Képviselőházi napló, 1892. IX. kötet • 1893. évi február 16-márczius 6.

Ülésnapok - 1892-165

166. orsíftfos Illeti M»S, fi szetre és kertészetre, hanem a bogyó-gyümölcsészetre is felhívom a figyelmet. A felvidéken roppant fontos kérdés a bogyó-gyümöksészet hasznosítása, mely idegen országokban, pl. Stájerországban már nagyon előrehaladt. Azonkívül nálunk igen fontos dolog, nem annyira a magnemesítés, mint inkább a magelcsenevészedés megakadályozása. Ezenkívül a zöldségtermelés. A búza nem igen teremvén meg nálunk a hegyes vidékeken olyanokra kell fektetni a súlyt, a melyek a maguk, bár kis értékénél fogva a szegény emberekre igen fontosak. Ilyen pl. a fiítermelés, mert nálunk nemcsak az a kérdés, hogy a talaj jó-e, hanem az is, hogyan esik rá a nap, vájjon fél óráig vagy egy óráig, ilyenek csak fíítermelésre jók. Fontos kérdés azután kiválóan a baromfitenyésztés, a tojástermelés és a méhészet. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Én az egész actiot úgy contemplálom, hogy minden a kormány directivai szerint a kormány végrehajtó hatalmának megakasztása és korlátozása nélkül egy országcs bizottság által itt a központban állapíttassék meg. Minden megyében, hol ily állapotok vannak, megállapítt a csanak ezen bajok, és azonnal adassanak meg az osztó igazság szerint az eszközök ezen bajok orvoslására. T. ház! Engem talán hazabeszéléssel is vádolhatnak (Élénk ellenmondás.) ugyan, de ettől nem félek; de teszek egy vallomást. (Halljuk! Halljuk!) Nem hazabeszélek, de házba beszélek, beszélek az én t. képviselőtársaimhoz, (Helyeslés.) és pedig őszintén bevallom, nyiltan, pártkülönbség nélkül, (Helyeslés.) kérve ügyem támogatását. T. ház! Azzal fejezem be beszédemet, hogy a mint a Tisza áradása ellen a termőföldek mentesítésére annyi milliót adtunk, adjunk az elszegényedés árja ellen, a szegény népnek nyomortól való mentesítésére szintén néhány milliót. Üoncret javaslatot ma nem teszek, hanem igen kérem a t. kormányt és a t. képviselőházat, hogy vagy külön törvényben, vagy a jövő budget keretébem erről gondoskodni méltóztassék. (Általános élénk helyeslés.) A költségvetést elfogadom. Bernáth Dezső jegyző: Lits Gyula! LitS Gyula: T. képviselőház! Én épen ellenkezőleg az előttem szólott t. képviselőtársammal, előre is kijelentem, hogy igenis haza fogok beszélni; haza fogok beszélni a hazai gazdaközönség nevében, mely első sorban van itthon e hazában. (Élénk helyeslések.) Azt hiszem, t. ház, hogy mindenkinek nemcsak szégyenkeznie és tartózkodnia nem kell ezen kérdésben, hanem első sorban hazafiúi kötelessége hangot emelni Magyarország gazdaközönsége érdekében. brnér 24-én, pénteken. »Q5 T. ház! A hamvaiból csak nem rég megifjodott kormánynak azon tagjaival szemben, kik vagy új egyéniségek, vagy íij minőségben foglalják el ezen ministeri székeket, az ellenzék már csak a parlamenti illem szempontjából is bizonyos tartózkodás, bizonyos várakozó álláspontot kénytelen elfoglalni. A t. foldmívelésügyi minister úrral szemben bennünket ezen köríümény nem feszélyez, mert a t. minister úr nekünk meglehetős régi ismerősünk; gondolom, már a harmadik költségvetését van szerencsénk e házban tárgyalhatni. Nem ismeretlen előttünk azon közgazdasági politika, a melynek képét a minister úr ezen költségvetésbeit tárja elénk. így azt hiszem, nemcsak rossz néven nem fogja venni, hanem természetesnek is fogja találni, ha mi a tapasz tálatok alapján e költségvetést illetőleg most már egész leplezetlenséggel és őszinteséggel, hogy ne mondjam, kíméletlenséggel fogjuk a kritikát a minister úr ellenében gyakorolni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Előre is kimondhatom, hogy én azon meggyőződésben vagyok, hogy a minister úr közgazdasági politikája semmiben sem különbözik elődei közgazdasági politikájától. (Igaz ' Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagyszabású ideák, merész conceptiojú tervezetek, szaktanácskozások egész özöne, a jó tanácsok egész tárháza kifejezve egy 14 millió forintos állami költségvetésben. De hozzáteszem, t. ház, hogy valósággal nem 14 millió, hanem csak alig két millióról van szó, mert 12 milliós költségfödözetét megtalálja a minister úr magában a költségvetésben az áilamjószágok és több ressort jövedelmében. így tehát eredetileg csak 2 millió, vagy alig 2 millió az, mely Magyarország közgazdasági viszonyai érdekében, mint áldozat, mint költség fordíttatik. Ily körülmények közt, t. ház, valóban csodálkozni lehet, hogy Magyarország közgazdasági ministere, hazafiúi érzettől indíttatva, bizonyos pirúlással nem terjeszti elő költségvetését azon ország törvényhozásában, a mely első sorban agricultur ország, a hol a 400 milliónyi költségvetésnek legnagyobb hányadrészét épen a gazdaközönség fáradtságos munkája és izzadtsága szolgáltatja; és ily viszonyok között valóban nem tudom, csodálkozzék-e, vagy fájlalja-e azt egy képviselő, midőn a t. minister úr ilyen költségvetéssel lép az ország elé. Valóban nem lehet csodálkozni, hogy a t. minister úr csupán tanácskozik, csupán tanácsokat ad, csupán az ideák spherájában mozog; de gyakorlati téren az igazi szükségleteket, az igazi követelményeket kielégíteni nem képes. Szinte hallom a t. minister úr válaszát, hogy a magyar gazdaközönség kiakorú, magától