Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-136

läí. #rsíág«s ülés I*«S. január 17-én, kedden. 409 lom, hogy ezek az erélyes intézkedések bünte­tések kiszabásából állanak ; elég fájdalom, hogy népünket sem a templomban a szószékről, sem a hivatalokban nem tudjuk meggyőzni arról, hogy első sorban orvosi kezelés alá vétesse gyermekét, hanem erre büntetések kiszabásával kell kényszeríteni És e tekintetben bátor vagyok a t. belügy minister úr figyelmét felhívni egy nem rossz intézkedésre, mely megyémben is meg­van, mely szerint a törvény alapján a kihágá­sokról hónaponkint kell a megyének kimutatást előterjeszteni. Méltóztassék a t. belügyminister úr szintén hónaponkint külön kimutatást be­kívánni a hét éven alóli gyermekek gyógy­kezelése elmulasztására kiszabott büntetésekről is. Ezzel a hatóságok is ösztönözve lesznek arra, hogy ilyen eseteket büntetlenül ne hagy­janak és másodszor a szülők mindinkább fogják respeetálni azt a kötelezettséget, mely a törvény értelmében őket ebben a tekintetben terheli. Igen éles elbírálás alá vette az ellenzék a közrendészet kérdését. Ebben a tekintetben megint azt hiszem, hogy teljesen tárgyilagosan mondom meg az igazságot, hogy a esendőrségi intézmény közrendészeti viszonyainkban határo­zottan nagy javulást tüntet fel. Bevált ez az országban és a közönség által a legnagyobb örömmel és a legnagyobb nyugalommal is fogadtatott. Kissé túlzottnak kell tartanom Horváth Gyula t. képviselő úrnak azt az állítását, hogy á csendőrség kortes czélokra használtatott fel. Hiszen, t. ház, a csendőrség erre teljesen alkal­matlan. (Derültség a szélső baloldalon.) Az a rideg katona, (Élénk derü'tség és mozgás a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! jobbról) az a rideg katona ugyan kinek a kedélyére tudna hatni? (Élénk derültség a szélsőbalon. Felkiáltások: Hál a szuro­nyok ?) Ugyan kit lenne képes ellenkező nézetre, ellenkező elvekre tántorítani ? (Egy hang a szélső­balról : Eltántorítják a rideg szuronyok!) Próbálja az meg t. ház, a ki Magyarországon meg akar bukni a választásnál, hogy egyedül e szuronyok hatalmára támaszkodjék, meg is fog bukni. (Fel­kiáltások a szélsőbalon: Pénz is kell hozzá!) Példa van rá akárhány. Ugyancsak Horváth Gyula t. képviselő­társam kifogásolta azt, hogy a lefolyt kép­viselőválasztások alkalmával a szuronyok úgy szólván mindenütt igénybe vétettek, minden választásnál vagy csendőrség, vagy katonaság lépett közbe. Uray Imre: Csak ridegen! (Derültség a szélsőhálóidalon.) Terényi Lajos: Ezt ne méltóztassék kor­mányzási hibának venni, hanem tessék keresni a hibát abban az izgatottságban, mely a válasz­tások alkalmával a választó polgárokon erőt KÉPVH. NAPLÓ. 1892—-97.VH KÖTET. vesz (Zaj a szélsőhalon) s a mely nem mondom, hogy itt a házban levő ellenzéki pártoknak akár tudtával, akaratával vagy utasítása folytán kelet­kezett, de a mely izgatottságok a vidékeken lelkiismeretlen korteskedések által idéztettek elő. (Élénk mozgás és ellenmondás a bal- és szélsőbalon,) Én erre, kérdem, t. ház, mi a helyesebb ? az-e, hogy ezen izgatott választó polgárságot, katonaság vagy bármi fedezet nélkül állítsuk egymással szembe, hogy azok esetleg tettleges­ségre vetemedhessenek és nem inkább szük­séges-e, hogy a kedélyek lecsillapítására a bel­ügyi administratio és a hatóság preveniáljon ? Hiszen ha nem teszik meg e preventív intéz­kedéseket, nem tudunk a támadásoknak ellent­állani, melyeket a házban az ellenzék részéről tapasztalunk, ha pedig megteszik az intézkedé­seket a választások nyugalmas lefolyása érde­kében, akkor a t. ellenzéknek ez is baj s ezt is szemére hányja a kormányzatnak. (Helyeslés jobb felől. Élénk mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Nagyon furcsa, túlerős és valóban nem tárgyilagos bírálatot mond az igen t. ellenzék Magyarország tisztikaráról, Magyarország fő­ispánjairól. (Halljuk! Halljuk!) Kissé furcsának mondom-e bírálatokat, mert nagyon ellenkeznek egymással. E rövid két nap alatt hallottam a t. ellenzék részéről felszólalni olyan képviselő urakat, a kik megtámadják a főispánt, mert nem lakik a székhelyen s ebben a magam részéről igazat adok az illető képviselő uraknak. Ezután jő Babó Emil t. képviselő úr és rádörgi a fő­ispánra, hogy miért lakik a székhelyen. (Derült­ség jobb felől. Ellenmondás a szélsőbalon) ne vegye­nek részt minden doloii; elintézésében s ezen kivfíl nehezményezi az egyik t. ellenzéki kép­viselő úr, hogy a főispán nem ellenőriz, Babó Emil t. képviselő úr pedig haragszik azért, hogy a főispán a város minden ügyébe bele­néz, felülvizsgál és mindenben intézkedik. De, t. ház, beszélnek arról az óriási hatalomról, mely a főispán kezében össze van pontosítva, s a mely hatalommal Magyarország főispánjai legnagyobb részt visszaélnek. T. ház! Én körülbelül egy év alatt, külö­nösen három vagy négy főispánt hallottam több­szörösen az ellenzék részéről felemlíteni, mint olyanokat, a kik hatalmukkal csakugyan erősen élnek és a kik erőszakoskodnak, (Felkiáltások szélső bal felöl: visszaélnek!) hát legyen: vissza­élnek. (Halljuk! Halljuk !) Meg is nevezem azokat a főispánokat, a kiket említeni hallottam: ilyen volt Csongrádmegye főispánja Zsilinszky Mihály, ilyen volt Somogymegye főispánja Tallián Béla, ilyen volt a mi volt főispánunk s a mostani államtitkár Reiszig Ede, a ki Sima Ferencz képviselő úr által lett ilyen alakban feltüntetve s ilyen volt nem tudom ki részéről, de az egyik 5Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom