Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-153
1SS. ersizAgos Illeg 1888. február 7-én, kedden. 35g sincs, és mostani viszonyaik közt nem is lehet kellőleg ellátva oly előadókkal, kik a reájok bízott rendesen több nemű adónem vagy jövedéki ág körűi a megkívántató alapos szakismerettel bírnának, s hogy viszonyaink közt lehetetlen majdnem hatvan pénzügyi igazgatóság számára az egészen alkalmas, a szükséges sokoldalú képzettség felett rendelkező főnököket találni, kiknek szakavatott tapintatos vezénylete mellett úgy a kincstár mint a közönség érdekei kellőleg lennének megóva. Hisz az egyenes adónemek és jövedékekben kellőleg szakképzett és alkalmas előadókat és főnököket még akkor sem lehetett minden egyes pénzügyigazgatőság részére meg szerezni, mikor ez, — 1889 előtt, — sokkal könnyebb volt, mikor Magyarországon nem úgy mint most 59, hanem csak 16 pénzügyigazgatóság létezett és a pénzügyigazgatóságok ügykörébe az egyenes adók még nem tartoztak. A pénzügyministerium nem képes, ha az egyes szakok részére a legkitűnőbb előadókat, ügyosztályfőnököket is bírná, mindazokat a hiányokat pótolni, mindazokon a bajokon segíteni, melyek a pénzügyigazgafcóságok működésénél a dolog természeténél fogva előfordulnak, sokkal inkább képesek lesznek erre a pénzügyministeriumnak közvetlenül alárendelendő csekélyebb számú, magasabb fokú pénzügyi hatóságok, a melyek részére alkalmas főnököket, az egyes adónemekben s szakokban alaposan jártas szakelőadókat nyerni sokkal könnyebb lesz, így azután sokkal könnyebb is lesz az államkincstár és állampolgárok érdekeinek megfelelő rendet fentartani. (Úgy van! hal felől.) Úgy vélem, hogy az, a kinek fogalma van a közigazgatás feladatáról és fontosságáról, már magának a jó közigazgatásnak becsét, tehát már a közigazgatás javításának is becsét kicsinyel tő nem fogja. A magasabb fokú pénzügyi hatóságoknak általam szükségesnek vélt és ajánlott felállítása már magában Véve megfogja hozni azt a I asznot, mely a közigazgatás lényeges javításával rendesen járni szokot, de e mellett figyelembe jő, hogy épen a pénzügyi közigazgatásnak javítása, a törvényeknek a pénzügyi hatóságok és tisztviselők általi correctebb, szabatosabb, pontosabb, e mellett tapintatos végrehajtása, az állam jövedelmére is igen kedvező befolyással szokott lenni. E részben kirívó példákkal szolgálhatok. Az 1880 as években, midőn nevezetesen a jövedéki bíróságoknak új törvény által megengedett elévülése a kincstárt károsodással fenyegette, s a ministerium már ennélfogva a törvénynek megfelelő minden módon arra buzdította a pénzügyigazgatóságokat, hogy addig kissé elhanyagolt téren, nagyobb tevékenységet és erélyt fejtsenek ki, nevezetesen a jövedéki kihágások irányában, a dohányjövedéknek jövedelme, melyre a jövedéki kihágások a legnagyobb befolyással szoktak lenni, új törvényes intézkedés és a dohánygyártmányok árainak felemelése nélkül, főleg oly vidéken, hol a dohánytermelés és a jövedéki kihágások legnagyobb terjedelemben fordultak elő, feltűnő mérvben emelkedett. A dohánygyártmányok árainak jelentékeny felemelését és a dohányjövedék érdekeinek teljesebb biztosítására czélzó törvény életbeléptetését közvetlenül megelőző' hat évben a dohánygyártmányok eladásaiból befolyt jövedelem 26 x /2 millió forintról 34 x /2 millió forintra emelkedett, tehát hat év alatt nyolcz millióval szaporodott. Mindent meg kell tennünk a közigazgatás, nevezetesen a pénzügyi közigazgatásnak is emelésére, nemcsak a tisztviselők illetményeinek felemelése által, hanem minden kitelhető más módon is, óda kell hatnunk, hogy képes fiatal emberek megfelelő illetmények és a kellő előléptetés reménye által buzdíttatva, lehető számosan lépjenek be. Mindent meg kell tennünk az államtisztviselők képzettségének emelésére, munkájuk sikerének előmozdítására is. Elismert baj az, hogy a magasabb hatóságoknál nevezetesen a pénzügyi hatóságoknál is, igen csekély azoknak a tisztviselőknek a száma, kik az alsóbb hivatalok szolgálatát, azokat a viszonyokat, melyek alatt ezeknek működniök kell, gyakorlatból ismerik. El >bbrehaladott államok példájára viszonyainkhoz képest oly intézkedést vélnék szükségesnek, mely szerint az egyetemet végzett fiatal emberek is. ha közigazgatási, nevezetesen pénzügyi szakban tisztviselői állomást kívánnak, kötelesek legyenek gyakorlati szakismeretek megszerzésére erre elegendő időn keresztül a közönséggel közvetlenül érintkező, a törvényekéi és szabályokat közvetlenül végrehajtó hivataloknál működni. Csak miután ez kellő eredménynyel megtörtént, ha a tisztviselőjelöltek: kellő szorgalmat és képzettséget tanúsítottak, csak akkor volnának a szakmájuk részére rendszeresített komoly vizsgára boc^áj tandók, és ha ez sikerűit, megfelelő állomásra véglegesen kinevezendők. Hasonlót kíván az 1891 : XVIÍ. törvényczikk a bírói \izsgák tekintetében. Tartózkodmom kell attól, hogy ez ügyben határozott javaslatot tegyek, legyen azonban szabad ezt az eszmét az igen t. ministerelnök úrnak kegyes figyelmébe ajánlani. Ha a fizetések úgy felemeltetnek, a mint ezt az egyetemi tanulmányokat végzett tisztviselőkre nézve a törvényjavaslat kívánja, ha a tervezett magasabb fizetési fokozatok betöltetnek, s ha a véleményem szerint szükséges magasabb pénzügyi hatóságok életbe léptetnek, akkor ez kétségen kivtíl nagyobb mérvben fogja az alkalmas fiatal erőket a pénzügyi szakaszhoz vonzani, 45*