Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-138
458 188- oriíágoJ *U é * 18(,s «3*nnár 19-én, ?,gBt8rt5ki5n, Ezt a kérelmet Miklós Gyula t. képviselő ár intézte a belügyminister úrhoz. A t. belügyminister úr kiterjeszkedett válaszában igen sokra, de ezt a kérdést mind ez ideig nem érintette. (Helyeslés a szélsőbalon.) Mivel én minden reformnak az első betűjét a főbaj okának eltávolításában, tehát a közigazgatásnak a pártérdek szolgálatától való megmentésében látom, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) kérem a t. belügyminister urat, hogy ne csak a mi panaszainkra, hanem saját pártja egyik tagjának, Miklós Gyula t. képviselő úrnak kérelmére e tárgyban nyilatkozni szíveskedjék. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Nem szavazom meg a költségvetést. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani, t. ház? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. (Élénk helyeslés jobb felől.) Hieronymi Károly belügyminister: T. képviselőház! Kötelességemnek tartom, hogy a vita folyamában felhozottakra lehető rövidséggel reflectáljak. (Felkiáltások: Holnap!) Ha a t. képviselőház megengedi, ma kívánnám ezt tenni. (Halljuk! Halljuk ! Élénk fel Máltások a szélsőbalon: Holnap ! Holnap! Zaj. Elnök csenget.) Mielőtt a tegnap és tegnapelőtt itt felhozattakra áttérnék, refleetalni kívánok a Bethlen Gábor gróf képviselő úr által felhozottakra. A képviselő úrnak különösen azon szavai indítottak, hogy arra visszatérjek, a midőn azt mondotta, hogy: »de a belügyminister úr mai felszólalásával annyira elejtette az általa érdemeseknek nem ismert egyéneket, hogy nem hiszem, hogy a dolog végére járása, nélkül csak fel is szólaljon a megtámadott főispán érdekében*. Kötelességemnek tartottam a dolognak végeié járni és minthogy a képviselő úr oly concret vádakat intéz az illető főispán ellen, melyekből annak erőszakos eljárására és nemzetellenes érzelmeire lehet következtetni, kötelességemnek tartom a házban itt nyilvánosan felhozottakat nyilvánosan megezáfolni. (Élénk helyeslés.) A t. képviselő úr először is a medgyesi rendőrkapitány ügyét hozta fel, a kit állítólag a főispáni állásban történt változás következtében a főispán úr erőszakosan távolított el és a mint a t. képviselő úr mondja, a rendőrkapitányt családjával együtt kitette az utczára, daczára annak, hogy fegyelmileg ártatlan, elbocsátották az illetőt, bár a kir. tábla, mint második és legfőbb fórum, teljesen felmentette a fegyelmi vétséget képező tett vádja alól. Itt a kezemben a fegyelmi választmány határozata, mely 1891. évi november 10-én kelt. Hosszasan van itt motiválva a hivatalvesztés büntetése:" ezen indokok at — az illetőre való tekintettel — nem fogom felolvasni. (Helyeslés.) Csak annyit hozok fel, hogy az említett rendőrkapitányra egyhangúlag mondta ki a fegyelmi választmány a hivatalvesztést. Igaz, tökéletesen megfelel a valóságnak, a mit a t. képviselő úr mondott, hogy az egyik vádpontra nézve a törvényszék és a törvényes eljárás felmentette; de nem mentette fel a többi vádpontokra nézve. A másik eset a keresdi jegyzőre vonatkozik. Itt van kezemben a fegyelmi határozat és e szerint a keresdi jegyző szintén hivatalvesztéssel sújtatott azért, mert a felsorolt 6 — 7 esetben különböző összegű pénzeket elsajátított (Derültség a jobboldalon.) Egy további vádpontja a t. képviselő úrnak, hogy ott tömeges nyugdíjazások, még pedig pártszempontból történtek. Összeszedettem az összes nyugdíjazásokat. Nyugdíjaztatott egy árvaszéki nyilvántartó, a ki 74 éves, egy 72 éves megyei aljegyző, (Derűlség jobb felől.) egy 59 éves megyei számvevő, azután egy 63 éves főszolgabíró, egy 52 éves járási szolgabíró. Megjegyzem, hogy a két utóbbi nyugdíjazása oly betegség miatt történt, melyek azt mindenképen indokolják; az utóbbira nézve pl. szélhűdés forgott fenn. Azt hiszem, hogyha 73, 74 éves emberek nyugdíjaztatnak, bajos azt mondani, hogy ez pártszempontból történik. (Mozgás bal felől.) Azzal vádoltatott továbbá a főispán, hogy ő a Röth sírjához elzarándokolt. Ebben a t. képviselő úr tévesen volt informálva, mert én úgy vagyok értesülve, hogy nem volt ott az illető főispán. Azt mondja továbbá, hogy a főispán germanisal és erre igazán érdekes adatokat hozott fel; egyebek között azt, hogy a községi számadások mellett német nyugták vannak. Felhozattam a községi számadásokat; itt vannak, méltóztassanak megtekinteni, hogy 1888-tól kezdve csupán német, még pedig nyomtatott nyugták vannak. Nem akarok annak vitatásába bocsátkozni, hogy helyes-e ez, vagy nem, hanem semmi esetre nem az új főispán hozta be a német nyugtákat. Bánó József.* Megváltoztathatta volna! Hieronymi Károly belügyminister: Igaz, de a vád nem az volt, hogy nem változtatta meg, hanem az, hogy ő hozta be a német nyugtákat. (Igaz! Úgy van! jobb felől. Zaj a szélső baloldalon. Egy Láng jobb felől: Ó volt a főispán!) Én azt constatáloin, hogy nem a mostani főispán hozta be a német nyugtákat. A.zt mondta továbbá a t. képviselő úr, hogy a jégvermek építése tárgyában egy német rendeletet adott ki a főispán. Itt van a rendelet, mely nem német, hanem magyar nyelven lett
