Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-132

181, oraágM ülés 1898. jaaoár 12-én, CBnt8rt5k8n. 31 f hanem alkalmaztassák a magyar zászló. (Élénk j helyeslés a szélső baloldalon.) De mi ezzel szemben azt látjuk, hogy az a fekete-sárga szín bele van véve még a tisztán magyar institutiokba is, mint pl. a honvédség intézményébe. (Közbeszólások a szélsőbalról: Visszaélés ! Nincs ott helye !) Az uralkodóház családi czímere és színei mások voltak. Mert nem akarok adós maradni ezen kérdésben sem a felelettel. A Habsburgoknak, mikor még csak grófok voltak, családi czímerök volt arany mezőben ágaskodó vörös oroszlány s ezt használták mint habsburgi grófok. Később Barbarossa Frigyes császár ajándékozott nekik egy új czímert és új színeket, miután Ptolomais ostrománál az egyik Habsburg gróf, Lipót nagyon kitűntette magát, fehér kabátja állítólag csupa vér lett az ellenség vérétől, úgy, hogy mikor a csata végével övét derekáról levette, kabátján egy fehér csík maradt, a többi vértől egészen piros volt. Ennek emlékére adott neki és családjának a császár új ezímert: vörös mezőben fehér övet. S van rá történeti adatunk, hogy pl. Habsburg Frigyes gróf 1230 táján már élt ez új czímerrel. Mikor Habsburg Rudolfot megválasztották római szent birodalmi császárnak és ő Ausztriában új ágat alkotott családjával s Albrecht nevű fia részére 1282 ben az osztrák herezegséget alapította, elrendelte, hogy a család új czímere ezentúl vörös mezőben levő fehér öv legyen, a mely egész mai napig meg is maradt. A birodalmi czímerben, a mely pl. a nagy ezímer, összesen 9 fő- és 62 almezőre van osztva, a középpaizsot mindenütt a családi czímer foglalja el. Mikor a Habsburgoknak férfiága kihalt és a Habsburg-Lotharingiai házat alapították, e két régi czímer mellé felvették a lotharingiai czímert is, még pedig sárga mezőben vörös sáv és ebben három fehér kánya. Ez képezi a közepét valamennyi czímernek, melylyel mint a csa1 dí czímerrel élni szoktak, mint a, nagy, a közép és a kis czímernek; de ezek egyikében sincsen sehol sem a sárga-fekete szín, sem a kétfejű sas. A sárga-fekete szín nem is volt soha az uralkodó háznak színe, hanem újabb időben is mindenkor a fehér és vörös színt használták, (Úgy van! Úgy van a szélső baloldalon.) melyet még Barbarossa Frigyes idejében kaptak. Már most, ha így áll a dolog, mivel tudja a ministerelnök úr indokolni, hogy a közös hadsereg zászlói fekete-sárgák és hogy a közös hadsereg nek a megkülönböztető színei még a külsőségekben is és mindenkor a fekete-sárga? (Helyeslés a szélső baloldalon.) A fekete-sárga szín, mint emiitettem, semmi egyéb, mint az osztrák császárság színe. Miért van tehát az, hogy a közös hadsereg, mely az 1867-iki kiegyezés alapján közös intézmény, mégis tisztán a monarchia két államának csak egyik színét viseli s a másik szín abban repraesentálva nincs ? (Élénk tetszés bal felöl.) A mennyi jogosultsága van az egyik színnek, éppen annyi jogosultsága van a másiknak, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) vagy az egyik színt sem szabad alkalmazni, vagy pedig egyforma jogosultsága van az egyiknek, úgy mint a másiknak. De azt gondolnám, hogy legegyszerűbb és legokszerűbb volna a kérdést úgy megoldani, hogy úgy Magyarország, mint Ausztria színeinek egyforma jog adassék, hoj?y pl. a magyar ezredek tisztán a piros-fehér-zöld színnel, zsinórzattal és kitüntető jelekkel láttassanak el, ellenben az osztrák császárságból besorozottak a fekete-sárga színekkel és jelekkel láttassanak el. (Élénk lie lyeslés bal felöl.) De ha nem e mód fogadtatnék el, ha pl. eombinative használnák mind a két államnak a színeit, annak is volna jogosultsága. Vagy ha ez sem történnék, ha nem használtatnék sem az egyik, sem a másik, hanem használtatnék pl. a vörös-fehér szin, a mely az uralkodónak is családi szíoe s Magyarországnak is régi színe, ennek is a jogosultságát el tudnám fogadni, de annak semmi jogosultsága, sincs a világon, hogy a fekete-sárga szín ott legyen, a vörös-fehér-zöld szín pedig ne legyen ott. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És én, í. képviselőház, felhívom a mi szomszédainknak, a t. nemzeti pártnak is a figyelmét egy körülményre. Ez abban áll, hogy az ő programmjukuak egyik nevezetes pontja az, hogy szerintük nincsen végrehajtva az 1867-iki kiegyezés. Sok pontban nincs az végrehajtva, t. képviselőház, de a sérelem, hogy nincsen végrehajtva, talán egy pontban sincsen olyan uagy, mint épen ebben a pontban. Hiszen az, hogy micsoda színekkel láttassanak el a hadsereg egyes tagjai, még a fejedelmi joghoz sem tartozik, a mely esetben inkább lehetne érteni és felfogni, hogy nem akarták háborgatni a dolgot és hagyták, a hogy volt; de hiszen az 1867 : XII. tezikknek, a kiegyezési törvénynek, 11 ik szakaszában taxatíve vannak felsorolva a jogok, melyek ő Felségét, mint legfőbb hadurat megilletik és ott csakis az egységes vezénylet, vezérlet és belszervezetről van szó; az »Adjustirung« kérdése pedig ezek egyikéhez sem tartozik. Ehhez hozzászólni tehát csakis a két kormány megegyezésével, a közös hadügyministerium útján lehet. De ha ez így van, akkor semmi sem áll útjában annak, hogy a fekete-sárga szín, a melyik — mint mondottam — a, régi római szent birodalomnak a színe és később az osztrák császárság színe, itt semmi körülmények közt ne használtassák; (Élénk helyeslés bal felől.) hanem