Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-145

152 146, orsz&gos ülés 1888. január 27-én, pénteken. és távírda intézmény egyesítése következtében a postahivatalok számában bizonyos csökkenés mutatkozik. Vannak postahivatalok, melyek 20—30—40 fit évi bevételt mutattak, s a me lyeknek fentartása egyáltalában — nemcsak pénzügyileg — de közgazdaságilag sem volt indokolva, Az ilyen kisebbrendű, teljesen jelentéktelen postáknak megszüntetése azon közgazdasági elvből, hogy az ott megtakarított összeg más postáknál jobban használtassák fel, azt hiszem helyes. Egyébként e tekintetben is az eljárás az, hogy az illetőknek meghallgatása nélkül a ministerium egy postát sem szüntet meg. Meghallgatja az illető megyét, annak közigazgatási bizottságát, az illető kerület érdekeinek közvetlen felügyeletével megbízott posta- és távírda igazgatóságot, és csak azok véleménye alapján szüntet be valamely postát. (Helyeslés jobb felől.) A t, képviselő úr hivatkozott arra, hogy némely posta- és távirda hivatalhoz igen sok község van csatolva, nevezetesen utalt SászRégenre, Udvarhelyre és Maros-Vásárhelyre, a hol 30— 35 község tartozik egy és ugyanazon postakézbesítői kerülethez. Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy ezen városoknak és községeknek területi fekvése olyan, mely ezt a beosztást megkívánja; az illető községeknek, a melyek ezekhez a postaterületekhez vannak beosztva, legjobban az felel meg, hogy azon városhoz legyenek beosztva, a hova úgyis minden nap bemennek a lakosok a vásárra, a szolgabírói hivatalba, egyszóval dolgaik elintézése czéljából. Korábban is foglalkoztam ezzel a kérdéssel és specialiter megnéztem ezeket a postakézbesítési kerületeket. Ezen postahivatalokban utaltak arra, hogy fordultak elő esetek, például ftHros-Vásárhely kerületéből, a hol megtörtént, ha arról volt szó, hogy egyes községek, más postahivatalokhoz csatoltassanak, a melyek közelebb esnek hozzájuk, valamennyi község tiltakozott ez ellen, mert az illető község lakossainak útja nem vezetett oda, az illető városba, a centrumba azonban szívesen elmennek. Lukáts Gyula: Tessék új postákat felállítani! Lukács Béla kereskedelmi minister: Minden egyes községben, a hol például 800, vagy ezer ember lakik, mert itt a legkisebb községekről van szó, melyek lakossága 800 - 1000 ember, a kiknek egy része természetesen írni és olvasni nem tud, minden ily községben külön postahivatalt felállítani nem lehet. Az pedig, hogy egyik község a másik, habár nagyobb községhez csatoltassék, épen az illető községek ellenzésén szenved hajótörést, melyek szívesebben mennek nagyobb centrumba, mint kisebbe. Végezetül a t. képviselő úrnak még csak egy észrevételére akarok reflectálni. Egy erős vádat hangoztatott, és sajnálom, hogy azt csak általánosságban hangoztatta, mert az oly súlyos, hogy kívánatos volna e tekintetben concrét esetre hivatkozni, hogy figyelmeztetve legyenek azok, a kik hívatva vannak e tekintetben eljárni. És ez az az állítása, mely szerint állítólag előfordul, hogy mozgópostákról, hidaknál s más ily helyeken a postaközegek bizonyos küldeményeket: levelező lapokat, kereskedő czégek hirdetményeit, hogy azokkal ne legyen dolguk, mint haszontalan portékát kidobnak. Ily állítással a magyar postahivatal nagyon erősen van vádolva, és nagyon óhajtottam volna, hogy a t. képviselő úr az intézmény hitele érdekében ily vádat, mielőtt annak alaposságáról meg nem győződött, ne hangoztatott volna, (ÍJgy van! jobb felől.) vagy ha már hangoztatta, legyen szíves velem a concrét eseteket közölni, mert kötelességemnek fogom tartani a magyar postai intézmény hitelét e tekintetben megóvni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök : A vita be van fejezve. A tétel meg nem támadtatván, kijelentem, hogy az 5,227.000 forint megszavaztalak. Schóber Ernő jegyző (olvassa:) Dologi kiadások 5,043.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa.-) Bevétel 14,186.000 forint. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa:) Magyar királyi postatakarékpénztár. Rendes kiadások: XVII. fejezet, 6. czím. Rendes bevételek VI. fej., 6. czím. Személyi járandóságok 164.854 frt. Molnár Antal jegyző: Gróf Zichy Herman! Gr. Zichy Hermán: T. ház! A kereskedelmi minister úr bizonynyal kellemesen volt meglepve, midőn az általános vitánál az ellenzék részéről senkisem emelt szót. Tettük ezt azért, mert a minister úr mégis csak rövid idő óta ül a piros bársonyszéken, és meg vagyunk győződve, hogy mint hű munkatársa a megboldogult Barossnak, ő az általa inaugurált nagyszerű conceptiókat szíve egész melegével és munkássága egész erejével előmozdítani fogja s magyar kereskedelmi politikát fog űzni. Magától értetődik azonban, hogy a részletekhez hozzá kell szólnunk. Minden nemzet gyarapodása és gazdagsága a takarékosságtól függ. A takarékosság barométere a tőkegyűjtés. Ez pedig különféle módok szerint érhető el. Némely államokban, melyek szerencsés vagyoni helyzetben vannak, az állam által kibocsátott kötvényeket vásárolják úgy egyesek, mint szövetkezetek. Látjuk ezt Francziaországban, melynek rentéi, czímletei nagyon kevés számban jönnek a külföldre. Sajnos, hogy Magyarországon nem vagyunk azon szerencsés