Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-127

§02 127. országot ülés 1892. deczember 20-án, kedden. ben sikerült megvalósítanunk. (Élénk helyeslés jobb felől Űgy van !) Továbbá azt követtük, hogy mi nem egysze­rűen a közszolgáltatások emeléséből kívántuk államháztartásunk rendezettségét helyreállítani és jövőre biztosítani, hanem hogy ennek karöltve kell járni azon közgazdasági tevékenységünkkel, a, mely elviselhetővé és kevésbbé érzékenynyé teszi azokat a közterheket. És ezt a tételt, t. ház, a lehető legnagyobb mértéken valósítottuk. (Élénk helyeslés jobb felől) Egész kormányzati és törvényhozási tevé­kenységünk az utóbbi évek során épen a köz­gazdasági viszonyok javítására volt irányozva. Merem mondani, hogy az eddig elért eredmé­nyek már is igen sokban tették könyebbekké és bővebbekké a közszolgáltatásokat és hogy el­hintettük azt a magot, a mely nemcsak kikelni, hanem gyümlcsözni is íog. Harmadszor igazolásául annak, hogy mi nem egy arithmetikai műtéteire, hanem maga­sabb financiális és közgazdasági politikára vál­lalkoztunk és hogy azt inaugurálni és sikerrel valósítani tudjuk, felhozom azt, hogy az első alkalmat akkor, midőn még a közbizalom ez iránt nem erősödött meg, felhasználtuk hitel­közgazdasági és pénzügyi viszonyaink rendezé­sére (Élénk helyeslés jobb felől.) és e tekintetben is egy talán nem várt eredményes lépést tettünk. A valuta-rendezés még csak megkezdett mű, a melyre nézve még sokat kell tennünk. Eddig csak az irányt jelöltük meg és a kormány elha­tározásán kivűl, hogy e tekintetben valamit tenni akarunk és hogy úgy szellemi, mint anyagi erőnknél fogva tenni képesek is vagyunk, ennél többet ezen a téren még nem igen tettünk. De reménylem, nem hosszú idő választ el attól, midőn be fogjuk bizonyítani, hogy ezen a téren is sikerrel működtünk és hogy nem fog ezen rendezés keresztülvitele sokáig elmaradni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) A negyedik magasabb financpolitikai szem­pont, mely bennünket vezérel és a melyet csak részben tudtunk eddigelé megvalósítani azért, mert nem egyoldalú pénzügyi intézkedésekhez, hanem az egész administratio reformjával össze­függő eszközökhöz nyúlunk. Ez pedig az, hogy mi" a közszolgáltatások reformját és szabályozását nem az állami szolgáltatások körére kívántuk szorítani, hanem azt mondtuk, hogy ki kell azt terjesztenünk a közszolgáltatások minden terére, a helyhatósági és ezekkel összefüggő másnemű közszolgáltatásokra is. (Helyeslés jobb felől.) Azt hiszem, t. ház, erről a fmancpolitiká­ról mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy mindennapi eszközökkel működik, mert felöleli az egész tért, kijelöli az összes eszkö­zöket, melyeket be kell tölteni, ha helyes finánc­politikát akarunk követni és a melyeket mind alkalmazni kell, ha közviszonyainkat szabályozni akarjuk. (Élénk helyeslés jobb felől.) A t. képviselő úr nem ugyan egész hatá­rozottsággal, de úgy odavetve azt jegyezte meg, hogy egy magasabb financpolitikának mellőz­hetlen követelménye az is volna, hogy közszol­gáltatásaink reformáltassanak. En a képviselő úrnak ebbeli állítását kétségbe nem vonom, csak arra kell őt figyelmeztetnem, hogy talán alig van a közszolgáltatásoknak ága, melyre vonat­kozólag én a reformoknak szükségét el nem ismertem s nem csak el nem ismertem, hanem egyúttal meg nejelöltem volna azt az irányt is, melyben e reformnak keresztülvitetni kell, sőt mivel épen a közszolgáltatások egészére kiter­jedő reformmal állunk szemben, még kijelöltem azon egymásutánt is, melyben okszerűen e refor­mokat létesíteni lehetséges. így felállítottam első tételként, hogy első és főfeladat volna az egye­nes adók reformja; másodszor említettem az illeték-szolgáltatások reformját és harmadszor a fogyasztási adókra vonatkozó reformot. És ha a t. képviselő' úr azon kérdést intézte hozzám akkor, mikor az italmérési jövedékről szólott, hogy vájjon végleges állapotnak tekintem-e ezt, vagy nem, én csak azt a nyilatkozatomat vagyok bátor szíves emlékezetébe idézni, melyet e tekin­tetben a nyár folyamán tettem, midőn épen az italmérési novella késői előterjesztésének indoko­lásául azt hoztam fel, hogy olyan téren állunk, olyan átalakulás van ebben a közszolgáltatásban, hogy a gyakorlati tapasztalatok megszerzése az egész rendezendő materiának áttekintése előtt okszerű és maradandó rendezésre gondolni sem lehet. Épen ez volt oka annak, hogy tapasztala­tokat kívántam szerezni, mielőtt e reformot ke­resztűlviszem. És megmondtam azt is, hogy az ezen novella által teremtett helyzetet nem vég­legesnek, hanem ideiglenesnek tekintem s bár a sör és bor tekintetében a kizárólagosság meg­szüntetése által elmentünk azon határig és oly módot létesítettünk, a mely talán maradandóan tartható lesz, de a szesz tekintetében, a hol a kizárólagosságot továbbra is fentartottuk, igenis nagyobb mérvű reformokra kell elkészülve len­nünk. Felhoztam egyúttal azt is, hogy nem a helyes eljárás — értem az adóreform szempont­jából helyes eljárás — késztet engem a kizáró­lagosság fentartására, hanem késztet az, hogy ezen jövedelmi forrás bőségét a jövőre nézve olyan mértékben biztosítani si kerülj ön, a mint az bevételi tételként a költségvetésbe beállíttatott. (Helyeslés jobb felől.) A t. képviselő úr adójövedelmünk emelésé­ről szólva ezután igen felpanaszolta a kereseti adó fokozatos emelését és itt a kivetési tételek végösszegéből akarta levonni azt a bizonyítékot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom