Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-146

194 1*6. orsíAgos Blés 1898 jaaoár 38 *n. sztmbatss. jövőben ezen önkormányzati körnek nagyobb mértékben lesznek tényezői, mintha idegen területekkel lesznek összeköttetésbe hozva. Egyik szempont tehát a régi traditiok tiszteletben tartása a másik a forgalmi viszonyok figyelembe vétele. Többé nem lehet mellőzni a vasúti összeköttetések újabb alakulását, mely egészen más és egymástól távol levő vidékeket egymáshoz közelebb hoz, és többé neai a Tisza és Duna köze határozza ezt meg, hanem a vasúti configuratio. Én Horváth Ádám t. barátom felszólalása ellenében ismételten azt vágj ok bátor kifejezni, hogy vidékünkön él a Kis-Kunság traditioja, mely az egész vidékeket összeforrasztotta, és mely a megyei intézmény 76-iki nagy átalakításakor egy óriási nagy számú küldöttségáltál ezt a t kormány figyelmébe ajánlotta. Ennek szem előtt tartását kérem én a t. kormánytól. Magasabb politikai indokok ezen régi százados közigazgatási terűlet szétromboiását vonták maguk után, és ha most Pest-Pilis-SoltKis-Kún megye, ezen négy megyéből összealakított terület, szét fog esni darabjaira, és ha nem lesz semmi ok, mely ezen régi traditiok fölélesztését, érvényrejutását gátolná, kívánatos, hogy ezen régi, már létező területet, a Kis-Kún területet, ha ezt magasabb érdekek nem akadályozzák, szintén egy önálló közigazgatási testté alakítani szíveskedjék. Ez az illető vidék, a mely Kecskeméthez legközelebb áll, érdekeinek, kívánságának, régi történelmi múltjának és forgalmi viszonyainak véleményem szerint legjobban megfelel és óhajtanám, hogy a jövendő kikerekítésnél ez is figyelembe vétessék. (Helyeslések.) Elnök: A ministerelnök úr kíván szólani. Wekerle Sándor ministerelnök: 1. képviselőház! Már a népdal is azt tartja, hogy »IIires város az Alföldön Kecskemét* és igy azt hiszem, mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy a kikerekítés kérdésénél, kivált ha egy Kecskemét megye alakíttatnék, Kecskemét, városa figyelmen kívül hagyható nem volna. De a felszólalásokból azt látom, hogy ha még sokáig vitatjuk e kérdést, a tervezett Kecskemét megyéből nagyon kevés, vagy tán semmi sem marad. És ennek okát én nem abban keresem, mintha Kecskemét városának arra való hivatottsága bármely részről kétségbe vonatnék, hanem inkább abban, hogy ily kérdéseket incidentaliter megoldani nem lehet. (Altalános helyeslés.) Én azt hiszem, ily kérdések megoldásánál az egyik előfeltétel az, hogy magukban az érdekelt körökben és ezek között nem azokat értem, melyek maguk megyeszékhelyek kivannak lenni, hanem azokat, melyek egy nagy administrativ területet, és mint ilyenek összetartozó egészet képeznek, a mely bizonyos tekintetben összeforrott az érdekek azonosságánál fogva, bármily különböző vidékhez tartozzanak annak alkotó elemei, hogy mondom, első sorban ezekben a k örökben is megérlelődjék az a nézet hogy oly nagy a terület, hogy azt okszerűleg admtnistrálni nem lehet. (Helyeslés.) A másik szempont, a mely e kérdés megoldásánál szem előtt lesz tartandó, az, a melyet G-ulner Gyula t. képviselő úr felemlített, hogy Pest vármegye szétdarabolásának kérdését, ha oly nagy a terület, hogy azt ily módon administrálni nem lehet, nem czélszerű incidentaliter és úgy megoldani, hogy egyszerűen megyét kerekítünk iki belőle, hanem e kérdést a szomszédos vármegyék okszerű kikerekítésével kapcsolatosan kell megoldani. (Helyeslés.) Végű! még azt harmadik szempontot is figyelembe kell vennünk, hogy központok körül mindig nagyobb területű megyék okszerűek, mint vidéki városok körűi; és pedig azért, mert a lakosságot a forgalmi összeköttetések nem csak a vágyódás hanem az életszükségletek is, továbbá a megszokottság, nagyobb centrumokra utalják; úgy, hogy itt viszonylag egy sokkal nagyobb területet egy megyévé egyesíteni mindenesetre indokoltabb, mint hogy egyes vidéki városok közül kisebb megyei terhietek alkottassanak. Mindezekből levonva a consequentiát, azt mondom, hogy ha Pestmegye területe oly nagy, hogy az administratio fokozottabb igényeinek nem felel meg, akkor a kérdést mindenesetre combinative kell más vármegyék kérdésével megoldani s azt hiszem, hogy a megoldás helyes módját és idejét akkor találjuk meg, a mikor annak idején alkalmunk lesz ezen kérdéssel foglalkozni. (Általános %clyeslés.) Molnár Antal jegyző: Bartók Lajos! Bartók Lajos: T. ház!(Halljuk!Halljuk!) Ezúttal röviden szólalok fel, fentartva magamnak a jogot, hogy annak idején részletesebbea kifejthessem indokaimat és érveimet, bebizonyítandó, hogy Kecskemét városa mennyire hívatva van megyei központúi szolgálni. (Halljuk! Halljuk!) A t. ministerelnök úr kijelentéséből Örömmel veszem tudomásul, hogy Pestvármegye területi nagyságának megállapításánál Pestvármegye közönségének óhajtását is szükségesnek tartja figyelembe venni s a közigazgatás rendeztetvén, Pest vármegyét két megyére óhajtja osztani. (Egy hang a szélső báloldalon: Háromra is lehet!) Tehát háromra. De ha csak kettőre osztatnék is, Budapestet, mely pedig az országnak is fővárosa, a jelenlegi Pest vármegye területén nem közelítheti meg más város, mint Kecskemét, még pedig úgy ipari, mint kereskedelmi jelentőségénél fogra, valamint nem kevésbbé vagyonossága folytán és nemzeti kul-