Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-134

ÍM. #ritif«s iiés 18®§, jintílr ii*án, s»Biít»4#«

t S57 azért ekő sorban ennek előkészítésével foglalkoztam. Találtam a niinisteriumban erről tervezetet, a mely most van átdolgozás alatt. A munka javarészével már elkészültem, úgy, hogy a menynyiben a belügyministeriumról van szó, a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslat aránylag igen rövid idő alatt készen fog állani. (Helyeslés.) Meggyőződtem azután arról, hogy nemcsak .azért, mert az ellenzék a garantialis javaslatokat kívánja, hanem azért is, a mit nagyon helyesen Miklós Gyula barátom tegnap elmondott és a mit a mindennapi tapasztalás a ministeriumban igazol, mert elsőrangú szükség a most létező fegyelmi törvénynek mielőbbi megváltoztatása. (Helyeslés.) Meggyőződtem, hogy erre szükség van a következő okokból: először, mert maga a törvény szövegezése nem elégvilágos, nem elég határozottan állapítja meg az eljárási módot és ennélfogva számos fegyelmi ügynek elhurezolása és időn túl való elhúzódása lehetséges; másodszor nem felel meg sem azon szempontból, hogy fegyelmi vétség esetén az illetőt elég rövid idő alatt feleletre lehessen vonni, sem azon irányban, hogy az illető egyénnek azon biztosítékokat nyújtsa, a melyek minden tekintetben kívánatosak. (Helyeslés.) Erre vezetett engem az a rövid tapasztalat, a melyet a belügyministeriumban szereztem és ennélfogva, mihelyt a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslattal elkészülök, azonnal a fegyelmi törvény revisiojáról fogok gondoskodni (Helyeslés.) és e sorrend szerint fogom ezen törvényjavaslatokat a t. háznak benyújtani. (Helyeslés.) Á kormány programmjának megfelelően ezen törvénykészítési munkák befejezése után a községi törvény fog napirendre kerülni. E tekintetben mindenekelőtt azt kell konstatálnom, hogy az a szükséges statisztikai anyag, a melynek alapján a községi törvény készítésénél el lehet indulni, nem áll rendelkezésre. Kénytelen vagyok ezt konstatálni, nehogy a községi törvény elkészítésére szükséges hosszabb idő nekem rovassák fel. Hiszen kétséget nem szenved, hogy a községek rendezése egyúttal pénzügyi feladat. A községek háztartásának rendezése annyira belevág a községek rendezéséről szóló törvénybe, hogy ehhez a községek háztartására és adózási viszonyaira kiterjedő alapos tanulmány nélkül hozzáfogni helyes nem volna (Általános helyeslés.) Azért, midőn az erre szükséges adatoknak megszerzésére megtettem a kellő lépéseket, azzal egyidejűleg előkészítettem a községi törvény revisiojára vonatkozó alapelvek kidolgozását is és ebben a tekintetben is nem megvetendő anyag áll rendelkezésemre. Azon általános érdeklődésnél fogva, mely az administratio reformjára vonatkozó javaslatunk iránt nyilvánul, kötelességemnek tartottam ezen általános tájékoztatást előadni s úgy hiszem, azt is igazoltnak fogja a t. ház találni, hogy én azon elveknek kifejtésébe, a melyek ama törvényjavaslatokban érvényesülni fognak, most bele nem megyek, (Helyeslés jobb felöl) mert ez csak coneret javaslatok alapján van helyén, (Általános helyeslés.) Szó volt a háznak különböző padjairól administrationk állapotáról és bajairól és itt első sorban Horváth Gyula t. barátomnak egy kijelentésével kell foglalkoznom. 0 első sorban azt állította oda administrationk javításának egyik postulatumaként, hogy a főispánok közül többen elinozdíttassanak. Mielőtt e kérdésre tüzetesen rátérnék, egy észrevételem van. Nem hagyhatom ugyanis megjegyzés nélkül azt az alaphangot, a melyet a főispáni karról Horváth Gyula t. barátom használt. (Felkiáltások bal felöl: Jogosan! Mozgás a jobboldalon. Halljuk.' Halljuk!) Gr. Károlyi Gábor: Disereditált emberek ! Madarász József: Törlendők! (Halljuk! Halljuk! Mozgás a jobboldalon. Elnök csenget.) Hieronyini Károly belügyminister: T. ház! Először is mecrjegvzem, hogv nem akaO i «T> ^ ? CT.J rom és nem is lehetne azt tagadni, hogy egy annyi főből álló testületben, mint a minő a főispáni kar, ne lehetnének egyesek, a kik ellen akár Horváth Gyulának, akár más képviselő úrnak kifogása ne lehetne. Polónyi Géza: Maga az intézmény rossz. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Hieronymi Károly belügyminister: Erre is visszatérek, az intézményről is fogok szólani, sőt tovább megyek és azt sem akarom egyáltalán tagadni, mintha nem látnám lehetőnek, hogy egyik-másik főispán szolgálatát részemről megköszönjem. (Élénk helyeslés bal felöl.) De azért, t. ház, nem hallgathatom el azt és úgy hiszem, tökéletesen megfelel az igazságnak, hogy a főispáni karban vannak kitűnő férfiak, (Általános helyeslés.) a kiknek munkálkodása az önzetlen hazafias tetteknek szakadatlan lánczoíata. (Úgy van ! jobb felől) Azért, midőn akár Horváth Gyula t. képviselő úr, akár más valaki egyes főispánok ellen kifogást vélt tehetni, nem tartom helyesnek, hogy az egész karról általánosságban megnevezés nélkül azt mondja, hogy ezek olyan urak, a kik nem bírnak annyi ortographieus ismerettel, mint a mennyivel rendes szobalányok bírnak. (Úgy van! Úgy van! jobb felöl. Mosgás a baloldalon.) Horváth Gyula: Ezt nem mondtam. (Zaj.) Hieronymi Károly belügyminister: Ily általánosan elmondott röpke szavak nagyon alkalmasak egy egéaz kar discreditálására (Úgy van! jobb elöl.) és ez sem nem méltányos, sem