Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-152

Íä2. ©magos ülésÍ8y&.febrnáf *-ftn, hétfőn. 335 ben részesüljenek, és lakbérük és más pótlékok által legyen kiegyenlítve az a különbség, a mely a különböző helyeken való élésből következik. EÖtvÖS Károly: Mi ennek a ratioja? Pulszky Ágost előadó: A ratioja az, — és ez oly ratio, mely, azt hiszem, minden törvényhozó előtt kell, hogy irányadó és döntő fontossággal bírjon, — hogy az illetők az előmenetelnél ne egy helyhez legyenek kötve, hanem a legképesebb erők a vidékről az itteni felső functiok teljesítésére is be legyenek hívhatók, illetőleg ugyanazon előmenetelben legyenek részesíthetők, mint a kik Budapesten vannak, másrészt azok, a kik alsó vagy felső funetioban a központban találhatók, egyszersmind a vidékre is kitétethessenek, ha a közszolgálat szempontjai ezt úgy kívánják. (Egy hang a szélső haloldalról: Hogy kevesebb fiztést kapjanak!) Nem kevesebbet; és a főszempont épen az, hogy ily bonyolult, ily sok tekintetre fektetett törvényjavaslat megítélésénél ne méltóztassanak az egyes intézkedéseket elkülönítve venni, hanem mindig azon kölcsönhatályban, melylyel egymást átszövik és egymást a határozatok kiegészítik. A második tekintet, a melyet múlhatatlanul figyelembe kell venni, az, hogy kevéssé terheljük az állami költségvetést nyugdíjakkal, és mi dőa a javadalmak szaporíttatnak, arról gondos kodjunk, hogy ezen javadaloniszaporítás lehetőleg élő munkára, ne pedig nyugdíj-szaporításra fordíttassék, épen az állam pénzügyeinek és az állam szolgálatnak érdekében, és azért a törzsfizetések aránylag kevésbbé emeltetnek, mint azon pótlékok, a melyek a működésre való tekintettel adatnak és a nyugdíjba be nem számíttatnak, nevezetesen a lakbérpótlékok, a melyek viszonylag sokkal nagyobb emelésben részesülnek, mint maguk a fizetések. A további feladat az volt, hogy ezen kereteken belíil megállapíttassanak az egyes fokozatok és rangosztályok, és e tekintetben eltérve az eddigi tizenkét napidíj-osztálytól, tizenegy rangosztály állapíttatott meg, a melyek közül az alsóbbakban három-három, a felsőbbekben két-két fizetési fokozat található és a mely rangosztályokkal kapcsolatban lettek azután megállapítva a különböző lakáspénzek akként, hogy elvül el lett fogadva az, hogy az egy rangosztályba tartozó fizetési fokozatokon keresztül mindenki szolgálati idejének mértékében haladhasson előre; a más rangosztályba való jutás pedig, a mi egyszersmind a magasabb functio teljesítésével van a legtöbb esetben egybekötve, mindig az érdem és a képességre való tekintettel, tehát kinevezés útján eszközöltessék.. (Egy hang a szélsőbalon: Hát a prolectio! Zaj a szélsőbalon.) Engedelmet kérek, a proteetiorol nem leket szólni és a proteetio elvét nem lehet hangoztatni akkor, (Élénk helyeslés jobb félőt.) midőn a tisztviselői javadalmazás kérdése egész általa iíosságban állapíttatik meg.. Sőt ezen javaslat elfogadása épen egyik előzménye annak, hogy protectio egyáltilán gyakorolható ne legyen. (Helyeslés jobb felöl.) A tisztviselői pragmatica előkészítésének ás a tisztviselői pr.igmaticanak első sorban és legfőkép feladata az, hogy megállapítsa, mit követelhet a tisztviselő merőben anciennitás útján, mire haladhasson érdemre é* képességre való tekintettel, és hogy az érdem és a képesség meglatolására súlyt kell helyezni, azt senki, a ki az államszolgálattal ismerős, nem tagadhatja, és hogy kell egyszersmind embernek lenni, a kire a képességnek és érdemnek megmegbírálása bízatik, az is kétségtelen. A különbség csak az, hogy az az ember lehet fele lős, vagy nem felelős. A mi viszonyaink között, parlamentaris országban és ministeri intézmény mellett e tényező íelelős az érdemnek és képességnek megítéléséért. (Egy hang a szélsőbalon: Kinek?) Kinek? Önöknek, t. képviselő urak, mindnyájunknak, (Élénk derültség a szélsőbalon.) az ország törvényhozásának, és ne méltóztassanak igen t. képviselő urak e kérdést felvetni; (Mozgás és zaj a széhőbalon. Egy hang: A többségnek!) mert azok, kik akinevezéseket eszközlik, nemcsak a többségnek, hanem moraliter felelősek mindenkinek, törvénye en felelősek első sorban a fejedelemnek, azután a törvényhozásnak, többségnek és kisebbségnek egyaránt, (Helyeslés jobb felől.) és ezen felelősségi rendszer az, a mely a parlamentáris kormányzatot megkülönbözteti akár a republieanus, nem parlamentáris kormányzattól, úgy, mint azt Amerikában tapasztaljuk, a hol nem felelős azért senki, épen azért nem is érdem és képesség, hanem a többség döntése szerint történik elismerten a kinevezés és a hivatalok osztogatása; a hol az van elismerve elvül, hogy a győzedelmeseké a zsákmány. Az általunk eontemplalt rendszer ettől merőben eltér, és ezáltal különbözik az absolutismustől is, a hol a merő szeszély dönt. (Helyeslés jobb felől. Iloszszantartó mozgás és zaj a szélső baloldalon.) Ne méltóztassanak csodálkozni t. képviselő urak, ha rákényszentének, hogy a politikai tudományok ily eleu,elvei foglalkozzam, hogy egy kissé hosszadalmasabban kell a javaslat részleteit fejtegetnem. (Haljuk! Halljuk!) Mert legyenek meggyőződve, hogy a javaslat részei között vannak olyanok is

; a melyek nem igen könnyen magyarázhatók meg, és csak gondos és pontos összehasonlítás útján állapíthatók meg és eonstatálhatók. (Helyeslés jobb felől.) Már most áttérve azon mértékre, melyben a lakbér-pótlékok a fizetési fokozatokkai és rangosztályokkal kapcsolatba voltak hozandók, a pénzügyi bizottság mindenekelőtt az ország egy igen