Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-166

228 16«. orszftgos fllés 18i*8. február 25-én, szombaton. tanintézeteket látogatják, gyakorlatilag egyálta Ián nem tudnak gazdálkodni, és igen úrhat­námok. T. képviselőház! A mintagazdaságok rend­szerét szándéka a t. földmívelési minister úrnak az országban életbeléptetni. Én ezen kezdeményezést nagy örömmel üd­vözlöm és kiváló figyelmébe ajánlom az igen t. minister urnak. Magyarországon gazdasági viszonyaink, mondhatnám, vidékenkint különbö­zők. Egy tanintézetben megtanulni azt, hogy a felvidéken hogyan kell gazdálkodni vagy az alföldön vagy a nyugati vagy keleti részen, ez lehetetlen. így tehát mostanáig a gazdasági rendszer nálunk, lehet mondani, csak kísérlete­zés. Az illető mezőgazda íiddig kísérletezik, a míg pénze tart, azután, ha pénze elfogy, megy tovább, mert nincs miben gazdálkodnia. A minta­gazdaságok ügye, a melyeknek felállítását és rendszeresítését a minister úr kilátásba helyezte, igen fontos, mert ezen mintagazdaságok egyúttal kísérleti telepek is lesznek; ezek fogják meg­mutatni, hogyan kell egyes vidékeken lucrative és intensive gazdálkodni, milyen állatfajok te­nyésztése ajánlatos, szóval, ezen kevés költség­gel felállított mintagazdaságok mindenesetre jó hatással fognak működni arra nézve, hogy Magyarországon a gazdasági rendszer egy kissé megfelelőbb stádiumba fog jutni. A mezőrendőrségi törvényjavaslattal a gaz­dasági tanács is foglalkozott, s így alapos remé­nyünk vau, hogy az mielőbb a törvényhozás elé fog kerülni. Én magával a törvényjavaslattal ezúttal nem akarok foglalkozni, mert ezen tör­vényjavaslatnak már előleges tárgyalása is bizo­nyítja, hogy a. kormány a mezőgazdasági viszo­nyokkal kezd komolyan foglalkozni. Az előbbi kormány a mezőgazdasági érdeket, mondhatnám, el is hanyagolta. Mi itt egy új stádium előtt állunk. Csakhogy fel kell használnom az alkal­mat, hogy arra kérjem a t. minister urat, miu­tán magában a törvényjavaslat kitűnő és orszá­gunk közgazdasági viszonyainak megfelelő intéz­kedéseket tartalmaz, hogy ezt a háznak mielőbb nyújtsa be. (Helyeslés.) Már évek óta várakozunk a mezőrendőrségi törvényre, de mindig akadályok gördültek közbe, melyek a benyújtást megaaka­lyozták. Fölötte kívánatos, hogy minden refor­mok között ez legyen az első, (Helyeslés.) mert ez fogja alapját képezni Magyarország mező­gazdasági politikájának, és actiojának az alapját. Elfogadom a költségvetést. (Élénk helyeslés.) Elnök: A honvédelmi minister úr kíván szólni, B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: T. ház! Lits Gyula t. képviselő úr teg­nap indítványt tett az iránt, hogy a méntelep katonai osztagok a hadHgyminister igazgatása ! alól kivétessenek és beosztassanak a honvédelmi minister alá. Ez a kérdés, t. ház, nem új. Méltóztatnak talán emlékezni, hogy több ízben itt a házban is volt szó arról, de a kormány is már a 70-es években és a 80-as évek elején foglalkozott ezen kérdéssel, a mennyiben átlátván az anomá­liáját annak, hogy ezen intézet, mely tisztán a magyar budgetbe tartozik, a hadiigyminister rendelkezése alá tartozik .... Hoitsy Pál: Ne féljen attól a, »magyar« szótól, csak mondja ki bátran! (D rűltség a szélső baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: Nem félek, hanem méltóztassék esak meg­hallgatni. (Halljuk! Halljuk!) Mondom, t. ház, daczára annak, hogy a magyar kormány nagyon kívánta volna ezen osztagoknak az átvételét, és daczára annak, hogy a hadiigyminister úr is szívesen ráállott volna, (Derültség a szélső b <loldalon.) vannak bi­zonyos nehézségek, melyek eddigelé legyőzhe­tetlennek bizonyultak. Itt van először az a kö­rülmény, hogy a méntelep katonai osztagoknál a létszám körülbelül 5000 ember, tehát a 3 évi szolgálati időt alapúi véve, az évi újonczjutalék körülbelül 1600 ember. (Egy hang a szélső bal­oldalon: Az nem baj!) Igaz, ez nem volna baj, mert végtére, hogy 1600 xVjonezot a honvédelmi minister vagy hadiigyminister állít e ki, az egyre menne. De egy körülmény tekintetbe ve­endő: hogy ezen újonezjutalóknak legnagyobb része kell, hogy mesteremberekből álljon. Hoitsy Pál: Hát az asztalos tud lovagolni? (Derültség a szélső baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: Az asztalos nem lovagol, hanem gyógy­kovácsra, szíjgyártóra stbire van szükség. Már most a honvéd lovasságnak is bizonyos számú mesteremberre van szüksége. Egy nagy újoncz­jutalékból sokkal könnyebb ezt a szükségletet fedezni, mint egy kis újonczjutalékból. A nagy újoiiczjutalékból a gyalogsághoz kevesebb mes­teremberi e van szükség, ennél fogva nagyobb szám marad meg a lovasság és a méntelep ka­tonai osztagok számára,. A honvédségnek kis újonczjuialékából, 12.500 újonczból ez a szük­séglet nem fedezhető, és hogy ha a honvédelmi minister átvenné ezen méntelep katonai osztagok kiegészítését, akkor odajutnánk, hogy kénytelen volna a honvédelmi minister első sorban a mén­teleposztagok szükségletét fedezni, és ez által tönkretenné a honvéd lovasságot. (Derültség a szélső baloldalon.) Méltóztassék esak nevetni, hanem előbb méltóztassék foglalkozni a kérdéssel. Én foglal­koztam vele. Köunytí nevetni .... Meszlény Lajos: De nehéz beszélni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom