Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-169

I6», ©magos ftiés ÍSm. ntftrcílss. 1-én, izei-dán. 3 J 5 400.000 hold volt, gondolom, tavaly az elpusz­tult Bzőlőtetűlet, ezzel szemben a létesített ame­rikai nemesített szőlők terjedelme alig fogja az ezer holdat elérni. Hos>y kisbirtokosainkat ép úgy, mint a szőlő­hegyek talaját, fentartsuk: az amerikai szőlő­mívelés terjedése nem elég gyors; egy okszerű gyümölcsfa tenyésztést kell segítségére hívnunk, ha ezen pusztulást megakarjuk akadályozni. (Helyeslés a baloldalon.) A gyümölcstermelés ellen a rossz kifogások­kal mindig rendelkező indolentia több ellenve­tést hoz fel, melyekkel itt foglalkoznom kell. (Halljuk! Halljuk!) Az első a gyümölesnemek egyenetlen ter­mése. Azt mondják: egy évben annyit terem, hogy értékesíteni sem lehet, a másik évben pe­dig semmit. Van ebben egy kevés igaz és igen sok túlzás. A gyümölcsöt értékesíteni mindig lehet, ha nyersen, vagy aszalva nem, akkor a pálinka főzéssel. Persze oly nagy árakat nem szabad érte követelni akkor-, mint a búzáért. Egy métermázsa vörös szilva pálinkaégetéssel két forintjával értékesíthető, de egy holdon áll­hat 200 fa, és egy megnőtt és megtermett fa könnyen adhat egy métermázsa szilvát. Ez, t. ház, 400 frt bruttojővedeíem. Búza a legjobb földben alig terem több tizenöt métermázsánál egy magyar holdon: így tehát Í20 forintnál többre nem számithatni. De aztán egy hold ilyen búzatermő földnek ára 3 — 400 frt, az arra alkal­ma puszta szőlő ára tán 30 vagy 40 frt, vagy még ennél is olcsóbb. Nem minden évben terem a gyümölcsfa, de ritka azon eset, hogy épenséggel nem terem semmi. Egy érben az alma terem, más évben a körte, egyévben a korai, más évben a késői szilva: míg a cseresznyénél ritkán fordul elő teljes terméketlenség. Ha pedig a fákat jobban gondozzuk, tisztítjuk, jó fajakat ültetünk és trá­gyázzuk ; akkor a terméketlen évek mindinkább kevesebbek lesznek. A mi a táltermelést illeti, Kecskemét és Nagy-Kőrös tud gyümölcsének piaczot teremteni, pedig a homokos lapály nem képes azt a minőségű gyömölcsöt termelni, a mit az elpusztult szőlő­hegyek ez irányban is jó fekvése. Az illető esemegegyüaiölcsfajok az egri, ménesi vagy hegyaljai volt szőlőterűleteken oly finomságú gyümölcsöt teremnének, melylyeí Fran­cziaország alig, Déltirol pedig épen nem volna képes eoncurrálui és mely a világpiaczot roha­mosan elfoglalná. Ott vannak továbbá a finom aszalványok. Ma Bozenből és Franeziao, szagból importáljuk, a helyett hogy exportálnánk. Túltermeléstől te­hát nem félek, hisz még a nem nemes fajú gyümölcs is tud magának piaczot teremteni. így néhány év óta egy ily nagyobb gyümöleskeres­kedés fejlődött ki Vácz vidéke és Bécs közt, és ha egyes kis szőlőbirtokos ma még nálunk fenn tudja magát tartani vagyonikig, azon néhány szilva és cseresznyefának köszönheti, melyekből jobb években egy-egy ily kis ember 80 — 100 forint jövedelmet vesz be. De ez esetek szórvá­nyosak; ezeket általánosítani kell, és ezt csak is úgy létesíthetjük, ha egy közös cooperatiot létesítünk az állam és a községek közt ez irány­ban, és egy ily közreműködő ténykedés vázlatát leszek itt bátor a t. ház előtt nagy körvonalak­ban előadni. (Halljuk! Halljuk!) Előrebocsájtom, hogy én az amerikai szőlőmívelésnek terjesztését ily módon, és mindenütt a gyümölcsfaiskolákkal kapcsolatban vélem létesítendőnek, és továbbá, hogy én ezt nem akarom a mezei rendőrségi törvény végrehajtásával összekapcsolni, de a mennyiben ez irányban a kormánynak törvényes meghatalmazásra volna szüksége, én azt egy, a szőlő regeneratiojáról szóló külön törvényjavaslat­tal szeretném a kormánynak megadni. (Helyeslés bal felől.) 400.000 kat. hold szőlőt kell beültetnünk, mondjuk a felét, az erőteljesebb aljakat, amerikai vesszővel, a másik soványabb felét gyümölcs­fával. Erre szükséges 50 millió többnyire neme­sített csemete. A nagyobb birtokosok, ha nekik tetszik e mívelés, neveljék maguknak a fákat, vagy vegyék meg: az állam és a község csakis a kisbirtokos csemeteszitkségleteirő! gondos­kodjék. Ily mennyiségű nemes csemetét tiz éven át az állam csak óriási költséggel volna képes lé­tesíteni. Azért én a községi faiskolát tartom ezen csemeték nevelésére hivatottnak, és az ál­lamnak csaki^ kisebb segítségét és főleg szak­szerű útmutatását kívánom-e czélból. Állítson fel továbbá az állam minden borvidékre egy állami központi faiskolát Nem csak egyes vidé­keket tessék a minister úrnak protegálni, mint azt eddig tette, de egyszerűen és rendszeresen el­osztani gondosságát az egész országra nézve. (Helyeslés bal felől.) Lássa el a vidékeket alkal­mas gyümölcsneraekkel és gyümölcsfajok anya­fáival ; nevelje továbbá a községi faiskolákra szükséges vadonczokat, oszsza szét a községi fa­iskoláknak az ojtógalyakat és vadonczokat, és egyúttal eszközölje az állam által beszerzett amerikai szőlővesszőknek ingyen való osztoga­tását. Minden oly község, mely eddig a szőlőmí­velésböl nyerte főjövedeímét, arra szorítandó, hogy hasítson ki a községi földekből egy arra alkalmas és az elpusztult területtel arányban álló területet a faiskola számára; a község rigo­liroztassa azt, és kerítéssé be, és fogadjon a köz­ségi pótlék terhére egy, az ojtásban és szőíő­40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom