Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-153
18$. országos Illés I8«e. febínár t én, kedden. 343 sem pedig később, midőn az igen t. földmívelési minister úr pótjavaslattal állott ebi, ekkor is ágy látszik, megfeledkezett épen ezen osztályról. Azt mondják, hogy az igen t. föl dinívelés minister úr foglalkozik a gazdasági tanintézetek refoimálásával, és akkor fog e tekintetben h javaslattal előállani. Meglehet, hogy megvan e komoly szándék, de én attól tartok, soká lesz az e reform keresztííívitetik; meglehet, hogy talán arra az esetre is gondol, hogy ha majd egyszer Budapesten egy mezőgazdasági főiskola is lesz felállítva, csak akkor fogja elérkezettnek látni az időt arra, hogy e tanárok fizetésjavításáról is gondoskodjék. Soká fog ez tartani, de az az egy bizonyos, hogy a mostani tanárok e fizetésjavításban már nem fognak részesülni. T. ház! E tanintézetek közül mindenekelőtt négyet kívánok kiemelni, a kassait, keszthelyit, kolozs-monostorit és debreczenit. E tanintézetek 1871-ben mint felsőbb tanintézetek szerveztettek, és az ott alkalmazott tanárok törzsfizetése 1500 írtban, lakbérük 200 írtban állapíttatott meg. De nem sokán, már három év múlva reformálásnak rettettek alá, és ez abban állott, hogy az intézetek lefokoztattak, középtanintézetek lettek, az ott alkalmazott tanárok legnagyobb részének fizetését pedig szinte reformálták akkép, hogy 1500 írtról 1200 írtra szállítatott le fizetésük, daczára annak, hogy e tan intézetekben a tanfolyam három évre emeltetett, s hogy az eddigi tanárok a fokozott munkát is teljesítették és daczára annak, hogy szervezeti szabályaikban részükre a VIII. napi díj osztály biztosíttatott. Ha mér most megint reform alá kerülnek, méltán tartanak attól, hogy ez a reform megint csak álreform lesz, vagyis megint, az alsóbb osztályba fognak kerülni. Ha még tekintetbe veszsztlk azt is, hogy a középiskolai tanárok fizetése úgy, a mint az az előttünk fekvő javaslatban terveztetik, 1600, 1300, de a legkisebb mértékben 1200 írtban volna megállapítandó, akkor én méltánytalannak találom, hogy a gazdasági tanintézetek tanárai, a kik pedig hallgatóikat épen ezekből a középtanodákból kapják, rosszabbul legyenek dotálva, mint a középiskolai tanárok (Ügy van! Úgy van! a balés ;élső baloldalon.) Még kirívóbb ez az ellentét a magyaróvári gazdasági akadémia tanáraira nézve. (Halljuk! Halljuk! bal felöl.) Köztudomású dolog, hogy a magyar-óvári gazdasági akadémiába csak érettségi vizsgát tett fiatal emberek iratkozhatnak be rendes hallgatókúl, ennek az akadémiának tehát főiskolai jellege van. Ebből az következik, hogy az ott alkalmazott tanároktól ágy elméletileg, mint gyakorlatilag teljes szakképzettséget kivannak a mezőgazdaság minden ágában. A gazdaközönség azt kívánja, hogy azok a fiatal emberek, a kik a gazdasági pályát választják, a magyar-óvári akadémián magasabb fokú szakképzettségben részesüljenek, de megköveteli a tanároktól azt is, hogy a tudományos téren is foglalkozzanak, hogy szakkérdésekben véleményt adjanak, és hogy végre a gazdaközönségnek alkalomadtán útbaigazítással és tmácsadással foglalkozzanak, És ezen két rendbeli munkásság kifejtéseért minő javadalmazásban részesülnek? Azt látjuk, hogy az ottani tanárok fizetése bizony nem nagyobb, mint egy valamire való uradalomban egy közönséges ispáné, és hogy a középiskolai tanárok fizetése legalább is ennyi, sőt ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, részben még nagyobb lesz. T. ház! A magyar-óvári akadémia mint említem, főiskolai jelleggel bír, akadémiának ezímezik ; természetesen tehát azt is lehetne, — és nem egészen méltánytalanul — kívánni, hogy az ottani tanárok fizetése bizonyos arányban álljon akár az egyetemi, akár a műegyetemi tanárok fizetésével. Ámde ezt nem kívánom. Átlátom, hogy hazánk pénzügyei jelenleg ezt még nem engedik meg; de azt már megkövetelem, hogy ezen akadémia tanárai legalább ugyanabban a bánásmódban részesüljenek, mint az ezzel hasonló rangú tanintézetek alkalmazottai. (Helyeslés a bal és s'élsö baloldalon.) És itt a t. ház figyelmét felhívni kívánom a selmeczi erdészeti és bányászati akadémiára, valamint a földmívelési ministerium vezetése alatt álló budapesti magyar királyi állatorvosi akadémiára. A selmeczi akadémián a rendes tanárok közül tiznek a törzsfizetése 2000 frt és 300 írt lakbér és megfelelő fadeputatum. Természetesen ezenkívül még részesülnek korpótlékbm is. A budapesti állatorvosi akadémián alkalmazott tanárok törzsfizetése szintén 2000 írtban van megállapítva, lakpénziik 400 frt, továbbá szinté" részesülnek kórpótlékban. Ellenben a magyaróvári gazdasági akadémiai tanárok fizetése 1500 frt, lakpénzük csak 200 frt. Igaz, ők is részesülnek korpótlékban, négyszer 100 —100 forinttal. Itt vannak a tanársegédek. A selmeczi akadémián a tanársegéd fizetése 700 frt, az állatorvosi akadémián 7—800 frt, a magyaróvári akadémián pedig csak 600 frt. Hol van itt az arány? Nem kívántatik e valamennyi tanártól ugyanaz a quaüficatio, ugyanaz a képesség? Nem ugyanaz-e a munkakörük és nem ugyanaz-e a munkásságuk ? Tehát a munkát megkívánják a magyar óvári akadémia tanáraitól, mint főiskolai tanároktól, javadalmazás tekintetében azonban rosszabbá! bánnak velük a középiskolai tanároknál is. Ezen általános okokon kívíí! forognak még fenn speciális indokok, melyek a magyar-óvári akadémia tanárainak fizetését bizony csekélynek,
