Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-149

9». febraár l-én, ssei-dáii. 164 1*9, orsrágfts 81és 1» olvasni, E tőrvény, mint méltóztatnak tudni, az első, mely az úgynevezett virilis intézményről szól. Ennek 23. §-a világosan kimondja, hogy kik részesülnek azon kedvezményben, hogy adójukat kétszeresen számítják. Ezek között vannak a tanárok, lapszerkesztők, lelkészek, ipar és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén érvényes oklevéllel ellátott, mér­nökök. »Érvényes oklevéllel ellátott mérnököké­ről beszél tehát az 1870: XLII. törvényczikk, tehát azon időben, a midőn a József-műegyetem mérnöki okleveleket még nem adott ki. Világos ebből, hogy akkor a törvénynek az volt az intentioja, hogy az akkor kiadott absolutoriumok a későbbi mérnöki oklevelekkel egyenrangúak­nak tekintessenek. {Helyeslés.) Különben is mi volt a virilis intézménynek czélja, és mi a ezélja ma is ? Czélja ma semmi egyéb, és ebben fekszik az okoskodásnak súlya és ereje, melyet Babó Emil t. barátom felhozott, mint az intel­ligentiának támogotása és azon törekvés a tör­vényhozás részéről, hogy az intelligentia a tör­vényhatósági testületbe minél nagyobb számban juthasson be. (Úgy van! bal felöl.) Egyenesen a törvény intentiojával ellenkezőleg fogják ennél­fogva fel hivatásukat azok a bizottságok, a melyek a törvény szellemével ellenkező olyan határozatot hoznak, mint a milyen a kérvényi bizottság előadója által itt előadatott. Én tehát az 1870: XLII. törvényezikkbó'l, amely conformis az 1886: XXL törvényczikk intézkedésével, magából a törvény szelleméből, és azon intentioból, a mely a törvényhozást vezette akkor, mikor a virilis intézmény be­hozatala felett határozott, azt a meggyőződést merítem, egyenesen a törvény intentiojával ellen­kezőleg cselekedett az a bizottság, a mely a kérvényben kifejtett módon határozott. Azért a kérvényi bizottság véleményét, mely szerint a kérvény, mint a törvénynyel meg nem egyező, visszautasítandó és a beadónak visszaadandó, elfogadni nem lehet, hanem ezen kérvényt ki kell adni a belügyininisternek, további intéz­kedés és eljárás végett. (HelyeslésA Hieronymi Károly belügyminister: Én az előttem szólott Gulner Gyula t. kép­viselő úr nézetéhez hozzájárulok, mert magam is abban a véleményben vagyok, hogy ebben az esetben a kérvényt csakugyan ezélszeríí a belügyminis térnek kiadni; (Helyeslés) a belügy­minister lesz azután hívatva a felett intézkedni, (Helyeslés.) mert az 1870 iki és mindazok a tör­vények, a melyek a virilis intézményt tár­gyalják, azt rendelik, hogy azoknak adója szá­míttassák kétszeresen, a kik oklevéllel bírnak. Ez kétségtelenül kiterjesztendő azon mérnökökre is, a kik 1874. előtt nem oklevelet, hanem absolutonuinot nyertek. (Helyeslés.) Ez előttem, és úgy látom, az egész t. ház előtt is kétség­telen. (Helyeslés.) Gr. Csáky Albin vallás- és közoktatás­ügyi minister: T. ház! Mintán Holló Lajos képviselő úr egyenesen rám hivatkozott, köte­lességemnek tartom kijelenteni, hogy én akkor, mikor a kérvényt a belügyminister úr velem közölni fogja: részletesen fogok ezzel a kérdés­sel foglalkozni, és akkor fogom a magam véle­ményét megállapítani. (Helyeslés.) De így ezen kérvény alkalmából incidentaliter nem tudom megmondani, hogy ebben az esetben miképen áll a dolog, hanem majd annak idején lesz alkal­mam ez iránt nyilatkozni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani ? Ha nem, a vita be van zárva. A kérvényi bizottság javasolja, hogy ezen kérvény a ház irodájába tétessék le visszavehe­tés ezéljából. Ezzel szemben Gulner Gyula kép­viselő úr kifejtett, de nekem írásban még be nem adott határozati javaslata szerint, ezen kér­vény ki volna adandó a belügyininisternek. Végre Babó Emil képviselő úr azon határozati javaslatot adta be, hogy mondja ki a t. ház, hogy a 6. sorjegyzékbe 1857. szám alatt be­iktatott kérvény érdemleges intézkedés, és el­bírálás végett adassék ki a belügyininisternek. (Felkiáltások: Egy és ugyanaz a kettő!) Bocsánatot kérek, de a magam részéről úgy tartom, hogy a két határozati javaslat nem azo­nos, mert míg Gulner Gyula képviselő úr a kérvénynek egyszerűen a belügyministerhez való kiadását javasolja, addig Babó Emil képviselő úr érdemleges elbírálást és intézkedést kér, és hoz javaslatba. (Úgy van! jobb felől.) Gulner Gyula: T. ház! Ha méltóztatnak megengedni, egy rövid nyilatkozatot kívánok tenni. (Halljuk! Halljuk!) Nézetem szerint azt a határozati javaslatot, a melyet Babó Emil kép­viselőtársam beadott, nem lehet elfogadni. Meg­mondom röviden, hogy miért nein? Az elfoga­dással veszedelmes praecedens alkottatnék, (Úgy van! bal felől.) mert a törvény világosan azt mondja, hogy hasonló esetekben első sorban az igazoló választmány, s azután a bíráló bizottság, még pedig végérvényesen intézkedik. Ennek határozata ellen felebbezésnek helye nincsen, s hacsak formahiba nem forog fenn, például a törvényben kijelölt számií szavazat hiányzik, a belügyininisternek többé nincsen joga a kérvény érdeméhez hozzászólani. így tehát a kérvényt olyan alakban, mint azt határozati javaslatában Babó Emil képviselő­társam kívánja, nem lehet a belügyministernek kiadni. Azért kértem én, hogy a kérvény egy­szerűen a belügyministernek adassék ki. A bel­1 ügyminister úr különben, a mint kinyilatkoztatta, •-

Next

/
Oldalképek
Tartalom