Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.
Ülésnapok - 1892-142
143. országos ülés 1893, január 24-én, kedden. 93 lem teljes szigorral gyakoroltatik, mert hisz a katonai fegyelem egyik kelléke, hogy az szigorú legyen. Hogy csakugyan történnek-e oly apró chicanok, mint a minőket a t. képviselő úr említett, és a melyek nézetem szerint sem képezik szükségszerűen a fegyelem kellékét, erről most nem nyilatkozhatom, mert eddig tudomásom nem volt róla. De hogy a fegyelem volna oka, hogy a csendőrség állományában oly nagy a változás, mint a minő tényleg az intézmény kárára constatálható, azt még is kétségbe vonom, és nem hiszem, hogy ebben rejlenek a jelenségnek valódi oka. Az ok két más körülményben rejlik, melyeket a t. képviselő úr is felemlített. Az; egyik a zsold elégtelensége. Csakugyan Magyarországon egy csendőr napi zsoldja 93 krajczár, míg Ausztriában 1 frt d 1 /^ kr., a különbség tehát elég jelentékeny. Pázmándy Dénes: Ott l forint 10 krajczár. Hieronymi Károly belügyminister: Bocsánatot, 1 frt 96 kr. A zsold ezen elégtelenségét némileg kiegyenlíti az, hogy a szolgálati pótdíjak nálunk valamivel magasabbak, Nálunk három évi szolgálat után napi 20 kr., a mi évenként 73 forintot tesz ki, míg Ausztriában három évi szolgálat után az évi szolgálati pótlék csak 50 frt, tehát a különbség Magyarország előnyére elég nagy. Hat évi szolgálat után a pótlék nálunk 91 frt 21 kr., míg Ausztriában itt már nagyobb, t. i. 100 frt. De minthogy nálunk az intézmény kárára a csendőrségben a közlegények kevés időt töltenek, legfölebb az első három évi szolgálat jön tekintetbe, és erre nézve nálunk a helyzet kedvezőbb, úgy, hogy a zsold kedvezőtlenebb volta az által némileg kiegyenlíttetik. Ha már most azt kérdjük, hogy e dolgon segítsünk-e: eziránt már elvi határozat van, a mennyiben a tisztviselők fizetésjavításáról szóló törvényjavaslat indokolásában a pénzügyi bizottság a pénzügyőrök zsoldjának felemelésével párhuzamosan a csendőrök zsoldjának felemelését is javasolta. És én talán még ez évben, de legkésőbb a jövő évi budget tárgyalásakor ez iránt coneret javaslatot fogok tenni. (Helyeslés.) A különbség azonban, mely ez által elő fog állani, elég nagy összegre megy, mert ha például csak annyira akarjuk felemelni a zsoldot, a mekkora Ausztriában, ez az évi budgetet 380 ezer forinttal terhelné. E számot csak tájékozásul említem. Van azonban egy másik, nagyobb baja a csendőrségnek, a mi az oka annak, hogy a legények oly rövid ideig maradnak szolgálatban, és ez a legénység túlságos megerőltetése. Némely vidéken oly gyéren vannak az őrsök, hogy egyes helyeken előfordul, hogy ezeknek őrjárata eltart 45—50 órát is, vagyis 45—50 órát van a legény szolgálatban. Ez természetesen erejét teljesen kimeríti. {I^as! Úgy van!) A csendőrségi kerületi parancsnokok és a csendőrtisztek vélekedése szerint a legnagyobb erőfeszítés, a melyet e tekintetben a legénységtől kívánni lehet, az, hogy egy-egy őrjáratának időtartama 30 óránál nagyobb ne legyén. Az sem kívánatos, hogy 30 óra legyen minden őrjárat tartama, de mindenesetre úgy kell szervezni a szolgálatot, hogy 30 óránál hosszabb őrjárat soha se forduljon elő. (Helyeslés.) Ezért bár egyetértünk abban, úgy látom, mindnyájan, hogy a csendőrség létszámát szaporítani kell, minthogy ezen szaporítás iránt átlagszámok alapján határozni nem lehet, én valamennyi kerületi parancsnoksághoz rendeletet intéztem, a melyben fölszólítottam őket, tegyenek javaslatot az iránt, mennyiben volnának szaporítandók az egyes őrsök és az őrsök legénységének létszáma, mindig azon egy vezéreszmének szemmeltartásával, hogy az őrjárat soha 30 óránál több időt igénybe ne vegyen. Ezen adatokat a kerületi parancsnokságok január 31-ig fogják beszolgáltatni; akkor leszek abban a helyzetben, hogy a csendőrség szaporításának szükségéről coneret képet nyerjek. Említette még a t. képviselő úr a jutalomdíjakat s hogy a csendőrök azokat későn kapják. Ez oly administrativ hiány, a melyen mindenesetre a legrövidebb idő alatt segíteni fogok. Áttért a t. képviselő úr a cseudőrségi jelvényekre, nevezetesen a kardbojtra. (Nagy mozgás. Halljuk! Halljuk!) T. ház! Az 1881. évi III. tcz. 1. §-a azt mondja, hogy a közbiztonsági szolgálat ellátására katonailag szervezett m. kir. csendőrség állíttatik fel. Helfy Ignácz .* Magyar királyi! Hieronymi Károly belügyminister: Igenis magyar királyi csendőrség. Mikor ezen törvényjavaslat 188í-ben előterjesztetett, akkor az indokolásban ki volt fejtve, mi értetik ezen katonailag szervezett csendőrség alatt, mert az indokolás egészen világosan hivatkozik arra, hogy ezen törvényjavaslattal az akkor tényleg Erdélyben fennállott csendőrséghez hasonló intézményt kíván életbeléptetni. Szalay Károly: Szervezetére nézve hasonló ! Hieronymi Károly belügyminister: Ugyancsak az 1881 : III. tcz. 8. §-a azt mondja, hogy a csendőrségi tisztek és összes csendőrök személyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi minister alá vannak helyezve; az összes személyes ügyek a honvédelmi ministeriumban kezeltetnek és a csendőrség által elkövetett fegyelmi ós bűnügyekben kizárólag a m. kir. honvédbíróságok illetékesek. Midőn 1881-ben ezen törvény alapján a
