Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-141

143, oricágot tléi lSWt. jum&r tt-4a, kétftn. 5f aaely szerint, ha újabb összeg nem tétetnék le, a létező anyagból kíván ítéletet hozni, mellőzött­nek kell tekinteni, a mennyiben a most kimon­dott határozattal az összeg rendelkezésre van bocsátva. Ha méltóztatnak ehhez hozzájárulni, ezt határozatként kimondom.« Ezután Lázár Ernő leteszi az esküt. Sokkal tovább ment tehát a ház akkor, a mihez valószínűleg, sajnos, magam is hozzá­járultam. Ez nem volt egészen törvényes eljá­rás és határozottan ellentétben állt a házsza­bályokkal. De ma máskép áll a dolog. Mi egeszén a házszabályokhoz tartottuk magunkat, a jury vég­zését intacte kívántuk fentartani, és azért is, hogy az ellenkezőnek még látszata se legyen, előre feleskettük a kiküldött bizottsági tagot. A házszabályok, ha az lett volna szándék, hogy erről itt a házban alkalom se legyen véleményt nyilvánítani, egyszerűen azt mondták volna, hogy adassék ez át a ház elnökének, az hajtsa végre, vagy azt mondták volna, a mit ott mon­danak, a hol az összeférhetetlenségről van szó, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi perenrp­torice. (Úgy van! hal felöl.) Erről nincs szó. A ház nem registratura, sem pedig papírkosár, (Úgy van! hal felől.) a háznak joga van és élnünk kell e joggal mindig, valahányszor a házszabá­lyokkal ellentétbe helyezkedik egyik vagy másik bizottság. {Úgy van! Úgy van! hal felől.) Én tehát kérem, hogy a tegnapelőtti ese­ményeket ilyen formában vegye tudomásul a t. ház, és ilyen formában a közvélemény is meg­nyugfattassék, hogy nem hallatlan dolgot, nem törvényszegést köveltünk el a házszabályokkal szemben és nem hibáztunk. (Élénk helyeslés hal felől.) Schóber Ernő jegyző : Busbach Péter! Búsbach Péter: T. ház! Most felszólalt t. képviselőtársam, gr. Zichy Jenő, talán nem egészen helyesen alkalmazta ezt a praecedenst, (Felkiáltások bal felől: Nagyon is helyesen! Hall juk! Halljuk! a jobboldalon.) melyet itt felhozott. T. képviselőtársam nem látja azt a különbséget, a mely az 1884-iki határozatot megkülönbözteti a jelenlegi határozattól. Tudniillik 1884-ben a bíráló bizottság egy megkeresést intézett a házhoz . . . Justh Gyula: Ez nem áll; akkor is hatá­rozatot közölt, mint most. (Nagy zaj a jobbolda­lon. Úgy van! a szélső' haloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a szónokot meg­hallgatni. (Helyeslés jobb felől.) Justh Gyula : Ne csüi jön-esavarjon, (Nagy taj. Halljuk! Halljuk!) Búsbach Péter: Ha a képviselő urak vé­gighallgatnának, talán nem volna ok ily felkiál­tásra. (Halljuk! Halljuk!) Az akkori bíráló bi­zottság megkeresést intézett a képviselőházhoz!-.. (Ellenmondás és félkiállások a szélsőbalon: Hatá­rozatot terjesztettbe!) és ezen kivűl beterjesztett egy határozatot is. A megkeresés és az érdemleges határozat egy és ugyanazon jelentésében került a kép­viselőház elé. A jelentésben elmondja a bíráló bizottság, hogy a vizsgálatot elrendelte, vizsgáló biztost küld ki, kéri a házat, .vegye ezt tudo­másul s kéri a biztost megesketni, de ezzel kapcsolatosan egy indítványt is tesz .. . Justh Gyula : Határozatot közöl! (Hall­juk ! Halljuk ! jobb felől.) Busbach Péter: . . . hogy tudniillik a letett 1000 frt költség nem lévén elég, kéri, hogy szólíttassék fel a kérvényező 10 tag, hogy tegyenek le újabb 1000 frtot. (Mozgás és zaj bal felöl) A különbség a kettő között az, hogy az, hogy az első részben a bízottság bírói functiot teljesített, midőn a bírói vizsgálatot elrendelte, hogy annak alapján érdemleges határozatot hoz­hasson; az indítvány pedig az volt, hogy mi­után ezen érdemleges határozathozatalhoz mi nem ejthetjük meg a vizsgálatot, mert nincs rá költség; intézkedjék a ház, hogy újabb ezer forint tétessék le. Ez, engedelmet kérek, két különböző dolog. Az egyikben a bíráló bizottság bírói functioval járt el, midőn vizsgálatot rendelt el; a másik már nem volt bírói functio, hanem egyszerű indítvány, egyszerű megkeres s, (Ellenmondások bal felől.) szerezzétek meg nekünk a módot ahhoz, hogy a további bírói eljárást teljesítsük, Madarász József t. képviselőtársam, igen helye­sen és igen sok érzéssel az iránt, hogy mivel tartozik a képviselőház a bíráló bizottság érdem­leges határozatának . . . Ugron Gábor: Hát a bíráló bizottság a háznak és a házszabályoknak! (Nagy zaj bal felöl.) Búsbach Péter . . . kijelentette, hogy tudo­másul veszi ugyan a vizsgáló biztos kiküldését, kéri azonban az előterjesztés második részét, melyben a bizottság fenyegetőzik, hogy félbe­szakítja a további tárgyalást és érdemleges hatá­rozatot nem hoz, elejteni, mert ez nem tartozik a bírói functio hatáskörébe, hanem egyszerű intézkedés a pénzszedés iránt. Ekkor történt azután, hogy miután még Tisza Kálmán akkori ministerelnök is hozzá­járult Madarász József képviselőtársamazon véle­ményéhez, hogy ez már nem bírói functio és az ekképen lehet vita és különös intézkedés tárgya, az elnöki székből enunciáltatott, hogy miután az ezer forint befizetésének elrendelése nem vontató, a bírói functio hatásköréhe, ezt a 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom