Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-166

Í««. orsíAjros ülés ÍSfflS. február äS-én, szombaton. ^33 nagyon sok embert az országban visszatartsuk, a kivándorlást bizonyos fokig korlátozzuk, és leginkább magyar vidékeink segítségére legyünk. Az, hogy önök szőlővesszőket osztogattak, igen jó intézkedés; de ez nem elég. Az meg, hogy minden hold után, nem tudom, hány száz forintot adjanak, a mint tegnap mondatott, kissé messze vinne. De a kettő közt van a középút: méltóztassanak kellő számú vándortanítókat, ingyen szőlővesszőket adni; alkossanak egyes vidékeken hitelszövetkezeteket, és azokat kellő solidaritas mellett bizonyos pénzösszeggel dotál ják: akkor a szőlőtelepítés nagyobb mértékben lenne folytatható, mintha az egyes birtokosok magukra hagyatnak. A solidaritas a hitelszövetkezeteknél már magában biztosíték, s e mellett az állam ezen ezélokra bizonyos vidékeken nagyon olcsó, esetleg kamat nélküli pénzt bocsáthatna a szőlőtelepítési szövetkezetek rendelkezésére, (Élénk helyeslés a baloldalon.) s ily módon tisztességes mellékeresetet tudnánk adni a földművelő népnek. Ha mindennek daczára maradnának, a kiknek nem lenne ennivalójuk, a kik az osztály következtében nekik jutott kis darab földjüktől meg kellene, hogy váljanak, és a kik ennek következtében a proletariátusba belépnének: azoknak egy részét igenis a város felé kellene irányítani, másik részét azonban iparkodnunk kellene mezőinken megtartani, és velük telepítéseket eszközölni. (Helyeslés bal felöl.) Iparkodjunk a kis embereket telepíteni, és pedig államilag. Nem elég az, hogy magánvállalkozót szerezzünk, és a magántőkét buzdít suk erre. A magántőkét erre esak úgy nyerjük meg, ha a koczkázatot, melylyel ezen üzlet jár, az állam veszi magára. És, ha ez az államnak némi pénzébe is fog kerülni, az nem lesz áldozat, mert sok hasznot fog hajtani. (Úgy van! a baloldalon.) En tehát kívánom, hogy a telepítésekre nézve oly intézkedéseket tegyünk, melyekkel az állam és valamely pénzintézet közt megállapodás létesülvén, az állam az esetleges veszteséget megtérítse, azokon a birtokokon, a melyeket erre kijelöl vagy megvásárol, állítson fel községházat, s a legjobb jegyző, a legjobb pap és iskolamester által iparkodjék ott az összetartozás érzését a szövetkezeti élet, és helyes vezetés útján fejleszteni; akkor azt hiszem, ezek a községek boldogulni fognak. (Helyeslés b ,1 felöl.) De ez sem elég. A telepítés útján módot kell nyújtani azoknak, a kik egyes falukba, akár Amerikából, akár Rómából, — mint a székelyek visszakerülnek, — hogy kedvező hitelviszonyok közé jutván, a Felföldön vagy Erdélyben, vagy ott, a hol le akarnak telepedni, birtokot vehessenek. Ilyen kedvező pénzfölvéteKÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. IX. KÖTET. lek azonban csakis a hitelszövetkezetek ily irányú fejlesztése útján érhetők el. Ez kicsinyben már ma is megvan. Erdélyében vannak egyesek, a kik ott földeket vesznek; ezt tovább kell fejleszteni, azt hiszem, módot fogunk nyújtani egyes kisebb telepítésekre, egyes birtokok visszavételére, ha a hitelszövetkezeti organizmust előtérbe toljuk, és ha az állam ezen szövetkezeteket különös oltalmába veszi. Nem lehet itt sablon szerint eljárni,, és egy nagy, általános elvet megállapítani, hanem esetről-esetre kell alkalmazni a segélyt, annak módját és mértékét, ha azt akarjuk, hogy a telepítés előrehaladjon. Azt hiszem, lényeges, hogy mi a telepítések körül, a szövetkezetek, és a házi ipar terjesztése körűi minden megyében alkossunk akár gazdasági egyesületet, akár egyes bizottságokat, a melyek inkább gazdasági jelleggel bírnak, és ezen bizottságok mellé az állam adjon olyan egyéneket, a milyenek pl. a közgazdasági előadók, csakhogy valamivel mégis jobb, válogatottabb közegeket kérnek oda kinevezni, (Derültség a baloldalon.) kiknek több gazdasági szakértelmök van, a kik a rajok bízott magas missiot jobban megértik, mint azok, a kiket ma alkalmaznak. (Helyeslés a baloldalon.) Ha ilyen erőket fogunk a megyében alkalmazni, és minden megyében egy külön közgazdasági irányt fog megállapítani az a bizottság, az a gazdasági egyesület a ministerrel egyetértőleg: akkor az a megye boldogulni fog és jó irányban fog haladni; de ezt minden helyre külön kell tenni, mert mindegyik megyének más a jellege, más a természete. Az egyikben latifundiumok vannak, a másikban értelmesebb a nép, a harmadikban nagyon gyér, egy másikban meg épen nagyon is sűrű a népesség : ezek tehát mind oly teendők, a melyeket esetrői-esetre, úgyszólván helyszínelve kell individuálisaim. Ha ilyen szervezetet fogunk megy érői-megyére keresztülvinni, és annak a szervezetnek meg fogjuk adni a közgazdasági irányt: akkor hiszem, hogy ezen védekezésben a socialismus ellen is fognak eredményeket látni; másként nem. (Helyeslés a baloldalon.) Ajánlom ezen eszméket a minis ter úr figyelmébe, a költségvetést azonban nem fogadom el. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Gr. Bethlen András földművelésügyi minister: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Múlt évi költségvetésem tárgyalása alkalmával volt szerencsém részletesebben kifejteni, mit tartok e tárcza kivihető és kiveendő feladatainak; foglalkoztam azzal, hogy a helyi viszonyok mérlegelésével, mi módon, micsoda eszközökkel vélem e feladatokat teijesíthetőknek. Ezúttal nem szándékozom részletekbe bocsátkozni, teszem ' ezt csak annyira, a mennyire az egyes kritikák 30