Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-124

114 124. országos ülés 1892, deeiember 16-án , pénteken. potainkról, hiszen hazánk elsőrendű helyet fog­lal el az európai államokban, az átlagos életkor alacsony és a halálozási arányszám igen magas volta tekintetében. Különösen gyermek-halandó­ságunk oly nagy, hogy az európai államok között a harmadik helyet foglaljuk el. Közegészségügyünk szomorú állapotának kellő bizonyítékát szolgáltatta az idei cholera­veszély is, a midőn más országok és nagyobb városok kikerülésével itt talált melegágyra a veszély s praeventiv intézkedésekben teljesen készületlenül találta hazánkat. S közegészség­ügyi állapotaink javítására az állam e vitális érdekeinek kielégítésére 480 millióból csakis 1,400.000 forintot vagyunk képesek csak ki­adni, a mikor közösügyekre 60 milliót fecsér­lünk el. Hasonló szomorú állapotokat lehetne fel­tüntetni, t. ház, belügyi administrationk összes ágazataiban, különösen az egész ország nyugal­mát méltán megzavart nemzetiségi ügyben ; de én ezekre most részletekben nem óhajtok kiter­jeszkedni, hiszem, hogy a költségvetés részletes tárgyalása alkalmával lesz módunk és alkal­munk ezeket alaposan megvitatni. (Halljuk! Halljuk!) Csak általánosságban akarok rámutatni még igazságügyi és földmívelésügyi állapotainkra, azok rendezetlenségére. Az is a kiegyezési alapon álló kormányzat i 5 éves sikerének tulajdonítható, hogy mindenfelől hangos a panasz törvénykezésünkre, különösen annak lassúságára. Látjuk felső bíróságainknál a restantiák elijesztő tömegét, (Igaz! Ugyvan! a s&élsö baloldalon) az első folyamodású bírósá­gok területi és munka beosztásának véghetlen hiányos voltát, látjuk, hogy míg egyik helyen egy bírónak évi ügydarabja alig pár ezer, másik­nak pedig 20 — 25 ezer; mi által mindenesetre az illető vidék jogigényei igazságos és gyors kielégítése szenved. (Ugyvan! a szélső baloldalon.) Érzi minden jogkereső fél és mindenjogász ember mai jogállapotaink tarthatatlanságát és a codificatio szükségét az alaki és anyagi jog terén. Mindehhez hozzájárul a mai jogfelfogással egyáltalán össze nem egyeztethető katonai bün­tető törvény még mindig életben léte. (Igaz! Ugy van! a szélső balbóldalon.) Alig lehet azonban ezen sikertelen kor­mányzati rendszert szembetűnőbben érezni, t. ház, mint földmívelésügyi administrationk körében, épen azért, mert hazánk agricolaris jellegénél fogva legvitalisabb érdekeink súlypontja ide esik s ezek ápolása és fejlesztése sem kellő rendszerrel, sem kellődotatioval el nem láttatik. Szinte részvéttel olvassa az ember a t. föld­mívelósi minister úrnak a képviselőház elé ter­jesztett majdnem ezer lapra terjedő jelentését'; mert ebben mezőgazdaságunk emelésére irá­nyuló törekvést és jóakaratot bőven találhatni, [Igaz! Ugyvan! a szélső baloldalon.) amennyiben majdnem minden tizedik levélen van egy ígéret; de tudjuk, hogy ez csak ígéret marad; mert ha annak beváltását kérdezzük, azt feleli a t. mi­nister úr. hogy nem tehetem; mert rendelkezé­semre anyagi eszközök nem,állanak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ohajtandónak vélném azért, ha ezen legfontosabb érdekeink megóvására és fejlesztésére — különösen a yizszabályozás államivá tételével — az előirányzott 14 millió­nál nagyobb összeg vétetnék fel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Vallásügyi administrationk terén, t. ház, oda jutottunk, hogy nem kevesebbről van szó, mint az állam tekintélyének megtámadásáról és meg­védéséről. (Halljuk! Halljuk!) Alkotmányossá­gunknak egyik legerősebb biztosítéka és alapja az, hogy az állam suprematiaja mindenek felett áll, azelőtt az államban létező minden egyénnek — orgánumnak — hatalomnak meg kell hajol­nia és az állam törvényeinek engedelmeskednie. Mégis látjuk, t. ház, hogy hazánk egyik vallás­felekezete, kilépve lelki hivatásának magasztos teréről, az állammal szemben a felekezeti ural­mat igyekszik a politikában megvalósítani és közegei megtagadják az állam törvényei végre­hajtását. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, egyformán tisztelem bárkinek vallásos meggyőződését s bármely felekezethez tartozzék: egyenlő értékűnek tekintem (Helyeslés a szélsőbalon.) azt és bármelyik vallásfelekezet­nek azon cleriealís törekvéseit, mely szerint a felekezeti uralmat a politikában, vagy társas­életben megvalósítani igyekszik, nemcsak kár­hoztatom, de össze sem tudom egyeztetni sem a korszellemmel, sem a liberalismussal. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Valamint azt sem tudom megérteni, hogy akár a liberalismussal, akár a polgári házasság eszméjével miért nem lehet összeegyeztetni azt a legigazságosabb eszmét, a mely az 1868: L1II. tezikkben le van téve. (Helyeslések a szélső baloldalon.) Legigazságosabb törvénynek tartom ezt, a mi 1867 óta hozatott; mert a katholikus vallás igaz érdekeit nem sérti, a protestánsok sérelmeit pedig orvosolja. (Ugyvan!) Szükséges kiegészí­tője az 1848 : XX. vallásegyenlőségi törvény­nek állam azon fenséges hivatását is tar­talmazza, mely szerint a kisebb és szegényebb református egyházat védelmezi a nagyobb és hatalmasabb katholikus vallással szemben. Azért én az 1868: LIII. tcz. határozott fentartását óhajtom. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom