Képviselőházi napló, 1892. VIII. kötet • 1893. január 20–február 11.

Ülésnapok - 1892-142

143. országos ülés 1893, január 24-én, kedden. 93 lem teljes szigorral gyakoroltatik, mert hisz a katonai fegyelem egyik kelléke, hogy az szi­gorú legyen. Hogy csakugyan történnek-e oly apró chicanok, mint a minőket a t. képviselő úr említett, és a melyek nézetem szerint sem képe­zik szükségszerűen a fegyelem kellékét, erről most nem nyilatkozhatom, mert eddig tudomásom nem volt róla. De hogy a fegyelem volna oka, hogy a csendőrség állományában oly nagy a változás, mint a minő tényleg az intézmény kárára constatálható, azt még is kétségbe vonom, és nem hiszem, hogy ebben rejlenek a jelenség­nek valódi oka. Az ok két más körülményben rejlik, melyeket a t. képviselő úr is felemlített. Az; egyik a zsold elégtelensége. Csakugyan Magyarországon egy csendőr napi zsoldja 93 krajczár, míg Ausztriában 1 frt d 1 /^ kr., a kü­lönbség tehát elég jelentékeny. Pázmándy Dénes: Ott l forint 10 krajczár. Hieronymi Károly belügyminister: Bocsánatot, 1 frt 9­6 kr. A zsold ezen elégtelen­ségét némileg kiegyenlíti az, hogy a szolgálati pótdíjak nálunk valamivel magasabbak, Nálunk három évi szolgálat után napi 20 kr., a mi évenként 73 forintot tesz ki, míg Ausztriában három évi szolgálat után az évi szolgálati pótlék csak 50 frt, tehát a különbség Magyarország előnyére elég nagy. Hat évi szolgálat után a pótlék nálunk 91 frt 21 kr., míg Ausztriában itt már nagyobb, t. i. 100 frt. De minthogy nálunk az intézmény kárára a csendőrségben a köz­legények kevés időt töltenek, legfölebb az első három évi szolgálat jön tekintetbe, és erre nézve nálunk a helyzet kedvezőbb, úgy, hogy a zsold kedvezőtlenebb volta az által némileg kiegyen­líttetik. Ha már most azt kérdjük, hogy e dolgon segítsünk-e: eziránt már elvi határozat van, a mennyiben a tisztviselők fizetésjavításáról szóló törvényjavaslat indokolásában a pénzügyi bizott­ság a pénzügyőrök zsoldjának felemelésével párhuzamosan a csendőrök zsoldjának felemelé­sét is javasolta. És én talán még ez évben, de legkésőbb a jövő évi budget tárgyalásakor ez iránt coneret javaslatot fogok tenni. (Helyeslés.) A különbség azonban, mely ez által elő fog állani, elég nagy összegre megy, mert ha pél­dául csak annyira akarjuk felemelni a zsoldot, a mekkora Ausztriában, ez az évi budgetet 380 ezer forinttal terhelné. E számot csak tájé­kozásul említem. Van azonban egy másik, nagyobb baja a csendőrségnek, a mi az oka annak, hogy a legé­nyek oly rövid ideig maradnak szolgálatban, és ez a legénység túlságos megerőltetése. Némely vi­déken oly gyéren vannak az őrsök, hogy egyes helyeken előfordul, hogy ezeknek őrjárata eltart 45—50 órát is, vagyis 45—50 órát van a legény szolgálatban. Ez természetesen erejét tel­jesen kimeríti. {I^as! Úgy van!) A csendőrségi kerületi parancsnokok és a csendőrtisztek vélekedése szerint a legnagyobb erőfeszítés, a melyet e tekintetben a legénység­től kívánni lehet, az, hogy egy-egy őrjáratának időtartama 30 óránál nagyobb ne legyén. Az sem kívánatos, hogy 30 óra legyen minden őrjárat tartama, de mindenesetre úgy kell szervezni a szolgálatot, hogy 30 óránál hosszabb őrjárat soha se forduljon elő. (Helyeslés.) Ezért bár egyetértünk abban, úgy látom, mindnyájan, hogy a csendőrség létszámát szaporítani kell, mint­hogy ezen szaporítás iránt átlagszámok alapján határozni nem lehet, én valamennyi kerületi pa­rancsnoksághoz rendeletet intéztem, a melyben fölszólítottam őket, tegyenek javaslatot az iránt, mennyiben volnának szaporítandók az egyes őrsök és az őrsök legénységének létszáma, min­dig azon egy vezéreszmének szemmeltartásával, hogy az őrjárat soha 30 óránál több időt igénybe ne vegyen. Ezen adatokat a kerületi parancs­nokságok január 31-ig fogják beszolgáltatni; akkor leszek abban a helyzetben, hogy a csend­őrség szaporításának szükségéről coneret képet nyerjek. Említette még a t. képviselő úr a jutalom­díjakat s hogy a csendőrök azokat későn kap­ják. Ez oly administrativ hiány, a melyen minden­esetre a legrövidebb idő alatt segíteni fogok. Áttért a t. képviselő úr a cseudőrségi jel­vényekre, nevezetesen a kardbojtra. (Nagy moz­gás. Halljuk! Halljuk!) T. ház! Az 1881. évi III. tcz. 1. §-a azt mondja, hogy a közbizton­sági szolgálat ellátására katonailag szervezett m. kir. csendőrség állíttatik fel. Helfy Ignácz .* Magyar királyi! Hieronymi Károly belügyminister: Igenis magyar királyi csendőrség. Mikor ezen törvényjavaslat 188í-ben előterjesztetett, akkor az indokolásban ki volt fejtve, mi értetik ezen katonailag szervezett csendőrség alatt, mert az indokolás egészen világosan hivatkozik arra, hogy ezen törvényjavaslattal az akkor tényleg Erdélyben fennállott csendőrséghez hasonló intéz­ményt kíván életbeléptetni. Szalay Károly: Szervezetére nézve ha­sonló ! Hieronymi Károly belügyminister: Ugyancsak az 1881 : III. tcz. 8. §-a azt mondja, hogy a csendőrségi tisztek és összes csendőrök személyi, előléptetési és fegyelmi ügyekben a honvédelmi minister alá vannak helyezve; az összes személyes ügyek a honvédelmi ministe­riumban kezeltetnek és a csendőrség által elkö­vetett fegyelmi ós bűnügyekben kizárólag a m. kir. honvédbíróságok illetékesek. Midőn 1881-ben ezen törvény alapján a

Next

/
Oldalképek
Tartalom