Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-156

WtS. oruágM ülés 1SBB. ftbruár íü-én, pwiieken, 445 hogy nem helyesebb-e az a következtetés, ha én azt mondom, hogy a ki ily. vádakkal, ily tények alapján, ily könnyelműen jár el, talán annak a kijelentései nem méltók arra, hogy egészen komolyan figyelembe vétessenek. (Zajos helyeslés és tetszés a jobboldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Lehet, t. ház, vitatkozni a fölött, hogy nem volna-e helyesebb rendszer az, melyet Francziaországhan követnek, a hol felosztják az ország különböző bírói székhelyeit, úgy mint lakbér szempontjából itt e javaslatban fel vannak osztva különböző kategóriába és Francziaországban még a bíráknak fizetésében is ezen kuthegoriáknak megfelelő különbség van, de én szerintem ez a leghelytelenebb rendszer. Nekünk ezen törvényjavaslatnál habozni már azért sem lehetett, mert ugyanezt a kérdést a bíróságokra nézve érett megfontolás után az összes törvényhozás eldöntötte, mert midőn a királyi táblákat szerveztük, ugyanezen kérdés előtt állottunk, és a királyi táblák szervezésénél a törvényhozás indokolt előterjesztés alapján úgy döntött, hogy a fizetés egyenlő legyen a budapesti és a vidéki bírákra nézve, és különbség csak a lakbérben tétessék. Ehhez ragaszkodtunk, és azt hiszem, hogy a t. képviselőház helyeselni fogja, és fenn is fogja tartani ezt az elvet. (Helyeslés jobb felől.) Még furcsább az, t. képviselőház, midőn a. t. képviselő úr igen mulat azon, hogy milyen furcsa az, hogy egy első folyainodású bíróságnál egy ötös collegiumbaii lehet egy olyan elnök, a ki curiai bíró, lehet egy bíró, a ki királyi táblai bíró, van egy uly bíró, a ki a Vll-ik, és olyan, a ki a VIII. rangoszlályba tartozik, sőt, — nem tudom, kitelik-e még az ötből, — van még egy albíró is, és azután nagy vígan kimondja az ítéletet, hogy miféle hebehurgya igazságszolgáltatás ez. (Derültség jobb felöl) Fiát nézzük először a tényeket, t. képviselő ház, és vizsgáljuk meg azt az ítéletet, a mely ezekre alapítva van. A t. képviselő úr ezt úgy hozza fel, mintha ez Magyarországnak valami roppant nagy sajátossága volna. De ha átnézünk a szomszéd Ausztriába, vagy egy lépéssel tovább megyünk Porosz- és Németországba, mit találunk? (Felkiáltások a szélső balon: Mi csak itthon maradunk! Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Éu nem tehetem fel t. képviselőtársaimról, hogy egy intézmény helyességét és azt, hogy az az életben mily hatást tett, karják megítélni, mihelyt az egy más államban, még pedig egy velünk szövetséges és oly államban van életben, melyről alaptörvényünk azt mondja, hogy elválaszthatatlanul egy uralkodóház alatt van egyesítve. Nekünk pedig minden tapasztalást, a mit ott szereztek, hasznunkra kell fordítani, (Úgy van! jobb felől.) és minden tapasztalást, a mi ott van, eredményei szerint kellene tanulmányoznunk, és kétségtelenül illik nekik is tanulmányozniuk a mieinket. (Élénk helyeslés jobb felől.) Nézzük malmost, hogyan van Poroszországban? Ott van az elnök, a director, a vicedireetor, ott vannak a j bírák és azoknál a bíráknál, az elsőfolyamodásűakat értem, sokkal nagyobb különbségek vannak a fizetésben, mint nálunk. Csak egyetlenegy tényt emelek ki, t. i. a régi elsőfolyamodású bírák egynémelyikének több fizetése van, mint a fiatalabb főtörvéuyszéki bíráknak. Ott van továbbá az assessor, a ki szavazati joggal van felruházva és épen olyan bíró, mint a többi. Itt is kijön tehát a négyféle kategória, sőt ha nagyon megerőltetjük magunkat, talán ötféle is, és a rendszer mégis helyesnek bizonyult. De, t. ház, én nem is akartam e példákat felmutatni, mert azt hittem, hogy ezt nem kell a házban újabb magyarázat tárgyává tenni. (Helyeslés jobb felöl.) Hiszen mikor azok a törvények megalkottattak, melyeken ezek alapúinak, azok megvoltak itt magyarázva, vitatva, sőt azon elvek ellen a képviselő úr sem szólott, síit, ha jól emlékszem, helyeselte, melyek alapján ez lehetséges. Azt mondottuk, hogy helyes dolog valahára egy oly rendszert életbeléptetni, hogy a jó erőket ne legyünk kénytelenek mim dig elvonni az elsőfolyam odású bíróságoktól, hogy lehessen ott helyben megtartani a tapasztalt bírót és lehessen őt jutalmazni, ha jó bíró. Azt mondottuk, hogy igenis szükséges, hogy az elnöki állások, melyek ! 872-ben a szervezéskor még a királyi birák alá helyeztettek, fölemeltessenek, mert a ki az igazságszolgáltatással gyakorlatilag foglalkozik, az tudja, mily áldás egy jó elnök, mily nehéz azt kapni, és azt megtartani ? És vájjon, t. ház, midőn arról volt szó hogy az aibírák szolgálataikat ne a járásbíróságoknál kezdjék meg, a hol mindjárt önálló bírákként működnek, hanem átmenetileg osztassanak collegiumokba, hogy azokban a többi bírákkal együtt működve, jöjjenek bele a bírói gyakorlatba: nem egyhangúlag helyeselte-e ezt a ház és nem egyhangúlag fogadtatott-e ez el ? (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ezek tények, ezek jól megvoltak fontolva és vitatva, a képviselő úr jelenlétében. És a mikor ezek következménye nem is ezen törvényjavaslat, hanem az elfogadott törvények szerint beáll: akkor nagy bátran előáll a képviselő úr s azt mondja, hogy ez hebe-hurgya igazságszolgáltatás. Fordítsuk meg a dolgot: a mit a szomszéd államok tapasztalása helyesnek bizonyított, a mit mi itt éretten megvitattunk, és belátva következményeit, elfogadtuk : az nem kebe-hurgyaság; hanem azt hiszem, ha a hebe-hurgya szót valamire lehet, aőt kell