Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-144
130 í**. orszägos ülés 1898. Január 26-án, csütörtökön. trationak háiom nagy csoportját kívánom a költségvetési tételek fonalán röviden ismertetni néyszerint: az ipari-, kereskedelmi- és külkereskedelmi czélokat, továbbá a posta- és távírda-, távbeszélő és postatakarékpénztár ügyeit, és végül a magyar államvasutakat, a vicinális vasutakat és a közutakat. (Halljuk! Halljuk!) Ipari és kereskedelmi czélokra ezúttal öszszesen 300.000 forint van előiránvozva, azaz 175.000 forinttal több, mint a tavalyi költségvetésben. A kormánynak az iparfejlesztés terén kifejtett eddigi tevékenységét nem kívánom részletezni, hanem utalok a kereskedelmi ministemek 1891-ik évi működéséről a törvényhozás elé terjesztett jelentésére, a mely igazolja, hogy komoly az az Ígéret, melyet a kormányelnök xír egy emlékezetes alkalommal ezen ház előtt tett, tudniillik, hogy nem pusztán financiális eszközökkel, hanem egy tervszerű, és az egész országot felölelő gazdasági politika segítségével is kívánja a kormány államháztartási rendezett ségiinket fentartani. Ennek a politikának egyik eszköze lesz az 1896-iki országos kiállítás is, melylyel karöltve járnak majd oly alkotások, melyek bizo nyos tekintetben új irányt fognak adni a hazai iparnak, a mennyiben oly nagyobb szabású fel adatoknak megoldására hívják föl a közel jövőben, milyenekkel eddig csak ritkán találkozott. A kormány iparfejlesztő politikája azonban már eddig sem volt meddő, és nem maradt sikerek nélkül. Csak az 1891-íki év folyamán lett ujolag befektetve, körülbelül 9 millió forint, oly magyar gyárakba, melyek 5000 munkást foglalkoztatnak. Ebben az adatban a legjelentősebb momentum az, hogy a 9 millió forint csaknem kizárólag hazai tőke volt. Ismeretes mindenki előtt, hogy még néhány évvel ezelőtt, mikor bármi szerény ipari alkotásról volt szó, azonnal külföldi tőkét emlegettek. Ma már az némileg túlhaladott álláspont, és ha a hazai tőke nem is létesít épen nagyszabású vállalatokat, még sem lehet tagadásba venni, hogy az itt jelzett fejlődés egészséges, és hogy gazdasági önállóságunknak egy rendkívül nagyra becsülendő biztosítéka foglaltatik benne. (Helyeslés jobbfelöl.) Nagyrabecsiilendő biztosíték ez, mert nemcsak nagyob vagyonosságról, hanem nagyobb művelődésről, több önállóságról és mindazon tulajdonokról tesz tanúságot, melyek a haladó nemzeteket jellemzik. Ezzel távolról sincs szándékomban desavouálni azon t. képviselőtársaimat, kik a költségvetés általános tárgyalása alkalmával arról szóltak, hogy az ország egyes vidékei még nagyon rászorultak az államnak iparfejlesztő tevékenységére, hanem ellenkezőleg bizonyítani akarom, hogy az ezen czélra a jelen budgetben igénybe vett nagyobb dotatio egy minden részletében gyakorlati programm keresztülvitelére fog szolgálni. Ezen programm igen helyesen, necn csak gyáripari, hanem általános ipar- és háziipari czélokat tűz ki maga elé; nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontok után indul. Felvétetett ennélfogva ezen programmba a háziipar országos szervezése, a szövetkezeti raktáraknak segélyezése és végül az ipari szakoktatásnak, mely minden egyébnél fontosabb, valamennyi fokozatban való továbbvitele. Ezen actiojában a kormány első sorban az országnak azon vidékeire kell hogy tekintettel legyen, melyekről némely sajnos társadalmi mozgalmak vagy pedig a nagyobb mérvű kivándorlás utján kiderült, hogy gazdasági viszonyaik az államnak közvetlen beavatkozását sürgősen parancsolják. Oly tevékenység ez, melynek érdekében •A törvényhozás bizonyára az itt előirányzottaknál jóval nagyobb segédeszközöket is készségesen fogna a kormánynak rendelkezésére bocsátani. A külkereskedelem czéljaira, t. ház, az idén 50.000 frttal több van felvéve, mint a lefolyt esztendőben. A kormány idevágó tevékenységének sikere mutatkozik már most is, nemcsak a kivitel, hanem a behozatal tekintetében is. így a kávénak, a déli gyümölcsnek és fűszernek, melyek Trieszten, illetve Bécsen át szoktak behozatni, most Fiúméban és Budapesten új piacza keletkezett, mely máris nagy reményekre jogosít, de mely még egy ideig a kormány erélye r s védelmére és támogatására lesz utalva. Áttérek most a költségvetés második nagy csoportjára. A posta és távirda fejezeténél a tiszta felesleg 421.000 frttal többre van előirányozva, mint tavaly, daczára annak, hogy a rendes kiadások rovata 452.500 frtnyi többletet felmutat. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy ezen kiadási többletnek nagy része a postaszemélyzet helyzetének javítására, továbbá 294 új munkaerőnek alkalmazására fog fordíttatni. Ezzel kapcsolatosan felemlítem, hogy a I postatakarékpénztár forgalma állandóan örvendetes haladást mutat, mi abban nyilvánul legjobban, hogy a korábbi évek deficitjével szemben az idén 81.896 frt többlet volt ezen a czímen előirányozható. Felemlítem itt még végűi az állami telefonnak örvendetes haladását, melynek következtében tervbe van véve, hogy Budapest közelebbi időben több vidéki várossal, mint Szeged, Arad, Temesvár, telefon útján összeköttessék. Egyáltalában mondhatni, hogy a telefonügy nálunk oly szép lendületet vett, mint igen kevés más országban. Áttérek most már ezen költségvetésnek legfontosabb részére, a magyar államvasutakra. Az
