Képviselőházi napló, 1892. VI. kötet • 1892. szeptember 26–deczember 5.
Ülésnapok - 1892-99
99. országos ülés 1892. oktéber 20-án, estttörtSkSn. 89 törvénybe iktattatik. (Élénk éljenzés a hal- 'és szélső baloldalon.) Meg kell történni annak, hogy & mint például a közös hadseregben egyes ezredek Jellaehich nevét viselik, a honvéd ezredek viseljék a mi vértanúink neveit. (Éljenzés a szélsőbalon.) Egyszóval t. képviselőház meg kell történni az erkölcsi elégtételnek az egész vonalon. Restitutio in integrum. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Azokat, a kik a hazáért küzdöttek, vissza kell állítani szerzett jogaikba, a melyeket kiérdemeltek s a melyeket a mostoha sors tőlök megtagadott. (Igaz! Úgy van a szélsőbalon.) És ha, t. ház, ez meg fog történni, akkor helyreállott a paritás, akkor beszélhetünk a kegyelet ünnepélyeiről. De míg ez nem történik, addig az ily ünnepségnek elfogadása azt jelentené, hogy mi igényeinkről lemondtunk és azt jelentené, hogy mi ezen igényeket épúgy eladtuk, mint eladta Ezsau két tál leneséért első szülöttségi jogát. Pedig ez akkor is testvérgyűlölködésre vezetett, a mint erős meggyőződésem az, hogy ezen szerencsétlen vállalatnak és tervnek is testvérgyűiölködés lesz a vége. (Élénk helyeslés bal felöl.) Keserűség lesz a mi részünkről, mert azt fogjuk hinni, hogy ki vagyunk játszva ; keserűség lesz a hadsereg részéről, mert azt fogja gondolni, hogy megtett mindent és a kellő eredményt még sem érte el. (Igaz! Úgy van! bal felöl.) Horváth Gyula: Azt is megcsalják és minket is! Beöthy Ákos: Röviden összevonva, t. képviselőház, a dolog így áll: ha valaki abból a felfogásból indul ki, hogy a kiegyezéssel együtt meg.történt a teljes kiegyenlítés, akkor nem kell tenni semmit ; ha pedig valaki azt hiszi, hogy kell történnie valaminek, akkor ez, a mi történik, félrendszabály, annak összes miseriaival együtt, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Én tudom azt, hogy ennek a mi beszédünknek nem lesz semmi eredménye önökkel szemben, de ezen vitának a közvélemény előtt lesz két nagy tanulsága és eredménye, Az egyik az, hogy constatálva van, hogy az önök eljárása, mondhatnám egész politikai rendszere teljes ellentétben van azokkal a politikai követelményekkel, a melyeket ennek az országnak a története előír. Magyarország ebben az utolsó 50 esztendőben — azt hiszem, hogy 1840-ben lehet kezdeni a dolgot, a mikor a »Pesti Hirlap« Kossuth Lajos szerkesztése alatt dicsőséges pályafutását megkezdte— többet élt, mint azt lehet mondani az egész évezred alatt. Ezen 50 év alatt ezen ország a legnagyszerűbb erőfeszítést tette, hogy legyen nemzet, hogy legyen állam, hogy ura lehessen sorsának. Ezen törekvésekből nagy ellentétek származtak, nagy conflictusok keletKÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. VI. KÖTET. keztek, nagy katasztrófák támadtak, melyek, azt lehet mondani, Magyarországot és az egész monarchiát a végenyészet szélére vitték és ezekbe ezen országnak minden politikai ereje, szelleme és annak összesége bele ment. Csakis ezen eoncentrált erő és szellem volt képes ezen nagy eredményre, mert talán minden más ország ebben elpusztult volna. És most mit látunk? Látjuk azt, hogy mikor arról van szó, hogy ennek az áldatlan harcznak és következményeinek utolsó emlékét kitörüljük, akkor ezt a t. kormány nem íigy fogja fel, mint egy nagy nemzeti tényt, hanem mintegy kortespolitikának eszközét. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az ellenzék a legjobb indulattal viseltetik iránta. (Egy hang a baloldalról: Bevádolják érte!) Nem csak mi, hanem t. szomszédaink és a kik perhorrescálják a 67-iki kiegyezést, elmentek e kérdésben az előzékenység végső határáig. És mi történik? Visszautasíttatik konokul. Es miért? Mert Magyarországon az a kormányzat maximája: »Si la bétise est faite, il faut la souvenir ?« Ha a bakot meglőttük, álljunk meg mellette és ne tágítsunk. (Zajos helyeslés és taps a szélső baloldalon.) Ez az egyik tanúiság. A másik tanulság pedig az, hogy századokon és századokoi! keresztül sokat vétkeztek ezen ország érdekei ellen magyar államférfiak, de ilyen még nem történt soha, a mi most történik. (Közbeszólások a baloldalon: Soha! Soha!) Ha századokon keresztül ezen ország törekvései nem sikerűitek, mindig magyar államférfiak voltak az okai, mert meg'akadályoztákazokat. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ők voltak az okai. mert ha ez az ország együtt tart, ezen ország nincs legyőzve: Magyarországot csak magyarral lehet legyőzni. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) De bármennyit vétkeztek is azok az emberek, ilyen dologra nem vetemedtek: a nemzet méltóságát, a nemzet önérzetét, kegyeletét nem bántották soha, (Igaz! Úgy van! zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez a kormány tartja fenn magának azt a dicsőséget, hogy ettől az országtól azt kívánja, hogy megcsókolja azt a rabkorbácsot, a mely annak idején testét marezangolta. (Igaz! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások; Gyalázat !) Hát t. ház, ez az önök munkájának, ez az önök épületének betetőzése és koronája. (Igaz! Úgy van ! a bal- és szélsőbalon.) Ha a t. ministerelnök úr nagyra van az ő többségével, dicsőségével, Nebukadnezár gőgje semmi hozzá képest. (Tetszés és derültség a bal- és szélsőbalon.) De bármily szilárdnak látszik is az önök dicsőségének épülete, nem áll az erős ala12
