Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-167

m,• orsüftgos nlés SSftä, febf nrtr 27 én, hétfőit. ^47 összefoglalhatok ebben a mondatban »nihil de nobis sine iiobis«. (Helyeslés jobb felöl.) Én ebből indulva ki, nem akarok azon európai jelenségekből meríteni, vagy azokat megnyugtatásul a magam részére elfogadni, melyeket a művelt nyugati államok mozgalmaiban látunk. (Halljuk ! Halljuk !) Ha, azt látjuk u. is, hogy Anglia külön mezőgazdasági érdekeinek érvényre juttatására szervezkedik; ha azt látjuk, hogy a franczia miaister nyilatkozatot tesz, és a földraívelési politika hátrányos állapotait jelzi, és ezeknek indokait az általános európai hely­zetben keresi; ha azt látjuk, hogy Németországban 10.000 mezőgazda szövetkezik, hogy érdekeiket megvédjék : ez nekünk csak útmutatás, de nem kö­vetendő példa lehet; (Helyeslés jobb felől.) mert én azt tartom, hogy első sorban önmagunkból kell merítenünk az erőket, melyek földrníve­lési érdekeink előbbrevitelére hathatósan közre­működhetnek. (Helyeslés jobb felöl.) így legelső sorban szóba hozatott a köz­gazdasági életünkre nézve legfontosabb kérdés: gabnakereskedelmünk állapota és gabnakiviteli viszonyaink. Figyelemmel kísérve e kérdést, ki kell terjeszkednem azon tengerentúli ver­seny felemlítésére is, a melyet itt sokszor szóba hoztak. Ebben a kérdésben 10 — 12 év óta tett közgazdasági tanulmányaim arról győztek meg, hogy ezen versenyek határa, vagyis az az öv, melyben Magyarország versenyképessége, szem­ben az idegen államokkal, ö-szeütközésbe jön, mindig szűkebbre és szűkebbre szorul. (Halljuk! \ Halljuk!) Míg ugyanis 8 évvel ezelőtt körül­belül Strassburg, Mainz, Mannheim, Hannover, és ezen felső németországi városok voltak azon piaezok, hol gabnaversenyünk a tengerentúli és a continentalis államokéval találkozott, addig ma mindinkább szttkebbreszorúl ez a határ, éé Nürn­berg, Augsburg, Drezda, Boroszló azon piaezok, a melyen gabnánk a külföld versenyével össze­ütközik. (Úgy van! jobb felöl.) } Ez, t. ház, két szempontot hoz előtérbe. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy ezen beljebb szorult határokon beiül intenzivitásunkat gabn aki vitelünk érdekében fejlesztenünk kell; s másik az, hogy minden módot meg kell ragad­nunk, hogy ezen szűkebbre szorított, de köz­vetlenül mellettünk fekvő fogyasztási piaezokat minél hathatósabban lássuk el, és szolgáljuk ki, a miért gabnakereskedelmünk terén tapasztal­ható hiányokon minél hamarabb segítenünk kell. ( Úgy van! jobb felöl.) A tavalyi költségvetés tárgyalása alkalmá­val szíves ügyeimét hívtam fel a t. háznak és a kormánynak arra, hogy gabnakereskedelmünk szervezetlensége rendkívül nagy hátrányára van az árak kellő alakulásának és annak, hogy megtakaríthassuk mindazon mellék-költségeket, melyek ezen szervezetlenség következtében ga­bonánk áraira súlyos m nehezednek: kifejtettem hogy a kezelési hiányok körében volna szük­séges megszüntetni az anomáliákat; egy elevátor­rendszer, mely vasúti hálózatunkkal kapcsolat­ban, az egész országban tervszerűen végre­hajtva szerveztetnék,rendkivűl nagy közgazdasági hasznot hajtana épen ebben az irányban. Kimu­tattam egy évekkel ezelőtt irott értekezésem­ben, hogy Budapesten a helyi kezdési költségek, tehát a gabna megérkezése és annak ismét felhasználási helyére való vétele alkalmával felmerülő kiadások, közel 18 1 /2—22 krajezár között váltakoznak. Ezen költségek legnagyobb része épen e szervezetlenség kifolyása. De még nagyobb mértékben érvényesülnek ezek a vidé­ken, hogy ha már a központban ily rendkívüli magasra, rágnak, (ügy van! jobb felöl.) Egy ilyen az egész országra kiható közraktárszertí elevátor-rendszer megállapítása képezné azt a szerves egészet, mely' gabnakereskedelmünk­nek irányt szabhatna, és minket sok tekintetben emantipálhatna azon viszonyoktól, a melyekben most vagyunk. (Úgy vm! jobb felöl.) Ha beszélünk az amerikai versenyről, annak lehetőségeiről és feltételeiről; ha látjuk azon rendkívüli munkásságot, a melyet az amerikaiak kifejtenek: akkor sohasem lehet eléggé méltá­nyolni épen azon szervezetet, a melyet ők gabonakereskedelmük érdekében létesítettek. Ez oly szerves egész s a forgalom közvetítésének oly emeltyűje, a mely, mindezen mellékköltsé­geket megtakarítva, lehetővé teszi, hogy az araerikai búza ma már Augsburg, Drezda piaezain a magyarországi árúval árbeli összeütközésbe jöjjön. Erre tehát szerintem a legtöbb gond volna fordítandó, mert ez még lehetővé tenné két lé­nyeges kérdés megoldását is. (Halljuk! HaVjuk!) Az egyik az á la riufusa szállítási rendszernek behozatala egész gabnatorgalmunkban; a másik pedig a gabna-osztályozás behozatala, a mely gabnakereskedelmUnknek határozottabb jelleget kölcsönözne, és külföldi viszonylatainkban a megbízhatóság, és rendszeresebb kereskedelmi szokványok jellegét állandósítaná. Ezen elevátor­rendszernek megvalósítását tehát ismételve, és melegen ajánlom a t. kormány, és a t. ház figyel­mébe. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Beszélünk a gazdasági intensivitás kérdé­séről is, és a búzaárak nagyságának emelkedési viszonyairól sok vitát és tanácskozást folytatunk. Ennek azonban előfeltételei is vaun ik, (Halljuk! HaVjuk!) és ha a magyar gazdára mindent rá lehet is fogni, de azt nem, lugy előre törni nem akar, mert felfogásom szerint, még anyagi viszo­nyain felül álló beruházásokat is szívesen meg­tesz azon reményben, hogy a gazdasági inten­sivitás ez által fejlődik, (Úgy van! jobb felöl.) de

Next

/
Oldalképek
Tartalom