Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-137

438 ltffi orsíágos ülés- 189S. j|ann*r lS'áti, izerdánr 1869-iki törvényekben, hogy a bírói hatalom elválasztatik a közigazgatástól és mit tett a szabadelvű" kormány? Legelőször is illusoriussá tette a bírói függetlenséget és elmozdíthatatlanságot; behozta a megyei közigazgatási bizottságokat, azok élére nagyhatalmú főispánokat helyezett és ezek a közigazgatási bizottságokkal és azon intézkedésekkel, a melyeknél fogva a gyám és a bagatell ügyet és hagyatéki ügyek egyrészét kivették a bíróság kezéből és az ügyvédi intézmény ellen mindent elkövetnek, hogy az fenn ne maradhasson : ezekkel előidézték azt, hogy a delegatio intézménye valósággal a belügyekben is érvényre jutott. És ha nézzük ennek a túlsó oldalát kifelé, ugyanakkor történik az, hogy a nagyhatalmi törekvések a keleti kérdés felbolygatását okozták ; ennek lett következménye Bosznia occupálása s ennek eredménye a pénzügyi helyzet, mely a közös ügyekben egy feneketlen Danaidák hordóját állította fel, a melybe mi összes pénzünket és véráldozatunkat beleöntjük, a nélkül, hogy megtölteni képesek lennénk valaha. Ee minthogy egy physiologus szerint élni annyit tesz, mint nemzeni: ez a szabadelvű kormány nemzette a maga képére és hasonlatosságára az u. n. modern főispáni intézményt, a melyeknek viselői, noha állami tisztviselők s buaás fizetéseket húznak és kedvezményes nyugdíjban részesülnek, még sem tekinthetők állami tisztviselőknek és jóllehet benn vannak a ministeri létszámban é* ministeii tanácsos ezímeket kaphatnak, de még sem tisztviselők, mert egyszerűen a ministereknek felelősek és sem poli tikai, sem jogi, sem anyagi felelősség alá nem vonhatók. És mig ebben az országban qualificationalis törvény van s így a legutolsó iskolatanító s a legutolsó írnok is csak úgy juthat állomáshoz, ha kellő elméleti és gyakorlati képzettséggel bír, addig a főispánoktól semmiféle qualifieatio nem kívántatik s midőn a főispánoknak még a bíróságok kinevezésére is befolyás engedtetik, elképzelhető az a hatalom, a melyet a semmi qualifieatioval, sem jogi, sem másnemű képzettséggel nem bíró főispánok éveken át gyakorolnak. Ha már most ilyen teljesen korlátlan rendelkezési körrel ellátott főispánok állíttatnak a megyék élére és ezeknek azon befolyás adatik, hogy a megye területén levő összes hatóságok személyes előmenetelére befolyást gyakorolhatnak ; ha ilyen felelősség nélküli közegeknek egyik kezébe adatik az informationalis és kinevezési jog, másik kezébe az a nagyhatalmi kör, a melynél fogva a hatóságok bármily intézkedését jogorvoslattal megtámadhatják és megsemmisíthetik, és ha ezen mindenható hatalom által igénybe vehető tálkapásokkal szemben az egyszerű polgárembereknek semmi fóruma, sem közigazgatási, sem fegyelmi, sem bűnügyi fojmma nincs, a hol azok ellen jogorvoslást szerezhetnének: akkor ha ma Sennyey Pál élne és ezeket a 20 év utáni közigazgatási állapotokat megvizsgálná, akkor bizonyára azt mondaná, hogy ezek ma is ázsiai állapotok, és azt mondom én a magam részéről is, hogy neki ma is igaza van. A főispáni intézmény szülte a főispáni titkári intézményt és szülte a megyei főszolgabírói intézményt. Ezek szülöttei a mai rendszernek és a mint grassál a főispán bent a megye székhelyén általában, úgy grassál a főszolgabíró a vidéken és ezen szolgahírák — és általában az egész berendezett közigazgatási szervezet — csakis a kormány hatalmi és személyi uralmának fentartására, előmozdítására és képviselőválasztások alkalmával a többség tagjainak ide beszolgáltatására vannak hívatva. Ennek fejében azután elnéznek a közigazgatási tisztviselőnek minden visszaélést, minden hatalmi túlkapást. A dolog úgy áll, hogy különösen a választások alkalmával nincsen fórum, mely elégtételt szolgáltatna a sértett magánjogi, személyi és polgári jogoknak. Ez teszi, t. ház, hogy megvannak ugyan nekünk a büntető' törvényeink, megvan választási törvényünk, de azok soha végre nem hajtatnak. Ött van választási törvényünknek az a határozott intézkedése, a melynél fogva ha a választási elnökök a választások alkalmával elnöki jogukkal úgy élnek vissza, hogy abból a választás megsemmisítése következik, azok 2.000 forintig büntethetők és fegyelmi eljárás alá vonandók. Tárgyaltatott is itt a házban a híres bereczkí választás esete, a melyben a választási elnök visszaélései miatt a választás megsemmisíttetett. Ott van a törvénynek azon rendelkezése, a mely szerint 2.000 forinttal kellett volna megbüntetni az illető választási elnököt. Ismerte mindenki az eljárást és én most sem tudom, vájjon az a választási elnök befizette-e a megyei törvényhatóság pénztárába ama 2.000 forintot, vagy hogy legalább szemrehányást tettek-e neki ezért? Ilyen volt a tápéi és sok más eset. Sőt többet mondok. Á múlt évi költségvetés tárgyalása alkalmával az akkori néhai belügyministerrel szemben itt épen erről a helyről hoztam fel olyan speciális esetet, a melynél fogva nem tűrnének meg tisztességes emberek társaságában sem egy olyan embert, a ki ezt a dolgot végrehajtotta Az én járásom főszolgabírája t. i. a választás éjjelén átveszi a választási elnöktől a választásra vonatkozó iratokat lepecsételve azért, hogy a postára adja és beküldje a központi vá-