Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-126

186. ersiégos Illés 18»2. áeezember 19-én, hétfői, JgJ ban vagy nem tudom hol járnak s itt a legfontosabb politikai kérdésekbe sem folynak be. Fenyvessy Ferencz: Egészen helyes! Pázmándy Dénes: Helyes igenis oly kormánynál, a hol a minis serek nem parlamenti tényezők, de nem helyes olyan kormánynál, ahol a parlamentben döntetnek el a dolgok s a hol a parlamentben szerzik meg azt a qualificatiot, hogy az ország és korona bizalmából ministerek lesznek. Ezt nem láttam Angliában, de nemcsak Angliában, hanem Görögországban sem. mert mint méltóztatnak tudni, ott parlamenti váltógazdaság van s egyszer Delyanisz, másszor Trikupisz kormányoz, nálunk pedig, mint a hogy Görögországban régebben volt, mindig csak Komondurosz. (Zajos derültség a bal- és szélső baloldalon.) Á parlamenti élet követeli azt, t. ház, hogy a pártok felváltva kerüljenek kormányra, hogy így kifejlődjék köztük a nemes versengés s ha egy párton is vannak a volt ministerek a kormánynyal, kívánatos az országra nézve, hogy azok, kik ilyen állást foglaltak el, ha csakugyan megérdemelték ezen állást, jöjjenek ide és itt álljanak helyt, a parlamenti tanácskozásokban vegyenek részt; ha megtámadtatnak, védekezzenek, ha a múltra nézve felvilágosítást kérünk, adják meg azokat. (Élénk helyeslés és tetszés a széls'i baloldalon.) Ezek után, mivel én sem a kormány összetételében, sem pedig a többség jelenlegi alkatában nem látok semmi változást, megmaradok régi álláspontomon s ragaszkodom határozati javaslatomhoz. Kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon) Elnök: Mikszáth Kálmán képviselő úr kíván személye^ kérdésben felszólalni. Mikszáth Kálmán: T. ház! (Halljuk,' Halljuk!) Engedelmet kérek, hogy az előttem szólott t. képviselő úr egy pár kifejezésére nézve személyes kérdésben felszólalhassak. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr belekeverte beszédébe Fogarasmegye főispánját s bár ugyanezen dolgot már a lapok hasábjain is olvastam, eddig nem tartottam sem kötelességemnek, sem indíttatva nem éreztem magamat, hogy feleljek rá, de mivel itt a házban, a hol a megtámadott nincs, szintén előhozatott a dolog: némelyekre ' nézve meg kell jegyeznem a következőket. (Halljuk! Halljuk!) Nekem úgy tűnik ki ezen felszólalásból éa a lapok közleményébői, nem tudom igaz-e, de ezek úgy tüntetik fel a dolgot, hogy ő vele ottan nincsenek megelégedve sem a szászok, sem az oláhok, esak épen a magyarok, j (Tetszés jobb felöl.) Kutatom magamban annak I okát, hogy tulajdonképen miért szólalt fői I Pázmándy Dénes: vájjon a főispánnak vagy a magyar állameszmének az ellensége, ezt nem tudom kiokoskodni. (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Ennek a főispánnak a viselkedése, valamint a famosus rendelet is nem vezethető vissza egyébre, mint a magyar állameszméhez való ragaszkodásra. (Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Nincsen szükségünk ilyen rendeletekre! Mikszáth Kálmán: A t. képviselő úr komikusnak találta a tisztviselők kötelességszerű szavazatát. Én azt hiszem, t. ház, hogy ez akárhol lehet komikus, csak Fogaras vármegyében nem. (Zajos mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Én nem vagyok olyan jól informálva a főispánokról, mint Pázmándy Dénes képviselő úr, ki azt is tudja, mennyit aludtak, (Derültség a jobboldalon) de ennek a rendeletnek a ezélját evidensnek tartom. Azt akarta elérni, minthogy ott a. tisztikar érzelmekben nem teljesen egyöntetű, nehogy az történjék, hogy a megyei tisztviselők, tehát a magyar állam közegei, oda menjenek a tisztviselői tribünről a bizottsági tagok közé és azokat sokszor saját külön felfogásaik szerint informálják. Hihetőleg azért rendeli a főispán, hogy a tribunön maradjanak ülve. Külöben is én ezen vádat nem találom olyannak, a mely ezen főispánra bármiféle homályt is vethetne. (Zaj és mozgás a bál- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon) Nem terjeszkedem ki azokra az apró torzsalkodásokra, a melyek ott egyes békétlen személyek közt folynak, mert azok nem ide a parlament elé valók, de azért biztosithatom arról Pázmándy Dénes képviselő urat, hogy Fogarasmegyébeu kielégítő nyugalom van. (Zaj és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ugron Gábor: Tessék a személyes kérdésnél maradni! Mikszáth Kálmán: És ez a nyugalom esetleg csak akkor fog megszűnni, ha Önök szólási vágyuktól elkapatva, efféle beszédekkel fogják Őket irritálni. (Zaj és mozgás a bál- és szélső báloldalon. Felkiáltások: Rendre! Rendre!) Elnök: A rninisterelnök úr kíván szólani. (Zaj a bal- és szélső bal felől. Felkiáltások jobb felöl: Halljuk a ministerelnököt!) Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Két körülmény késztet a felszólalásra. (Halljuk! Halljuk! jobbról. Egy hang bal felöl: Ml czímen akar szólani!) A házszabályok szerint a ministerek mindig jogosítva vannak szólani; éti nem szoktam ok nélkül ezt a jogomat igénybe venni, ma sem tenném, ha nem látnám, hogy itt félreértések fordultak elő és oly fontos kérdések merültek fel, a melyekkel szemben a kormány álláspontját azonnal jeleznem kell. (Élénk helyeslés jobb felől.) 34*