezetésre vezethetne, mert amerikai szőlő-művelésre az országnak minden mívelhető 42*