Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.
Ülésnapok - 1892-167
167. ftrsz&rofe «*•» ÍW latoknak csak úgy fognak állandó sikert biztosítani, ha egyúttal a Fertőnek részleges leesapolása, és a belvizek levezetésére szolgáló csatornázási munkálatok is most foganatosíttatnak, vagyis azon munkák, melyeknek foganatosítását a törvényhozás 1885-ben későbbi időre halasztotta, mikor t. i., a most foganatosítandó munkálatok eredményei annyira fogják fokozni az érdekelt ártér-birtokosságnak teherviselési képességét, hogy minden megerőltetés nélkül ezen újabb költségeket is elviselni képes lesz. És ezen tervét a kormány természetesen plausibilissé akarván tenni enquet'et tartott saját kebelében, a hová csak azokat az érdekelteket hívták meg, a kikről valószínűleg előre turlták, hogy a tervezetet helyeselni fogják, mert a jelentésből látom, hogy az enquet egyhangúlag helyeselte a terveket. Hogy azonban ez az enquet nem képviselte az igazi érdekeltek többségét, nemsokára meggyőződtünk, midőn a közgyűlésen 53 szavazat ellenében 354 szavazattal elvetették a ministetium tervezetét vagyis 301 szótöbbséggel, a mily többségre Tisza Kálmán képviselőtársam legboldogabb idejében sem hivatkozhatott. De nem csak plausibilissé akarták tenni a tervet, hanem általa azt is akarták elérni, hogy az állam, a melynek e munkálat befejezéséig az évi törlesztéshez bizonyos átalány nyal kell hozzájárulni, ettől megszabaduljon, és a ministerium is megszabaduljon a felelősségtől, hogy e törvénynek nem felelt meg úgy, a mint kellett volna; de hogy egyúttal 3—4 évre biztosíttassanak a szabályozási munkálatok, azt iparkodtak kimutatni, hogy ezen terv elfogadása által az összeg érdekeltségnek valódi érdekei fognak előmozdíttatni, és hogy az eddigi teher csökkentetni fog, akkép okoskodván, hogy az eddigi munkálatok összesen csakis 145 ezer katasztrális holdnyi területnek váltak hasznára, ellenben 122 ezer holdra alig esik valami haszon, míg ellenben 70 ezer holdra absolute semmi hatással nem voltak az eddigi munkálatok, vagyis, hogy az érdekelt birtokosságnak, a mostani szabályozásból nem volt semmi haszna. De miután a felmerült hiányt fedezni, és a munkálatokat be kell fejezni, ha nem akarjuk, hogy az eddig fölhasznált milliók kárba veszszenek; ennélfogva, ha a 70 ezer hold terület birtokosságát a fizetés alól felmentjük, miután annak absolute semmi haszna sincs, és ha a 122 ezer holdra eddig kivetve volt hozzájárulási összegnek, mondjuk, felét kénytelenek vagyunk leütni, akkor a 6 millió 600 ezer forint után fizetendő, és egy-egy holdra eső törlesztési járulék oly magas lenne a melyet az érdekeltség alig volna képes megfizetni, mert 6 frt 42 kr. esnék holdankint és évenkint. Ha hozzáteszszük, hogy még két millió deficifitet is fedezni kell, úgy . febroilr 87 én, hétfőn. fgg hogy az egész munkálat körülbelül majdnem 9 millió forintba kerülne, holdankint és érenkint, 8 frt 19 kr. lenne fizetendő: oly összeg, melyről bátran el lehetne mondani hogy a tulaj, donosok saját birtokukat mintegy haszonbérben bírják. Ellenben hogyha a szabályozás folytattatik, fejlesztetik, mint a szakközegek mondják, sokkal nagyobb terűlet fog bevonatni, és így a viselendő teher többek közt oszlik meg; de remény van arra is, hogy talán convertálni lehet az eredetileg fölveti hat millió 600.000 frtot, mert az 5 3 /4°/o et kamatoz, de szerződésileg ki van kötve, hogy ötven esztendő előtt nem lehet azt visszafizetni, sem convertálni. Ennélfogva azzal biztatták az érdekeltséget, hogy ha az új tervet elfogadja, egyrészt a jelenlegi pénzviszonyok közt olcsóbb kamatú kölcsönt fognak kapni, de sikerülni fog a pénzemberekkel talán olynemű megállapodásra juthatni, hogy a régi adósságot is convertálni lehessen, és ezzel a régi teher mindenesetre könnyebb lesz. Az tény, hogy ennek ez a pénzügyi eredménye meglett volna, de mind a mellett, mint mondtam, az ártérbirtokosság roppant nagy többséggel elvetette a kormánynak ezt a tervét. S miért 9 Azért, mert a birtokosság abból a nézetből indult ki, hogy az a két milliónyi deficit nem róható az érdekeltek terhére, hanem azt az államink kell viselnie, még pedig azért, mert törvény állapította meg a költség maximumát, s így a kormán ybiztosságnak a törvény keretén belül kellett volna a munkálatot keresztülvinni, és mert az illető ártérbirtokosság azért, hogy a munkálatok többe kerültek, nem vonható felelősségre, s ezért az állam felelős jogilag. De méltányossági szempontból is az államnak kell ezt. a költségtöbbletet viselnie, mert ha, mint előbb is említettem, az érdekeltségnek kellene ezt a két milliónyi terhet is viselnie, annak jóformán existentiája lenne megtámadva, mert évenkint 8 frt 19 kr. terhet volna kénytelen holdankint viselni a többi terhek mellett. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az államnak ebből a szabályozásból közvetve szintén haszna van, a mennyiben az ármentesített földek új adóalapot képeznek. Ennélfogva méltányos, hogy az állam is hozzájáruljon ennek költségeihez. Nem akarok részletesebben nyilatkozni a munkálatnak többi részéről, különösen a mi a Fertő lecsapolását, vagy a belvizek levezetését illeti. Itt csak azt az egyet emelem ki, hogy a Fertő lecsapolását az érdekeltek legnagyobb része kifogásolta Kivétel nélkül és határozottan ellenezte azt a mosonntegyei érdekeltség; a sopronmegyci érdekeltségnek pedig nagy része van ellene. Nem akarom állítani azt, a mit gr. Cziráky mondott, hogy a nagyobb birtokosság
