Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-169

32Ó 1**' OT™M»» iWs IWl. nárartw í-*n, sierdán. tökét szénkénegezéseet védjük, a rétegek néhol oly kemények, hogy nr m eresztik át, és így természetesen a filloxera ki nem irtható. Ha tehát az amerikai szőlőfaj beültetésével, a mire később rájött a kormány, kívánta Magyarország szőlőjét reconstruálni, akkor szerintem kötelessége lett volna minden szőlővidéken kísérleti telepeket állítani fel, sőt arra is ki kellett volna terjednie gondoskodásának, hogy minden nagyobb szőlőtermelő község maga létesítsen szőlőtelepet j és termelje ott ezt a szőlővesszőt. Hogy ez a kellő sikerrel történjék, a kormánynak feladata lett volna kikutatni, hogy az illető vidéken, azon a talajon milyen szőlőfajok tenyészhetnek, mert a mig ez nincs meg, a szőlőtermelést sikerrel nem kezdeményezhetik. Azért van a közönségben a bizalmatlanság, várakozás és az aggodalom, mert nem tud mihez fogni, a kormány pedig nem világosítja fel a közönséget, hogy mi a helyes irány és mi a teendő. Kötelessége lett volna szerintem a kormánynak az is, hogy a hol a szőlők regeneratioja, e nagy nemzeti vagyon visszaállítása máskép nem lehetséges, állami közvetítéssel olcsó hitelt eszközöljön ki az illető vidékek lakosainak, és e kölcsönöket községi garantia alá helyezze. Az állam nem űzetett volna a községekért, mert azok, hogy szőlőjüket reconsfruálják, minden áldozatra készek, és ezen kölcsönöket csak kivételesen és akkor is egyetemleges felelősség mellett vették volna igénybe. De a t. kormány nem tett semmit, ennek bizonyságául szolgál a kimutatás, mely kezemben van. Nem a t. kormányjelentéséből, hanem privátim szereztem meg az adatokat, de hitelesek, mert a katasztrális felmérésen és az adókivetésen alapszanak A katasztrális felmérés szerint Baranyamegyének filloxera által elpusztított összes szőlőterülete 44.576 kat. hold. Ebből adóleírás végett bejelentetett, — meg kell jegyeznem, hogy e bejelentések körűi is rendkívül nagy hanyagság tapasztalható; vannak szőlőbirtokosok, kiknek szőleje már több éve elpusztult, és még most sincs bejelentve adóleírás végett; ez is az állam feladata, hogy tekintettel a rendkívüli esetre, gondoskodjék arról, hogy a bejelentés bármikor megtörténhes sék, és hogy az adó a legközelebbi évre leírásba hozassék, — de mégis, mondom, 20.132 katasztrális hold után tényleg az adó le van írva 1891. végéig; de itt van az 1892. és 1893. év, a mely alatt a szőlők oly tömegesen pusztultak, hogy bátran állíthatni, hogy, — a mint előbb is említettem, — Baranya megye szőlő vidékein eddigelé a 44.000 kataszt. holdból tényleges végkép elveszett 35.000 hold. Én tehát azokat a rendszabályokat, melyeket az igen t. kormány a filloxera elleni védekezés, és különösen a kipusztult szőlők ujraültetése érdekében foganatba vett, nemcsak elégségeseknek mm mondhatom, hanem botrányosaknak találom. Botrányosan csekély az érzék a nemzet nagy vesztesége és az állam s az adózó közönség érdeke iránt (Élénk helyeslés a baloldalon.) Hiszen ha egyéb nem, az maga indokolná itt a sürgős, erélyes, és nagyszabású működést, hogy a szegény nép kénytelen birtokát ott hagyva, kivándorolni. Baranyamegyéből, a honnan az előtt kivándorlás nem történt, a mióta a vész ily nagy mértékben bekövetkezett, a népesség nigy része kivándorolt, mert nem tud megírni. Az előtt e megyében alig volt szegény ember, (Igaz! Úgy van! hal felöl.) mert még a napszámosnak is volt legalább fél hold szőleje, a mely munkája, és szorgalma mellett neki évenkint 100 — 120 forintot hozott; most még napszáma sincs, tehát oda kell mennie, a hol talál. Erre nézve is kellett r

olna a kormánynak gondoskodnia, hogy legalább reconstruálhassa a szőlejét, hogy legyen miből megélnie, de erre nézve nincs semminemű intézkedés. A t. minister úr jelentésében fel vannak sorolva azok a telepek, a melyek Magyarország területén az állam részéről állíttattak fel, fel vannak sorolva azok a termelési telepek is, a melyeket egyesek és társulatok állítottak fel. Ezek közt Baranyamegye nem szerepel, már most kérdem: honnan van az, hogy Baranyatnegye az államnak azon jótékonyságában nem részesül, hogy legalább egy kisérleti állomást és egy pár amerikai szőlővesszőtermelési telepet kapna, holott szerintem ez legelső kötelessége lett volna az államnak, mert e nélkül hova forduljon az ember, ha újra akar szőlőt ültetni? Mondhatom is a t. minister úrnak, hogy nincs száz hold, a melynek beültetése amerikai szőlővesszővel megkíséreltetett volna. Ennélfogva, miután a t. kormánynak ezen ügyben való eljárását elégtelennek tartom, bátor vagyok a t. háznak a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani: (Halljuk! Halljuk! Olvassa): Határozati javaslat. A filloxera rovar pusztítása által okozott országos veszteség mielőbbi megszüntetése, és a megsemmisült szőlőtermelésünk lehető gyors reeonstruálása első sorban az állam feladatát és érdekét képezvén, ennek lehetővé tétele végett utasítja a képviselőház a földmívelési ministert; 1. hogy a filloxera által kipusztított területeknek az ezen terűleteken tenyésztésre alkalmas fajú amerikai szőíővesszőkkel leendő sikeres és mielőbbi beültetése czéljából még ez évben minden jelentékenyebb szőlővidéken a czélnak és a szükségnek teljesen megfelelő számban országos kísérleti és vesszőtermelési telepeket létesítsen, egyúttal gondoskodjék, hogy ezen