Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.
Ülésnapok - 1892-129
|34 í 2 ** •'"siágos *W« 18W. január 9-én, Mtfflri. kórmán}programra és azon beszédek, a melyek* ben ezen programúi a ministerelnök úr részéről magyaráztatott, nagy bőséggel és meglehetős praecisioyal megjelölik a jövő működésének irányát, a mennyiben az a nemzet anyagi elohaladására vonatkozik; de ott, hol erkölcsi és specialiter nemzeti irányban való haladásról van szó, óvatosan tartózkodik a nyilatkozattól. Ez az, a mit én mondottam és újból Konstatálom, hogy ezen állításom a ministerelnök úr feleletével csak igazolást nyert, mert egy kérdésre sem válás olt azok közül, a melyek hozzá intéztettek, .' anem nagy ügyességet fejtett ki ez alkalommal is, mint mindig, hogy a lényeges kérdések elől kitérjen és szónoki hatást érjen el. Termé zetes, hogy én is támogatom az egyházpolitikai reformot, de azokról a feltételekről, a melyeket gróf Apponyi a reform támogatásához szükségeseknek tart és a melyeket elfogadott ez az ellenzéki párt, söt talán a többi ellenzéki pártok is, sem vele szemben, sem másokkal szemben nem méltóztatott nyilatkozni. Ezt akartam csak eonstatálni. Elnök: Beöthy Ákos képviselő úr kivan személyes kérdésben felszólalni. Beöthy Ákos: Személyes kérdésben, sőt mondhatnám, személyes megtámadtatás czímén (Derültség jobb felöl.) vagyok kénytelen szót kérni. Én, t. ház, azt mondtam, hogy a magyar királyi udvartartásra azért van szükség, hogy ő Felsége mindig megfelelő informatiokat nyerjen s erre a t. ministerelnök úr azt méltóztatott válaszolni, hogy ezen kijelentés az én részemről oly kijelentés volt, melyet én bizonyára nem gondoltam át. Már engedelmet kérek, ha valakinek ilyet mondanak az ország színe előtt, azt mindenesetre teljes joggal megtámadásnak veheti. Én ugyanabban a beszédben különösen hivatkoztam arra, hogy Angliában 1840-ben Peel Róbert, a ki Angliának egyik legnagyobb és legkomolyabb államférfia volt, kívánta, követelte és keresztül is vitte, hogy még az udvarhölgyek is azon párt soraiból vétessenek, a mely kormányon van, mert olyannyira szükségét látta annak, hogy az udvar informatioi a kormány politikájával eongruensek legyenek. Ez történik Angliában, a hol nemzeti dynastia van, a hol a dynastia soha sincs idegen befolyástól környezve. Mennyivel inkább szükséges ez nálunk, a hol a dynastia idegen befolyásoktól is van környezve, mely befolyások ellen ezen ország századokon keresztül folyton és folyton tiltakozott. (Igaz! Úgy van a bal- és szélső baloldalon.) Hogy ezen egész dologban nekem mennyire igazam van, méltóztassék a t. ház kegyesen megengedni, hogy csak igen röviden egy példát idézzek. (Halljuk! Halljuk!) Kevéssel az új kormány kinevezése előtt megjelent egy röpirat, mely a »Nemzet« czímíí újság kíséretében küldetett szét s a mely az egyes ministerek biographiáját és politikai jellemzését tartalmazta, — hozzáteszem, mindegyiket agyba-főbe dicsérte — a mely röpirat egyes részeit, a mint tudjuk, kiváló kormánypárti képviselők írták, ha nem csalódom, Pulszky Ágost t. képviselő úr, (Élénk derültség a bal- és szélsőbalon.) Mikszáth Kálmán és Beksics Gusztáv t. képviselő urak írták. (Derültség a szélső baloldalon.) Ott szerenesések voltunk az ő Felsége személye körüli minister biographiáját is olvashatni s abban egyebek közt az van mondva, hogy Szögyény minister helyett másministerre volt szükség, mert Szögyény minister nem a kormánypolitikáját képviselte az udvarnál, hanem az udvar politikáját képviselte a ministeriumnál. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy is volt!) és már most más emberre van szükség. Hát, t. ház, épen azért, mert kormánypárti források és felfogások is bizonyítják ezen tény valóság;át, van szükség azon eljárásra és politikára, mely azon szavakban jut kifejezésre, melyeket bátor voltam elmondani. Ez, t. ház, a mi politikánk s hogy az önöké milyen, azt az bizonyítja, hogy évről-évre egyik kormány a másik után bukik meg és mégis még mindig ott vagyunk, a hol voltunk: az ígéreteknél ; nesze semmi, fogd meg jól! (Úgy van! Úgy van ! Tetszés a bed- és szélső baloldalon.) Gr. Tisza Lajos ö Felsége személye körüli minister: T. ház! (Élénk mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Röviden csak azt kívánom megjegyezni, hogy állásomat nem úgy fogom fel, mintha én az udvartartáshoz tartoznám. (Helyeslés és tetszés.) Gr. Károlyi Gábor: Rövid, de velős! (Zaj.) Bernáth Dezső jegyző: Eötvös Károly! (Élénk felkiáltások a szélső bdoldalon: Út perez smnetet kérünk!) Gr. Károlyi Gábor: Ez után a beszéd után öt perczet kérünk! Ez a beszéd megérdemel öt perez szünetet! (Zaj.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Az ülést folytatjuk. Az előadó úr óhajt szólani. Asbóth János előadó: T. képviselőház! Egy rövid nyilatkozatra kérek egy perczet. Tapasztalván, hogy egy általam használt kifejezés több oldalról különböző félreértésekre adott alkalmat, kötelességemnek tartom ez ügy-
