Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-145
145. országos ülés 1898. január 27-én, pénteken. Jg5 Schóber Ernő jegyző (olvassa): Dologi kiadások 74.525 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Bevétel 82.500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 8. ezím. Kiadás 900.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások, beruházások és átmeneti bevételek. Átmeneti kiadások: V. fejezet, 1---3. ezím. Beruházások: IV. fejezet, 1—18. ezím. Átmeneti bevételek: II. fejezet, 1—3. ezím. Kiadás. Az »Adria« magyar tengerhajózási részvénytársaság szerződésszerű segélyezésére 570.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa) • Tengeri és egyéb hajózási vállalatok segélyezésére és felügyelésére 180.000 frt. Horváth Ádám jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház! Kétszer volt máialkalmam rámutatni azon ealamitásokra, melyek az utóbbi években a vitorlás hajókat érték. A gőzgépek tökélyesbítése a tonnatartalom óriási emelkedése folytán a szállítási díjak annyira alásülyedtek, hogy többé a hajók nemcsak a beléjük fektetett tőkét meg nem térítik, hanem még a kamatokat sem hozzák meg, úgy, hogy immár a hajótulajdonosoknak el kell pusztulniuk. Rámutattam már arra is, hogy mily nemzetgazdasági fontossággal bír az, hogy e szállítási eszközök fenmaradjanak, ha nem is többé vitorlás, hanem gőzhajók alakjában. Rámutattam az egyetlen módra, melylyel ez elérhető volna és a melyet már más országok, Francziaország és Olaszország applicáltak, t. i. a közvetlen állami segély alkalmazására. Boldogult Baross minister űr ezt tanulmány tárgyává tette, sőt az igen t. ministcrelnök úr mint belügyminister, most egy éve, mikor pénzügyi exposéját benyújtotta, elmondotta, hogy a vitorlás hajók állami subventioját contemplálja, és azon lesz, hogy már az 1892-ik év budgetjében legyen erről gondoskodás. Mi történt azóta? Talán egy kis adóelengedést alkalmaztak, azonban a megmentésre absolute nem gondoltak. Nem akarom ismételni azokat, a miket két ízben elmondottam ebben a házban. Felszólalásom által egyszerűen újra akartam ezeket a t. ház emlékezetébe hozni; hanem röviden egy más kérdésben is óhajtok kérdést intézni az igen t. szakminister úrhoz. A már meglevő subventionált kisebb gőzhaj'ó vállalatokat illetőleg akarom tudni, milyen befolyást, milyen ellenőrzést gyakorol azokra a kormány. Mert, t. ház, az mégis megdöbbentő, hogy itt úton útfélen jönnek, hirdetik és propagandát csinálnak annak az ancona-fiumei vonalnak, egy oly vonalnak, melyet a tengerészek a legkönnyebbnek, a legegyszerűbbnek ismernek, a melyre egy bárkával bátran el lehet indulni és rövid egy esztendő lefolyása alatt egymás után két hajó pusztult el. Nem tudtam sokáig, vájjon a hajó qualitásában van-e a hiba, vagy a vezetés hibás-e, vagy egyáltalán mi ennek a körülménynek az oka. Mikor a második hajó elpusztult, bámulva olvastam a lapokban, hogy az elpusztult hajó pótlására bérbe vették a trieszti Loydtársulat Milánó nevű gőzösét. Lukács Béla kereskedelmi minister: Ideiglenesen! Lukáts Gyula: Képviselői körökben is diskuráltak és bámultak azon, hogy mikor rövid idő alatt két hajó pusztult el azon a vonalon, akkor bérbevettek egy pusztulásnak indult hajót. Tizenkilencz esztendeje, hogy elhagytam a teugerészetet; már akkor is a Milánó gőzöst úgyszólván cabotage utazásra használták Velencze és Trieszt között. Most 19 esztendő múlva ismét az anconai vonalon használják. Nem mondhatom, hogy megnyugvásomra szolgált, hogy igazolva láttam azt a megbotránkozást, mikor néhány nap múlva kaptuk a sürgönyt, hogy ez a hajó is elpusztult. Azt kérdezem tehát a minister úrtól, vájjon figyelembe vette-e ezen dolgokat s szándékában van-e intézkedni, hogyha egyébre nem, legalább a személyszállításra alkalmaztassanak oly hajók, a melyeken az utasok élete ilyen nagy veszélynek kitéve nincsen, mert ennyi befolyást, illetőleg ellenőrzést a kormánytól azokra a vállalatokra, a melyeknek a magyar állam subyentiot ad, az ország közönsége joggal elvárhat. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Lukács Béla kereskedelmi minister: T. ház! Az első kérdésre vonatkozólag, mely a fiumei vitorla-hajózást illeti, van szerencsém jelenti, hogy nemsokára azon helyzetben leszek, hogy egy törvényjavaslatot terjeszthetek elő a tengeri szabadhajózás, nevezetesen a vitorla-hajózás támogatása érdekében is. Ez oly ügy, a melylyel a kormány már régebben foglalkozik és a melyre nézve a tárgyalások a legrövidebb idő alatt befejezhetők lesznek, úgy hogy a t. háznak concrét javaslatok alakjában lesz módja foglalkozni azon támogatással, a melylyel a tengerészeti szabad hajózást tovább fejleszteni és előmozdítani akarjuk. A mi az Ancona-Fiume vonalat illeti, tudomásom szerint egy hajó szerencsétlenül járt, de utas nem veszett el egy sem. Utóvégre ily szerencsétlenségek előfordulhatnak a tengeren mindig. Az igenis megtörtént, hogy a vállalat egy hajót ideiglenesen bérbe vett a Lloyd-társulattól, hogy a járatok rendes menete fenn ne akadjon.
