Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-146
146. országos ülés 1883, január 28 án, szombaton. } 79 elfogadtatnak, akkor magam és elvbarátaim az űjonczjutalékot megszavazzak, a nélkül nem. (Helyeslés bal felől.) Elnök: T. ház! Méltóztatnak kívánni, hogy a határozati javaslat még egyszer felolvastassák? (Felkiáltások: Nem!) E szerint felolvasottnak vétetik. T. ház! Az idő előrehaladott, és szólásra még többen vannak felírva. Méltóztattak elhatározni, hogy a kérvények tárgyalása már 12 órakor megkezdessék. Kötelességem a t. házat erre figyelmeztetni, és kérem, méltóztassék ehhez képest a tárgyalást most félbeszakítani. (Helyeslés.) Folytatjuk a tárgyalást hétfőn délelőtt 10 órakor, napirenden lesz a most tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, továbbá a pénzügyi bizottság jelentése az országos nemzeti kiállításra vonatkozólag, és a tegnapi határozattól eltérőleg bátor volnék javasolni, méltóztassanak hozzájárulni, a mennyiben hétfőn ezen tárgyak befejeztetnének, esetleg a kereskedelmi minister úrnak költségvetése, a mely talán egy félóra alatt letárgyalandó lesz, folytatólag tárgyaltassék, és azután vétessék fel a ragadós tüdőlobról szóló törvényjavaslat. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Helyeslés.) Akkor ily értelemben meg van állapítva a hétfőn reggel 10 órakor tartandó ülés naphendje, s így most áttérünk az 5-ik sorjegyzékben foglalt kérvények tárgyalására. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Kalán János és társai budapesti lakosok állandó munkásközvetítő intézet felállítása iránt, Horváth Béla, a kérvény! bizottság előadója: T. ház! Kalán János és társai budapesti lakosok kérvényt nyújtottak be a t. házhoz az iránt, hogy a munkaadók és munkások részére államilag felállított munkásközvetítő intézet alapíttassák, melynek feladatátképezné a munkaadók és munkások közötti szerződések rendezése. Egyidejűleg kérik, hogy az ipartestületekkel kapcsolatosan bíró ságok alakíttassanak, melyek a munkaadók és munkások közötti viszonyúk elbírálását végeznék. Minthogy a munkáskérdés a kereskedelemügyi minister úrnál napirenden van, és sok oly eszme van e kérvényben, a mely talán könnyen megvalósítható, a mennyiben a bíróságok felállítási nem ütköznék az 1884 : XVII. törvényczikkbe, az ipartörvénybe: a kérvényi bízottság azt javasolja, hogy e kérvény adassék ki a kereskedelmi minister úrnak. Horváth Ádám jegyző: Gr. Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy e kérvényhez néhány megjegyzést fűzzek, már azon a czímen is, hogy én voltam e kérvény beadója, (Halljuk!) A kérvényi bizottság javaslatát, mely szerint e kérvény kiadandó a kereskedelmi ministernek, elfogadom, de bátor vagyok e kérvényt a minister úrnak figyelmébe ajánlani. Ha elolvassa, azt fogja találni, hogy sok helyesírási hibával, hibás stylisálással, szóval teljes naivitással van szerkesztve; de épen e naivitásban, e mesterkéletlenségben, e formai hibákban fogja találni e kérvény tiszta forrásának bizonyítékát. Látszik, hogy e kérvény s az abban foglalt eszmék egyszerű munkások agyában fogamzottak meg, nem szüleményei semmiféle idegen izgatásnak, különben gondoskodtak volna az illetők arról, hogy kérvényük szép, kikerekített formában jusson a törvényhozás elé. Egyszerű munkások élettapasztalataiból van e kérvény merítve, a kik spontán naivitással és oly bizalommal, mely a honorálást megérdemli, fordulnak a törvényhozó testülethez bajaik orvoslása végett. Csodálatos az is, hogy ez egyszerű munkások a maguk tapasztalatai alapján oly eredményekre jutottak s oly dolgokat kérnek, melyeket részben a modern tudomány legmagasabb esiicsai is magukévá tesznek, mely tudományos fejlődésről az illetőknek semmi tudomásuk nem volt. Egyszerű tapasztalások vezették őket arra az eredményre, hogy az ipartestületekkel kapcsolatban közvetítő intézetek szervezését óhajtsák, melyek a hazai munkások számára a nomád munkásnéppei szemben bizonyos előnyöket biztosítsanak, és óhajtsák a munkaadók és munkások közt előforduló súrlódásoknak közös megegyezéssel alapított compromissionalis bíróságok általi elintézését. Én igen nevezetes és üdvös jelenségnek t rtom azt, hogy maguknak az idegen agitatio által nem érintett munkásoknak kebelében ily gondolatok támadnak, és ezeket a törvényhozáshoz fordulva szorgalmazzák. A legnagyobb figyelemre tartom méltónak ezen jelenséget, és azért igen kérem a t. kereskedelmi minister urat, hogy ezt a kérvényt ne egyszerűen ad acta tegye, hanem az abban érintett eszmekörrel foglalkozni szíveskedjék, és bár sokat fog találni ezen kérvény óhajtásaiban, a mi nem teljesíthető, munkás törvényhozásunkat vigye előbbre és fejieszsze. Egyúttal az egész kormányhoz azt a kérést intézem, hogy az utóbbi időben előfordult incidens alkalmából, és azon rémséges bányaszerencsétlenség alkalmából is, melyről a mai lapok minket értesítenek, bányatörvényhozásunk reformját is vegye minél előbb kezébe, neesak a vállalkozók és az üzlet érdekeinek szempontjából, mely sziutén nagyon fontos és teljes méltánylást igényel, de abból a szempontból is, hogy a bányászok biztonságáról, hogy azok oltalmáról, és hogy különösen az önkénynek kiszolgáltatott társláda intézménynek szabályozásáról kellő módon gond-skodva legyen, 28*
