Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-133
3«6 ÍM. #Ts«4gos II** IMI jtanár lt-án, péstefcea. az eddigi Ottó! eltérő módon szükség van, az kétségtelen. (Liaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A mi pedig a külföldet illeti, ott a magyar érdek és a magyar jó név az orosz pénzen kitartott ellenségeink közprédájának van kitéve. (Igaz! Úgy van! a száső baloldalon.) A mindenoldalról felmerülő és székiben terjesztett memorandumok, az orosz, franezia, német és más külföldi hírlapokban gyakran ismétlődő ellenséges czikkek és rágalmazó feljajdúlások ellensúlyozás nélkül lassankint megmételyezik a közvéleményt. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem csekély dulog ez, t. ház, mert manapság a közvélemény nem szeret bírálni és gondolkozni, hanem készpénzül fogadja el az egyes hírlapok által előterjesztett véleményt; már pedig hogy a közvélemény átalakulásának minő robbantó hatása van, nem szükséges e végből külföldi példákra hivatkoznom, elég utalnom az úgynevezett román irridenta agitatioira, a mely odavitte hallgatásunk folytán törekvéseit, hogy ezen agitatio elől már egy velünk barátságos szomszéd államban, Romániában nemcsak tudományos egyetemi tanárok, hanem már a kormány és hivatalos közegei sem térnek ki. Pedig ennek az agitationak az alapja hazug kiindulás és czélja nem egyéb, mint a magyar elem és a magyar állameszme elleni ellenséges indulat felgerjesztése. (Igaz! Úgy van! bal felől.) T. ház! Mindezen bajokat egy előrelátó államférfiúnak megismerni, ellene gyógyszert tudni és alkalmazni is kell. Őszintén megvallom, hogy én a jelenlegi ministerelnök úrtól e tekintetben is sokat vártam, mert apró és távoli, tehát érdektelen megfigyeléseim őt nemcsak a közeli időkből, hanem régebbi időkből is oly embernek tüntették fel, a ki mindent saját szemeivel szeret meglátni, a dolgokat önmagukban megbírálni és az intézkedést ahhoz képest alkalmazni. Mindezen tulajdonságokkal a ministeri székben csak ki kell nyitni a szemét, hogy meglássa a bajt, hogy azt fölismerje és gyógyítsa. Fájdalommal kell azonban konstatálnom, hogy teljesen jogosult bizalmam kezd aggódó lenni. Sok dolgot hallottam ugyan a ministerelnök úrtól működése óta, a mit ajkairól hallani nem szerettem volna és viszont sokat nem hallottam, a mit szerettem volna hallani; különösen pedig a régi politika folytonosságának erős és ismételt hangsúlyozása, félni lehet, azt jelenti, hogy ezen a téren is a régi kerékvágásban maradjunk, pedig ez nem egyéb, mint ezen különös, speciális magyar érdekeket elő nem mozdít; ni és a rendelkezési alapot mégis elkölteni. Ezt pedig én helytelen politikának tartom és azért a tételt nem szavazom meg. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Bernáth Dezső jegyző: BujanovicsSándor! Bujanovics Sándor: T. képviselőház! Parlamenti életünkben régi gyakorlat szerint a rendelkezési alap megszavazása azon pártok által, melyek a kormány iránt bizalommal nem viseltetnek, mindenkor bizalmi kérdésnek tekintetett. (Igaz! Úgy van! bal felől.) és azon pártok e tételt sohasem szavazták meg. Nem akarok most annak vitatásába bocsátkozni, vájjon és mennyire képezhet a rendelkezési alap általános kormányzati szükségletet. Megengedem, hogy az; minthogy azonban azt megítélni, hogy helyesen használtáé fel a kormány a rendelkezési alapot azon czélra, a melyre az megszavaztatott, épen az alap bizalmas természeténél fogva nem lehet, ennélfogva csak egyes jelenségekből ítélhetjük meg, hogy helyes ezélokra és helyes módon használja-e azt fel a kormány. És e tekintetben teljesen egyetértek azokkal, a miket előttem szóló Molnár József t. képviselőtársam felemlített s a mikkel úgy a hazai, mint a külföldi sajtóban, talán épen ezen rendelkezési alap felhasználása segélyével, találkozunk. Mondom, jelenség ez, a melyet bizonyítani képes nem vagyok, de e jelenségből ítélhető meg a felhasználás. E fölött, mondom, vitatkozni nem akarok; egyszerűen konstatálom azt, hogy a párt, a melyhez tartozom, a jelenlegi kormány iránt bizalommal nem viseltetik, azzal szemben ellenzéki pártállást foglal el. Indokoltuk ellenzéki álláspontunkat kimerítően, behatóan és tárgyilagosan a költségvetés általános tárgyalása, valamint a három havi meghatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. Ma ezen indokok ismétlésébe bocsátkozni nem akarok; mai parlamenti viszonyaink között teljesen elégségesnek tartom utalni az akkor elmondottakra s elégségesnek tartom magam és elvbarátaim nevében egyszerűen kijelenteni azt, hogy nem viseltetvén bizalommal a kormány politikája iránt, a rendelkezési alapot, a melyet bizalmi kérdésnek tekintek, meg nem szavazom. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Bernáth Dezső: Mérey Lajos! Mérey Lajos: T. ház! Az országgyűlési 48-as és függetlenségi párt, mint közjogi ellenzék, még eddig sohasem szavazta meg a 67-es alapon álló kormányoknak a rendelkezési alapot s nem is fogja megszavazni semmiféle kormánynak, a mely ezen az alapon áll s így nem szavazza meg a jelenlegi kormánynak sem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A függetlenségi és 48-as párt tudja, látja, hogy mindaz, mit a ministerelnök úr ministereluöksége óta, mint haladást, mint közjogi javuj lást igéit és kilátásba helyezett, nem fog tel• jesedésbe menni, nem fog pedig teljesedésbe