Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-140
46 l4 °- •p«*4!r*« tiét íwi. Jamár 2l4«, <er«»hat*s. intézők megtagadták, és csak arra voltak hajlandók, hogy 200 forintot ezüstben vagy az ennek frankban kifejezett árfolyami értékét fizetik beváltási összegként. A német birodalmi kötvénybirtokosok — a mint ezt fiz akkor megjelent hírlapokból látjuk — az 1890 ik év eleje óta perre fogták a dolgot, és e perekkid egyidejűleg a németországi bíróságok által előleges biztosítást, illetve zárlatot vezettek a Kassa-oderbergi vasútnak ama követeléseire, melyeket ez a kölcsönös szállítási forgalom a németországi vasutak irányában eredményezett. Fölösleges fejtegetnem, hogy az illetőleges biztosítások, vagyis foglalások rangsorozata, mérvadó arra, hogy egyik másik foglaló mikor jut kielégítéshez, és hogy a korábban foglaló megelőzi a későbben következőket. Nagy meglepetést és megdöbbenést szült tehát az érdekelteknél ée különösen azoknál, a kiknek már a német Reiehsgerieht nagyobb követeléseket megítélt, midőn váratlanul egy Holz Albert nevű boroszlói bankár mint 1960 darab 5°/o kötvény tulajdonosa jelentkezett, és a boroszlói országos törvényszéknél szintén a Kassa-oderbergi vasút németországi követeléseire előleges biztosítást kieszközölvén, azokat közel 1 millió frank erejéig lefoglalta, és ez összeggel természetesen a többi hitelezőket megelőzte. Az érdekeltek a foglalást gyanúsnak, koholtnak és olyannak tekintették, mint a mely a többi hitelezők és kötvénybirtokosok kijátszá sara van irányítva, E foglalást tehát először polgári úton megtámadták, azután a bécsi osztrák » BodencreditAnstalt* ellen, mint a mely intézet a kassa-oderbergi vasút "i°/o-os elsőbbségi kötvényeinek convertálását, illetve beváltását eszközölte, bűnvádi feljelentést tettek, melyben a lefolytatott támadási per eredményére és adataira való hivatkozással is a következők adattak elő : A feljelentés illetve, az ennek alapjául szolgált polgári támadási per adatai és állításai szerint a bécsi osztrák Bodencredit-Anstalt a Kassa-oderbergi vasúttársasággal egyetértve Holz bankár neve alatt maga vezette volna ;i foglalást közel 1 millió márka erejéig önmaga, vagyis a Kassa-oderbergi vasút ellen, hogy a kötvénybirtokosokat megelőzze, és így minden törekvésüket és njabbi foglalásokat sikertelenné téve, a többi bírói lépésektől elriaszsza; hogy e ezélból a bécsi Bodencredit-Anstalt az általa már conversió vagy visszafizetés útján bevái+ott és így már teljesen értéktelen a forgalomból elvont 1960 darab 5°/o os kötvénytbocsájtott Holz rendelkezésére; hogy Holz abban az időben, midőn a foglalást kieszközölte, egyáltalán nem volt a. kötvénynek birtokában; hogy a bécsi Bodencredit-Anstalt a Holz által felhasznált kötvényeket maga küldte a boroszlói szilézai bankegyesülethez, mint saját letétjét, és hogy saját embereit Rimbeck és Albany urakat küldte volna, le Bécsből Boroszlóba, hogy a letéteményezett kötvényeket a boroszlói intézettől vegyék át, adják ki ideiglenes bíróság előtti használatra Holznnk és tegyék ismét letétbe. A feljelentés szerint a Holz bankár által használt kötvények már átlyukasztott, vagyis értcktelenített példányok lettek volna, melyek a conversiot, illetve a beváltást eszküzlő intézetek bélyegnyomását is viselik. Felhozatik, hogy a Holz nevében eljáró ügyvédek az utasításokat egyenesen az osztrák Bodencredit-Anstalt és a Kassa oderbergi vasút igazgatóitól nyerték volna és hogy az egyik jogtanácsos 1890 deczember közepén személyesen Bécsben volt, a hol a kassa-oderbergi vasút és a bécsi B. C A. igazgatóitól nyerte informatioit. Mint különösen terhelő körülmény szerepel, hogy midőn a bíróság a bécsi Bodencredit-Anstalt igazgatóinak, nevezetesen Taussig lovag és Herz Julius, valamint Ráth Péter mint a kassa-oderbergi vasúttársaság igazgatójának kihallgatását elrendelte és a bécsi urak kihallgatására a bécsi bíróság a határnapot május 22-re kitűzte: egyszerre és váratlanul perét visszavonta közel egy milliói frank erejéig eszközölt foglalást; illetve zárlatát feloldta, sőt az összes perköltségeket is kifizette. Csodálatos mindenesetre, hogy a bécsi Bodencredit-Anstalt és a Kassa-oderbergi vasút igazgatói nevezetesen Taussig, Herz és Ráth urak nemcsak hogy nem ragadták meg az alkalmat, hogy a bíróság előtti vallomásokai az ügyet tisztázzák és a súlyos természetű állításokat megerőtlenítsék, hanem mind a mai napig sem a bécsi Bodencredit-Anstalt, mely pedig császárikig kinevezett kormányzóval bír, sem a Kassa-oderbergi vasút bűnvádi följelentés által megtámadott reputatiojuk szempontjából az ügyészség megszüníető határozata daczára a feljelentők ellen sem hamis vád, sem rágalmazás miatt feljelentést nem tettek. Az előadottak összefoglalásaként az igen tisztelt kereskedelmi minister úrhoz, mint a ki a magyar állam anyagi garantiáját élvező kassaoderbergi vasúttal szemben is a főfelügyeletet gyakorolja, a következő interpellatiot intézem: Elnök: Méltóztassanak az interpellatiot meghalgatni. Horváth Ádám jegyző {olvassa az interpellatiot) % »Interpellatio az igen tisztelt kereskedelemügyi magyar királyi minister úrhoz. 1. Van-e tudomása a t. minister urnak, hogy
