Képviselőházi napló, 1892. VII. kötet • 1892. deczember 6–1893. január 19.

Ülésnapok - 1892-123

íoé 123. országos ülés 1892, íeeKfeffibw l&.én, csütörtökéin volt ritkaság, sot megtörtént az is, hogy e de­ficit még póthitelek által lényegesen emelkedett. És így a magyar pénzügyek oly helyzetbe ke­rültek, mely aggodalmakat keltett mindazokban, a kik a pénzügyekben az ország jövőjét látják rejleni. így aztán szükség volt erélyesebb rend­szabályokhoz nyúlni, melyeket Tisza Kálmán vitt keresztül, mert ő szavaztatta meg azon törvé­nyeket, melyekben az a többlet foglaltatott, mely az egyensúly helyreállításához szükséges volt. Ez így van. (Felkiáltások a szélsőbalon: Az adó prés!) Távol van tőlem, hogy a jelenlegi t. mi­nisterelnök úrnak e részbeni érdemeit ne mél­tányolnám. Igenis, turlom jól, hogy a mit Tisza Kálmán a törvények megalkotásánál, megszavaz­tatásánáí keresztűlvitt, azt azután a jelenlegi ministerelnök úr előbb, mint államtitkár, később mint pénzügy minister érvényesítette praktice annyira, hogy a pénzügyi viszonyok a mai hely­zetbe jutottak. Ezt kívántam az igazság szempontjából meg­jegyezni és azon szempontból, mint említettem, hogy itt az úgynevezett klikk-uralmat, mint valami nagy veszélyt méltóztattak feltüntetni. Ha veszély, nem lehet veszély másra, mint e pártra. E párt pedig mindenesetre nem fogja sokáig eltűrni magán, hanem úgy fog eljárni, mint azt a viszonyok megkövetelik. (Zajos he­lyeslés a bal- és szélső baloldalon. Hosszantartó mozgás.) Vajay István: Következnek a janicsárok végnapjai! Péchy Tamás: Hogyha a janicsárok vég­napjai következnének, mint azt Vajay képviselő úr mondja, ő igen is sírna bele! Mert méltóztassék elhinni, nem oly könnyen következnek azok a végnapok, mint ő hiszi. Méltóztassék érvekkel, okokkal meggyőzni Magyarországot nézetei he­lyességéről, úgy, hogy a többség az övé legyen, akkor majd bekövetkeznek. (Felkiáltások a szélső balon; Az lehetetlen !) Gyakran hallom itt említeni, hogy a kép­viselőválasztások tisztasága törvény által bizto­síttassék. Teljesen osztom e nézetet, mert morá­lis súlyt és ethikai alapot a pártnak csak az adhat, ha érzi azt, hogy ő a valódi közvélemény kifejezése. (Úgy van ! bal felöl.) És méltóztassa­nak elhinni, hogy ez azon az úton, a melyen a képviselő urak azt elérni kívánják, nehezen lesz elérhető. (Mozgás bál felöl.) Az a curiai bírásko­dási törvény, a melyet az általam nagj 7 on tisz­telt igazságügyminister úr benyújtott, teljes biz­tosítékot nem fog nyújtani. (Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon. Mozgás jobb felöl.) Törvény e tekintetben kell, de annak a törvénynek igen sok paragraphusból állania nem szabad, (Zajos derültség és éljenzés a bed- és szélső baloldalon.) meit ha ez a törvény sok paragraphusból fog állani, akkor az ' ügyvédek a paragrapbüsok létrafokai között ki fognak bújni tudni. (Zajos derültség.) Az én hitem és meggyőződésem sze­rint a legkényesebben elbírálható ügyek egyike a képviselőválasztás, melynek minden phasisát lehetetlen casuistice előre látni, melyben a lelki­ismeret bírálata mindenesetre fentartandó s a melyben annak, ki a fölött bírálni hívatva van, legelőször is azon tekintetre kell irányítani figyelmét, vájjon az általa észlelt, megvizsgált és talált adatok után az volna-e a képviselő, a ki megtámadtatik azon adatok által vagy nem ? Ez az első döntő kérdés, de ezt csak juryszertíen lehet elintézni. (Tetszés bal felöl.) Nem azt mon­dom, hogy olyan juryt kell alkotni, mint a milyen (Egy hang bal felöl: Most van! Élénk derültség.) juryt értenek a jogtudósok manapság, mert én fájdalommal látom ennek vergődését a mi igaz­ságszolgáltatási életünkben. Én azt tartom, hogy olyan bíráló tagok lennének egyszersmiudenkorra megválasztaudók, kiknek teljes karakterében és függetlenségében bízni lehet (Helyeslés.) és a kik legjobb lelkiismeretük szerint bírálnák el a kér­déseket. Hogyha a curia fogja elbírálni ezen ügye­ket: méltóztassanak elhinni, két fogas ügyvéd, ha kezébe veszi az ügyet, három négy esztendeig is itt lesz az a képviselő, a nélkül, hogy tudná, képviselő-e vagy sem? (Helyeslés a baloldalon.) Ez az én meggyőződésem; különben mél­tóztí ssanak a modern jog fogalmai után menni, majd az idő meg fogja mutatni, hogy hová mél­tóztatnak eljutni. (Élénk tetszés a baloldalon.) Ezek mellett kívánatosnak tartom még azt is, hogy a képviselőválasztások vezetésére na­gyobb befolyásuk legyen az illető törvényható­ságoknak, mint volt eddig; de nem úgy, hogy azoknak legyen több befolyásuk, a kiket oda kineveznek, a kik tehát az állami kormánytól függnek, a, kiknek minden jövőjük ott összponto­sul, hanem hogy azok vezessék a választásokat, a kiket az illető hatóságok közvéleménye ezzel megbíz, a kik mindenben függetlenebbek azoknál, a kiket az állam nevez ki. (Tetszés a baloldalon) Ennyit a választás vezetésére. Az összeírásra nézve az a nézetem, hogy azt hivatalos közegeknek kell eszközölni, még pedig felelősség mellett, hogy azután ki ne ma­radhasson az, a ki ellenvéleményű, fesak azért, mert ellenvéleményű. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hivatalos közegeknek kell ezt tenniök, mert csak azok csinálhatják meg leg­jobban, a kiknek a hivatalos adatok kezeikben vannak, természetesen, mint érintettem, azon felelősség mellett, hogy az illető hatósági bizott­ság minden tagja ezt a felelősséget megkíván­hassa. (Helyeslés bal felől.) Különben ezek oly dolgok, a melyek minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom