Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-144
132 144. országos ülés 1898, január 26-án, eíttto"rt8k5n. az 1893-ik évnek financiális képét. A magyar államvasutaknak összes üzleti feleslege 1892 ben 29-9 millióval volt előirányozva; 1893-ra az üzletfelesleg 31-5 millió forinttal van felvéve. Úgy a személyszállításnál, mint az árúszállításnál a bevételi tételek mérsékelten vannak felvéve, míg a kiadások a jövő évre 2.160.000 forintnyi többletet mutatnak fel. Ezen többletből esik vonalszapornlatra 245.020 forint, egyéb személyi és dologi kiadásokra pedig 1,914.980 forint. Ezen összegben benfoglaltatik mindenekelőtt a már alkalmazásban lévő vasúti személyzet helyzetének javítása, továbbá újabb tekintélyes személyzetszaporítás, mely a szolgálat minden ágára kiterjed. Minthogy az 1892-iki évben a személyzet 1307 munkaerővel szaporodott, 1893-ra pedig 1025 íVj munkaerő alkalmazása van czélba véve, a személyzet tehát két év alatt 2332 munkaerővel szaporodott, bátran mondhatni, hogy a magyar államvasút, a személyzet számát tekintve, sem fog j'elentékenyen mögötte maradni akár a hazai magánvasutaknak, akár a külföldi vasutaknak. Ezzel a tekintélyes személyzetszaporítással a képviselőházban több izbenkifejezett kívánságnak elégtétetik, mindig azon elvnek szemelőtt tartásával, hogy úgy a közönségnek, mint magának a személyzetnek van érdekében, hogy csakis képesített és minden tekintetben megbízható egyének vétessenek fel vasúti szolgálatba. Mellesleg felemlítem még, hogy a pénzügyi bizottság nem ugyan a költségvetési tárgyalásnál, hanem a tisztviselői fizetésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával oly határozati javaslatot fogadott el, melynek értelmében a kereskedelmi minister köteles lesz a magyar államvasuti alkalmazottak összes szolgálati viszonyait feltüntető jelentést a jövő évi költségvetéssel egyidejűleg beterjeszteni. A dologi kiadások sorában felemlíteni kívánom, hogy úgy a pályafentartási, mint az üzemi kiadások emeltetnek. Az alépítményeknek, valamint a felépítményeknek szilárdítása érdekében már korábban megkezdett munka folytattatni fog. Végül a forgalmi eszközöknek nagymérvű újabb beszerzése által eleje vétetik a kocsihiány miatt felmerült panaszoknak. Ezzel röviden jeleztem a bizottságnak az államvasutak tekintetében nyert meggyőződését. Még csak egyetlen pontot kell fölemlítenem, mely, bár utoljára hagytam, jelentőségében épen nem az utolsó, t. i. a helyi érdekű vasutak ügyét. Tekintettel arra, hogy az eddig a helyi érdekű vasutak segélyezésére évenkint megszavazott összegből 117.000 frt a deés-zilahi vasútra, azaz katonai czélra volt igénybe véve, a megfelelő összeg most a beruházások alatt külön lett előirányozva, úgy, hogy a helyi érdekű vasutak segélyezésére a törvényhozás által engedélyezendő 300.000 frt kizárólag ezen czélra lesz fordítható. Eemélhetőleg sikerülni fog ez úton az ország több oly vidékén segíteni, mely a saját erejéből képtelen a szükséges helyi érdekű vasutak kiépítésére. Ezzel a helyi érdekű vasutak ügyének talán i\jahb lendület is fog adatni. Kiegészítésül felemlítem még, hogy a közutak tekintetében ezen költségvetésben szintén több figyelemre méltó újítás kezdeményeztetett, nevezetesen a közúti törzskönyvek, a távolsági térképek és a közúti térkép készítésére vonatkozólag. A kereskedelmi tárczával együtt tárgyaltatik a törvény értelmében a Vaskapu szabályozására vonatkozó ministeri jelentés is. Miután ezen jelentés csak az utolsó hetekben, a Vaskapu-csatorna lemélyítésére vonatkozó törvényjavaslat megszavazása alkalmából beható vita tárgya volt, arra szorítkozom, hogy a bizottság nevében a jelentésnek tudomásul vételét ajánlom. Az előadottakat végűi összefoglalva, bizottságunk constatálta mindenekelőtt azt, a mi közvetlenül reá tartozik, hogy az előirányzat, úgy a bevételek, mint a kiadások rovatában a megkívántató rigorositással van összeállítva és hogy teljes mértékben érvényesült az az elv, melyet a pénzügyminister úr utolsó exposéjában ezen ház előtt hangsúlyozott, hogy t. i. ezen tárcza saját többszükségleteit a saját több-bevételeiből fedezze még akkor is, mikor rendkívüli dotatiok válnak szükségesekké. De elismeréssel constatálhatjuk egyúttal azt is, hogy a jelen előirányzatban újabban is hathatósan jutnak kifejezésre mindazok a traditiók, melyeket a kereskedelmi ministerium a múltban is a törvényhozás állandó helyeslése mellett a hazai közgazdaság önállósága és teljessége érdekében követett. Ezek után van szerencsém a pénzügyi bizottság nevében ezen előirányzatnak változatlan megszavazását ajánlani. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző: Bobula János! Bobula János: T. képviselőház! A kereskedelmi ministerium tárczája fontos és messze kiható tételeinek részletes taglalásába bocsátkozni nem tűztem ki feladatoani.1, noha bevallom, hogy jövőben bátorságot veszek magamnak a t. képviselőház engedelmével e tárczánál oly közgazdasági ágazatokról, melyek fokozatos fejlesztést igényelnek s ezek közt első sorban a vasúti politikáról és az állami építkezések különböző nemeiről szólani. Jelenleg azonban csak egy irányban bátorkodom a t. képviselőház figyelmét kikérni, t. i. hazai iparunk nagyobb fejlesztésére óhajtanám a t. képviselőház jóindulatát megnyerni, mert nézetem szerint attól függ nemcsak a kormánypolitikának a lehetősége, hanem általános anyagi helyzetünk mikénti alakulása.
